A nők már hosszú ideje élhetnek a korkedvezményes öregségi nyugdíj lehetőségével, aminek az a lényege, hogy azok, akik legalább 40 év jogosultsággal (legalább 32 év szolgálati idővel) rendelkeznek, életkoruktól függetlenül nyugdíjba mehetnek.
A 32 év szolgálati idő azt jelenti, hogy ennyi évet kell munkában tölteni. Ez alatt az idő alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük és nyugdíjjárulékot is kell fizetniük.
Ebbe természetesen beletartozik minden fajta keresőtevékenység, ezen felül a táppénz, álláskeresési járadék, stb.
Ezek nem tartoznak a szolgálati időbe:
- azok a tanulmányi idők, amelyek egyébként elismerhetőek szolgálati időként,
- a passzív táppénz időszaka,
- amikor munkanélküli ellátást folyósítottak,
- az 1998. január 1-e előtti fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, amennyiben az igénybevétele nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt történt.
A 32 év szolgálati időtől csak akkor lehet eltérni, ha az érintett hölgy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelt, aki után ápolási díjat kapott, vagy ha nagycsaládos, aki 4-nél több gyermeket nevel. Fogyatékos gyermek ápolásánál 2 évet engednek el a szolgálati időből. Ha nagycsaládos anyáról van szó, aki 4-nél több gyereket nevel, annak gyermekenként 1-1 évet. Itt legfeljebb 7 év adható.
Miből jöhet össze a további 8 év?
A keresőtevékenységgel egyenértékű jogviszonynak számítanak a gyermeknevelés idején folyósított, pénzbeli ellátások (pl. GYET, GYES, GYED, CSED), illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.
Ez azt jelenti, ha egy nő 3 éves koráig otthon nevelte egyetlen gyermekét, ezalatt pedig kapott gyermeknevelési ellátásokat, akkor 3 év jogosultsági időt szerzett.
Fontos, hogy pénzzel nem lehet szolgálati időt vásárolni.