Öröklés 2024-ben, hatalmas változás az öröklésben amiről sokan nem tudnak!
Öröklés 2024-ben, hatalmas változás az öröklésben amiről sokan nem tudnak! Az öröklés szabályozását ugyan már korábban módosították, mégis még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos esetekben az önkormányzatok is örökölhetik az elhunytak ingatlanjait.
Megváltozott öröklési szabályok
Az üzletem.hu cikke szerint 2023-ban megváltozott öröklési szabályok lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok örököljenek bizonyos ingatlanokat (a Ptk. korábbi szabályai alapján más örökös hiányában az állam volt a törvényes örökös).
Az új változás lényege, hogy a belföldi ingatlanok esetében, más örökös hiányában az ingatlan fekvése szerinti település önkormányzata lesz a törvényes örökös. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy nem csupán az ingatlan, hanem a benne levő berendezési tárgyak, felszerelési tárgyak, akár nagyobb értékű festmények, műtárgyak vagy a garázsban álló autó is az önkormányzatra száll. A módosítás célja, hogy megteremtse az önkormányzatok számára az ingatlanvagyon kezelési lehetőségét, amellyel a települési önkormányzatok a vagyonuk gyarapítása mellett a helyiek érdekeit figyelembe véve tudják az ingatlanokat hasznosítani. A szabály 2023. júliusa óta él, azonban fontos kiemelni, hogy ez a termőföldekre nem vonatkozik.
Azon ingatlan örököse, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna vagy gazdaságnak minősülő dologösszesség részét képezi, más örökös hiányában továbbra is az állam lesz. Ennek megfelelően nem örökölhet a települési önkormányzat például szántót, szőlőt, gyümölcsöst, rétet, legelőt, erdőt
– olvasható a cikkben.
Az élettársak esete
Mivel az éllettársak nem minősülnek törvények örökösnek, az ő esetükben nagy baj lehet, ha nem készül végrendelet. Vagyis, ha az elhunyt még éltében nem rendelkezett az ingatlanjáról és az ingóságairól, akkor bizony az örökös a települési önkormányzat lesz, hiába élt együtt az adott személlyel akár hosszú-hosszú éveket. A helyzetet tetézi, hogy az élettársnak ebben az esetben bizonyítania is kell, hogy az ingatlanban található ingóságok közül, mik azok, amik az ő tulajdonát képezik és mik azok, amik az örökhagyóét.
Természetesen az örökhagyó végintézkedéssel örökösévé nevezheti az élettársat, így biztosítani tudja az ingatlan további használatát számára, egyúttal elkerülhető az ingatlan önkormányzati tulajdonba kerülése.
Fontos a végrendelet
Ugyanakkor az örökhagyó természetesen a hagyatéka sorsáról végrendelettel saját maga dönthet, vagyis szabadon meghatározhatja, hogy a tulajdonát képező vagyontárgyak kit illesenek meg a halála esetén.
Bár végrendeletet az örökhagyó saját kezűleg is írhat, a szigorú formai és tartalmi előírások miatt (amelyek hibája miatt könnyen érvénytelen lehet az egész végrendelet), érdemes szakértőhöz fordulni
– áll a cikkben, melyben hangsúlyozzák, a végrendelet készítése mellett, legalább akkora jelentősége van annak, hogy a végrendelet elhelyezésre kerüljön a végrendeletek országos nyilvántartásában is. Mivel csak ez jelent megfelelő garanciát arra, hogy a hagyatéki eljárás során a végrendelet elő is kerül, a közjegyző pedig ennek ismeretében, a végrendelet tartalma alapján adja át a hagyatékot az örökös, örökösök részére.
Visszautsított örökség
Lényeges egyébként azt is kiemelni, hogy ha vannak örökösök, de ők visszautasítják az örökséget, mert mondjuk adósságok terhelik az ingatlan, akkor az állam lesz az örökös, nem pedig az önkormányzat.