Ahogy korábban megírtuk, változik a Kata adózás.

Benyújtotta a parlamentnek a kisadózás új szabályairól szóló törvénytervezetet a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A parlament pedig kivételes sürgősségi eljárás keretében már kedden meg is szavazhatja, így augusztus elsejétől hatályba is léphet. Ez némiképp zárójelbe teszi Gulyás Gergely csütörtöki kományinfós szavait arról, hogy a kormány az uniós források megszerzése érdekében lassít a jogalkotás menetén, és érdemi társadalmi konzultációkat folytat majd.




A jogszabálytervezet szerint minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kell majd az adóhatóság felé arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózó tételes adóalanyként folytatja-e majd. Erre augusztus elsejétől szeptember 25-ig lesz lehetőség, azzal, hogy aki ez utóbbi dátumig így nyilatkozik, szeptember 1-től katásként adózhat.

A tervezet szerint a legjelentősebb változás, hogy a jelenleg nagyjából 450 ezer katás adózó jelentős része szeptember után másik adózási megoldás után kell nézzen, mivel

Ez nagyjából 100-120 ezer vállalkozó számára jelent változásokat, de továbbra is kedvező adminisztrációjú és kedvező adózású megoldást, egészen a 18 millió forintig emelt bevételi összeghatárig. Kikerülnek viszont belőle

• a mellékállásban dolgozó rokkantak és a nevelőszülők mellett,
• a saját tulajdonú ingatlanbérbeadásból jövedelmet szerzők is.
• Mindazok, akik a bt.-jükkel választották a katás adózást.
• akit adószámtörléssel vagy felfüggesztéssel sújtott az adóhatóság a bejelentés évében, vagy a megelőző 12 hónapban, az nem választhatja a katás adóalanyiságot.
• a számla- és nyugtaadás elmulasztásáért, feketemunkás foglalkoztatásáért, illetve igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért megbírságolt vagy jövedéki bírsággal sújtott katás vállalkozások,
• a naptári év utolsó napján több mint 100 ezer forint végrehajtható adótartozással rendelkező korábbi katás vállalkozások.
• Emellett hoz olyan furcsa helyzeteket, hogy amíg a lakosság számára szolgáltató állatorvos katázhat, addig a cégek számára például vágóhídi húsminősítést végző, vagy a jószágokat állatbetegségek ellen vakcinázó állatorvosok nem.

Azok számára, akik szeptembertől már nem felelnek meg az új katás feltételeknek, a törvénytervezet szerint a NAV augusztus 15-ig közzéteszi, hogyan jelentkezhetnek át a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5056 paragrafusai szerinti átalányadózó egyéni vállalkozóvá. A kényszerű átállásról szóló nyilatkozat október 31-ig tehető meg. Az átállást követően azonban számolniuk kell azzal is, hogy januárban részletes vagyonleltárt kell készíteniük.

Szintén fontos változás, hogy

Ugyanakkor kérdéses, hogy melyik katázó fodrász tudja majd elérni a 18 millió forintra emelt értékhatárt. Bár előfordulhat, hogy szerencsés esetben még a céges ügyfelektől származó bevételek ellenére is meghaladja ezt az összeghatárt, azonban ekkor a 18 millió forint fölötti részt 40 százalékos különadóval sújtja az állam, amely a havi 50 ezer forinton felül megfizetendő. Azt, hogy ez mennyire életszerű, jól mutatja, hogy a tavaly az egy ügyféltől származó 3 millió forint feletti bevételre kivetett büntetőadót a 450 ezer katásból mindössze 10 ezer esetében sikerült behajtani a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közleménye szerint.




Abban viszont nem lesz változás, hogy amikor a katás adózó járulékfizetése szünetel, akkor a tb-jogviszonya is. A tervezet egyébként rendezi az átmenet adófizetési szabályait is.

BKIK: hiányzik a magasabb járulékalap választási lehetősége

„Jó lett volna, ha Parragh László MKIK-elnök hamarabb is kikéri a tagság véleményét, mert akkor nem csak az utolsó, hétvégi nyilatkozatába kerülhettek volna be az egyébként BKIK által is javasolt, a vállalkozók érdekeinek is megfelelő szabályozási elemek” – jegyezte meg az Indexnek adott nyilatkozatában Nagy Elek, a BKIK elnöke. A fővárosi kamara ugyanis épp hétfőn adott ki egy nyilatkozatot, amelyben egyrészt elhatárolódik a kata szabályainak újraírását már egy éve a nyilvánosság előtt szorgalmazó Parragh László nyilatkozataitól, másrészt felszólítja az országos kamara elnökét arra, hogy a jövőben szorítkozzék a kamara alapszabályával összhangban lévő nyilatkozattételre.

Szerencsés lett volna, ha megmarad a vállalkozók számára a magasabb havi befizetés lehetősége a magasabb járulékalap elérése érdekében

– jegyezte meg a frissen benyújtott törvénytervezettel kapcsolatban Nagy Elek.




Most a tervezet szerint ugyanis kizárólag havi 50 ezer forint megfizetése ellenében választható ez az adózási mód, a jelenleg hatályos szabályok szerint ezzel szemben a havi 75 ezer forintos befizetés választása esetén magasabb járulékalapra lettek jogosultak a vállalkozások. Az elmúlt időszakban azonban a 2013 óta változatlan 50 ezer forintos katás járulékalap egyre kevesebb nyugdíjjogosultságra volt elegendő. A tervezet szerint mind a tb-törvény szerinti, mind pedig a munkanélküliek ellátásai esetében is az ellátás számítási alapja havonta 108 ezer forint. A BKIK meglátása szerint az is szerencsésebb lett volna, ha több időt ad a kormány a vállalkozásoknak az átállásra, és nem szeptember elejétől alakítja át több százezer vállalkozás működését.




Az elnök továbbra is úgy véli, hogy a szellemi foglalkozásúak számára létre kellene hozni akár a katánál kicsit magasabb adóterheléssel, de a PM által az átálláshoz az egyéni vállalkozások számára javasolt átalányadózásénál kedvezőbb adókulcs mellett egy hasonlóan kevéssé bürokratikus adónemet, mivel ezzel megakadályozható lenne, hogy ezek az ügyletek visszatérjenek a szürkezónába, ahonnan a katás adózás hozta ki ezeket. Ez a BKIK szakértőinek számítása szerint nagyjából 100-150 ezer vállalkozást érinthetne. Szerinte az sem igazán jó megoldás, ha a katások egy része kivára vált, mivel azzal csak a katás tb-t tudja megspórolni.

Az adótanácsadó szerint alig maradnak majd katások

A Niveus Consulting megítélése szerint miközben érthető a jogalkotó szándéka, hogy kiszorítaná a kata kedvezményeivel visszaélőket, ugyanakkor a piacra szolgáltató vállalkozók jelentős részének – a takarítótól kezdve az autószerelőig – ha szétszórva is, de vannak céges ügyfeleik.

Az adótanácsadó cég szerint életszerűtlen, hogy ezek a kisvállalkozások elengedjék az ügyfélkörük egy érezhető részét (például a vízvezeték-szerelő, vagy festő, vagy épp nyelvtanár nem vállal cégtől érkező megbízást), vagy pedig – és itt akkor már szembe is megyünk a hetek óta hangoztatott kormányzati gazdaságfehérítő célokkal – bonyolultabb, költségigényesebb adózási módot választanak, ami jelentősen megnövelheti a szürke- vagy feketegazdaság arányát ebben a szektorokban. Megrendelői oldalon pedig kevesebb szabályosan működő olcsóbb és rugalmas vállalkozásra lehet számítani a kisebb eseti jellegű megbízásokkal járó feladatoknál.




Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint amennyiben a most benyújtott törvényjavaslatot elfogadják, az minimálisra szűkíti azon vállalkozók körét, akiknek érdemes továbbra is ezt a kedvező, kis adminisztrációval járó adónemet választaniuk, anélkül, hogy az ügyfélkörük (vagy lehetséges ügyfélkörük) egy részéről le kellene mondaniuk. Vagy a mostani javaslat pont arra fogja sarkallni az érintetteket, hogy céges megrendelőknek ne állítsanak ki számlát, holott a feketegazdaság visszaszorítása volt talán a kata legnagyobb erénye.