Most jött a hír a nyugdíjkorhatár emelésről Magyarországon!
Most jött a hír a nyugdíjkorhatár emelésről Magyarországon! Tovább csökkent Európában a várhatóan egészségben eltöltött évek száma, születéskor átlagosan 62,6 évre számíthatnak az uniós polgárok. A friss adatok szerint Magyarországon az átlag ugyanennyi, 62,6 év, amelyet egy újszülött várhatóan egészségben tölthet majd el. Ez azonban hazánkban növekedésnek számít. A nyugdíkorhatárt betöltött korosztály esetében már nem ennyire közelítünk az EU-átlaghoz: az uniós polgárok 9,1 évre, a magyar idősek 7,1 évre számíthatnak.
FRISS HÍREK
Az Eurostat friss adatai szerint Európában Máltán vár a legtöbb – több mint 70 – egészségben eltöltött év a lakosokra születéstől kezdve, a legkevesebb – kevesebb mint 55 év – pedig Lettországban. Az uniós átlag 2022-ben 62,6 év volt, amely megegyezik a magyarokra váró egészséges életévek száma. Azonban amíg EU-ban csökkent, Magyarországon nőtt ez a mutató. Ezzel előzzük az osztrákokat (60,9 év), horvátokat (60,3 év), románokat (59 év), szlovákokat (57,3 év). Az olaszok, görögök, szlovének, írek, franciák viszont sokkal jobb helyzetben vannak.
A statisztikákból az is kiderült, hogy a 65 év felettiek a friss, 2022-es adatok szerint mennyi egészségben eltöltött évre számíthatnak. Az EU-tagállamokban ez átlagban 9,1 év, míg Magyarországon 7,1 év. Ezzel már bőven nem tartozunk a középmezőnybe, sokkal inkább a sereghajtókhoz csatlakoztunk. Még mindig jobb nálunk a helyzet, mint Romániában (3,9 év), vagy Szlovákiában (4,8 év), de például az osztrákoktól (9,4 év), szlovénektől (11,4 év) jócskán le vagyunk maradva. A listát vezető novégokról, svédekről nem is szólva.
Az Unióban a 2020-as év egyértelműen nagy változást hozott, melynek legfőbb oka a pandémia és annak közvetlen és közvetett hatásai állnak. Onnantól ismét csökkenni kezdett a várhatóan egészségben eltöltött évek száma. Az átlagos 64,6 évről (2019) csökkent az utolsó adatok szerint 62,6 évre az egészséges életévek várható száma születéskor (2022). Magyarországon viszont 2020-ban az átlag tovább emelkedett, 2020-ról 2021-re pedig stagnált. 2022-ben pedig minimálisan ismét emelkedett.
Az EU-ban a 65 éves korosztály tekintetében 2019-ről 2022-re szintén visszaesés mutatkozott, ebben pedig már Magyarországon is csökkenés látható. Ahhoz, hogy megértsük, miért alakultak így a statisztikák, tudni kell, hogy az életkorra vetített halálozási adatok mellett ennek a mutatónak a számításához a vélt egészséget veszik alapul. Vagyis azokat a felméréseket, amelyek önbevallásos módszerrel vizsgálják a lakosok egészségi állapotát.
A járvány eltagadhatatlan hatása volt a magyarországi halálozási statisztikákban, illetve az általános egészségi állapotot mutató adatsorokban, hogy csökkent a krónikus betegek aránya, miközben a többlethalálozást a koronavírusnak tulajdonítják. Ez a képlet sem olyan egyszerű természetesen, hogy a pandémia főként a krónikus betegek körében szedett áldozatokat, ami miatt „javult” a betegek aránya a teljes lakosság szintjén. Hiszen a járványnak közvetett hozadékai is voltak ezen túlmenően, mint például a betegellátás korlátozottsága, a stressz, szorongás állandósulása, az elmaradt szűrések miatt rejtve maradó betegségek.
2022-ben már a járvány hatásai enyhébbek voltak, a gazdaságiak azonban felerősödtek Magyarországon. A rezsiválság és az infláció elszállása is befolyásolhatta ezeket az adatokat. A vélt egészség javulhatott, hiszen kezdett enyhülni a pandémiás hatás, azonban az egzisztenciális szorongás nőhetett.
Jöhet a nyugdíjkorhatár emelése?
A nyugdíjkorhatár-emelés lehetősége sok tényezőtől függ, az egyik ilyen nyilvánvalóan a várható élettartam, de fontos szerepe van a most tárgyalt, egészségben eltöltött éveknek is a dologban. Jelenleg azt láthatjuk, hogy a születéskor várható élettartam átlagosan alacsonyabb, mint maga a nyugdíjkorhatár. A korhatár emelése akkor lehet reális, ha az egészségben eltöltött évek száma is emelkedik.
Előbb utóbb viszont biztosan muszáj lesz újra napirendre tűzni a kérdést. Az köztudott, hogy az elöregedő társadalmakban, így Magyarországon is gyakorlatilag állandósult a munkaerőhiány, a nyugdíjas korosztály „eltartása” pedig egyre nagyobb terhet ró az aktív társadalomra. Erre a helyzetre többféle megoldás kínálkozik, ezek közül csak az egyik a nyugdíjkorhatár emelése. Bár Magyarországon elviekben 2022. január 1-jén zárult le az a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett, vagyis az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. Akkor úgy számoltak, hogy a 2022. évi korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer. Azóta azonban ezek a számítások most már nem biztos, hogy megállják a helyüket.
A jelenlegi kormány legutoljára egy 2024 februárjában tartott Kormányinfó keretében nyilatkozott ebben a kérdésben. A téma annak kapcsán merült fel, hogy a nyugdíjkassza kiadásainak 24,5 százalékát már nem fedezi a járulékbefizetések összege, azokat tehát más forrásból kell az államnak fedeznie.
Ez az arány pedig feltehetően tovább romolhat a jövőben a társadalom elöregedése okán, ha nem avatkoznak be. Plusz terhet jelent továbbá a 13. havi nyugdíj is, mivel annak költségét nem alapozza meg járulékfizetés, így azt teljes egészében egyéb költségvetési forrásokból kell minden évben előteremteni.
Gulyás Gergely elmondta, hogy a nyugdíjkassza járulékbefizetésekkel nem fedezett kiadásainak egyre növekvő aránya jelentette problémára a megoldást az „átütő demográfiai programban” látják. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a 2030-as évek közepéig nem jelent még problémát, hogy a nyugdíjkassza hiányát a központi költségvetés egyéb bevételeiből (pl. áfa, szja, jövedelemadó, társasági adó, jövedéki adó, kata, és más bevételből) fizessék. Mivel a magyar társadalom is elöregedő társadalom, ezért „rendben van”, hogy a befizetett nyugdíjjárulékok nem képesek fedezni a nyugdíjkiadásokat. Gulyás Gergely szerint „egy felosztó-kirovó rendszerben azzal, hogy a kormány hozzátesz az állami költségvetésből, ez különösebb nehézségek nélkül, egy közepes gazdasági növekedés mellett is fenntartható”. A miniszter hozzátette: „más megoldása egyébként annak nehezen lesz, hogy lényegesen többen mennek nyugdíjba, mint amennyien belépnek a munkaerőpiacra.”
Szakértők szerint azonban a probléma megoldására három lehetséges út van: vagy a nyugdíjkiadásokat csökkentik (de így is, elvonások nélkül is nagy probléma a nyugdíjasok elszegényedése), vagy növelik a járulékbevételeket (már így is rengeteg járulékot fizetnek a dolgozók nemzetközi összevetésben), vagy megemelik a nyugdíjkorhatárt.
Lehetséges ezeknek a megoldásoknak még különféle kombinációja is, azonban az biztos, hogy előbb-utóbb muszáj lesz változtatni. A kormány egyelőre elzárkózik a nyugdíjkorhatár-emelés kérdésétől Magyarországon, előbb utóbb azonban újra terítékre kell kerülnie, ahogy a legtöbb európai országban ez már megtörtént.
Ha pedig másért nem, azért előbb-utóbb azért lesz muszáj napirendre tűzni a kérdést, mert az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vállalásai között a nyugdíjrendszer módosítása is szerepel. Ehhez szükséges a rendszer felülvizsgálata. Az RRF szerint pedig a magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálatának nem más a célja, minthogy szakpolitikai választ adjon a nyugdíjrendszer megfelelősége és költségvetési fenntarthatósága vonatkozásában jelentkező kihívásokra. Az Európai Bizottság határidőket is szabott: a felülvizsgálat eredményeképpen elkészült független nemzetközi szakértői jelentést – melyet feltehetően az OECD készíthet(ett) el – 2023. december 31-ig kellett elkészíteni és közzétenni. A másik fontos határidő 2024. június 30-a, ameddig a jelentésben javasolt reformlehetőségek konzultációjának elvileg le kell zajlania. Erre már egy hónap sem maradt.
Európa már döntött
Az OECD a 2023-as év végén közzétett elemzése – a Pension at a Glance 2023 – szerint az OECD-országokban muszáj emelni a nyugdíjazási korhatárokat, ha fenntarthatóvá akarják tenni a nyugdíjrendszereiket. Ennek hatására emberek milliói kényszerülhetnek a jövőben arra, hogy még a 70-es éveikben is dolgozzanak. Az elmúlt két évben például Szlovákia és Svédország is valamilyen formában a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, ahogy azt Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália már korábban megtette.
Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor 62 és 67 év között oszlik meg, férfiak esetében az átlag 64,4 év. Ez emelkedhet hamarosan 66,3 évre átlagosan a már kilátásba helyezett korhatáremelések okán. A nyugdíjazási kor Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észországban és Olaszországban 71 évre, míg Dániában akár 74 évre is emelkedhet.
Az elöregedő társadalmakban megfigyelhető demográfiai folyamatok alapján Magyarországon is elkerülhetetlen lesz a jövőben, hogy tovább kelljen dolgozni, mint a jelenleg érvényben lévő 65 éves korhatár. Az nem valószínű, hogy a korhatár a közeljövőben emelkedik majd, viszont aki jelenleg fiatal munkavállaló, jó eséllyel nem fog tudni már 65 éves korában elmenni nyugdíjba. Ezt nemzetközi példák is megerősítik.