Hetek óta az tartja lázban a magyarországi koronavírus-helyzetet követőket, hogy a viszonylag kevés napi új fertőzötthöz miért társul sok kórházi ápolt és lélegeztetett, hiszen a magas átoltottság alapvetően más járványügyi számokat indokolna. A pontos választ senki sem tudja a kérdésre, azonban az igazsághoz az lehet a legközelebb, hogy a megfertőződött oltottak egy jelentős része nem kerül be a fertőzötti statisztikába. Az oltottságból fakadó védelmet is figyelembe véve adódik a következtetés: a koronavírus most erőteljesebben van jelen az országban, mint tavaly ilyenkor.
GYORSKÖLCSÖN MÉG MA! BÁRLISTÁSOKNAK IS: KATTINTSON IDE
Nagyokat bólogathatnánk Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaira, aki a Kormányinfón azt mondta, hogy a fertőzések számának ugrásszerű növekedését az oltásnak hála nem fogja követni a súlyos megbetegedések és az elhunytak számának hasonló növekedése, mégsem tehetjük.
A tudományos várakozás is azt feltételezi, amit a miniszter mondott, azonban az elmúlt néhány hét magyarországi adatai ennek gyökeresen ellentmondanak. A regisztrált fertőzések száma ugyanis nem növekedett túl gyorsan, miközben a kórházi ápoltak, a lélegeztetettek és az elhunytak száma kedvezőtlenül alakul. Vagyis miközben a fertőzöttek száma alapján visszafogottnak látszik a járvány, kisebbnek, mint tavaly, addig a többi adat alapján legalább olyan súlyosnak néz ki. Másképpen fogalmazva: sokkal gyorsabban emelkedik a kórházban ápoltak és lélegeztetettek száma Magyarországon az elmúlt időszakban, mint ahogy azt a járványgörbe indokolná egy érdemben átoltott populációban.
A 2. és a 4. hullám elejének összehasonlítása során természetesen alacsonyak a nominális számok, vagyis még a járványhullám elején járunk, ami a következtetések levonását illetően óvatosságra int. Mégis magyarázatra szorul, hogy nem jobb most a járványhelyzet, pedig akkor senki sem volt beoltva, miközben most 60% feletti az átoltottság. Nemzetközi adatok alapján tudjunk, hogy a koronavírus elleni oltás jól véd a halálos kimenetel és a kórházba kerülés ellen, de a delta variáns esetében a megbetegedést nem tudja túl hatékonyan megelőzni. Ennek alapján sok fertőzöttnek és kevés halottnak kellene lennie – ahogy Gulyás Gergely is várná. Azt azonban sajnos nem tudjuk, hogy mennyi oltott betegszik meg, kerül kórházba, lélegeztetőgépre, és mennyi hal meg, mert a napi koronavírus-jelentésekben nem szerepelnek külön az oltottak és az oltatlanok adatai. Megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot, hogy ezek az adatok hogyan alakulnak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. (Az adathiány kapcsán lásd keretes írásunkat.) Pedig a mostani anomáliára a legfontosabb magyarázó tényező megdöbbentő módon maga az oltás lehet:
GYORSKÖLCSÖN MÉG MA! BÁRLISTÁSOKNAK IS: KATTINTSON IDE
a vakcina ugyanis hatékonyan, de nem 100%-ban véd a kórházba kerülés és a vírus halálos kimenetele ellen, miközben nem igazán véd a fertőződés ellen a delta variáns esetében és/vagy kb. fél évvel az oltás után.
Miután hazai adatok nincsenek, így nem is lehet célunk pontos járványdinamikát felrajzolni, csupán rá tudunk mutatni arra, hogy mi lehet az adatok közötti anomália megoldása. Jelenleg a kórházban fekvő betegek nagy többsége oltatlan lehet a szivárgó hazai információk alapján (ez beleillik az európai trendbe), nemzetközi tanulmányok pedig azt bizonyítják, hogy az oltatlanok tízszer, tizenegyszer nagyobb eséllyel halnak meg, mint az oltottak a vírus következtében.
Vagyis a koronavírus elleni oltás a vakcinát felvettek körében Legalább az influenza szintjére csökkenti a betegség lefolyásának súlyosságát: Amíg oltás nélkül 1%-os a halálozási rátája a koronavírusnak, addig oltással ez 0,1%-ra csökken.
Az oltottak pedig vélhetően nem kerülnek be a fertőzöttségi adatokba, ha enyhe a lefolyás. Aki oltottként fertőződik meg, és náthás tüneteket produkál, belázasodik vagy köhögni kezd, egyből arra gondol, hogy megfázott, influenzás lett, ezért van rá esély, hogy fel sem hívja a háziorvosát, csak lemegy a patikába recept nélküli gyógyszerekért, amit náthára szokott venni. Ha mégis koronavírusra gyanakszik az ember, és felhívja a háziorvost, akkor az orvos megkérdezi, hogy felvette-e mindkét oltást, és ha igen a válasz, akkor mérséklődik a gyanúja a koronavírus kapcsán – egyből más megbetegedés felé terelődhetnek a gondolatai. Ha súlyosbodnak a tünetek, akkor 2-3 nap múlva tesztet kér az orvos, azonban oltottak körében jellemzően nem súlyosbodnak, hanem enyhülnek a tünetek. Persze vannak kivételek (az oltottak alacsony százaléka), akik kórházba is kerülnek. Így az oltott koronavírusosok körében valószínűleg nagyon-nagyon alacsony a teszteltek aránya, ezért az oltottak nagy része – akik elkapják a koronavírust, és viszonylag enyhe tünetekkel átvészelik – bizonyára nem kerül be a hivatalos adatközlésbe, mert nem is tesztelik őket.
GYORSKÖLCSÖN MÉG MA! BÁRLISTÁSOKNAK IS: KATTINTSON IDE
Oltással és oltás nélkül
Most tételezzük fel, hogy senki sincs beoltva a társadalomban, és a 4. hulláma halálozási számainak alakulásából számoljuk vissza a járványgörbét. Az egyszerű „favágó módszerrel” nem kell mást tenni, mint 100-zal szorozni (1%-os halálozási ráta), és visszaszámolni kb. három hetet, ugyanis ennyi idő a betegség lefolyása. Természetesen a halálozás függ az egyes korcsoportok fertőzöttségétől, azonban ha nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, akkor ezzel nem lehet korrigálni az adatokat.