2026 januárjától teljesen megváltozik a nyugdíjbavonulás
2026 januárjától teljesen megváltozik a nyugdíjbavonulás. Január 1-jétől alapjaiban változik meg a nyugdíjba vonulás rendszere. A korábbi, fix korhatár helyett mostantól mindenki maga döntheti el, mikor szeretne visszavonulni a munkából, természetesen bizonyos rugalmas feltételek mellett.
Hitelfórum.hu
Az új szabályozás célja, hogy jobban igazodjon a mai élethez: ahhoz, hogy tovább élünk, egészségesebbek vagyunk, és a munkaerőpiac is folyamatosan átalakul.
Meghosszabbodnak a munkaképes évek
Az 1957 után született generációk egészségesebben érik el az időskort, így munkaképes éveik is meghosszabbodnak. A távmunka és részmunkaidős lehetőségek révén sokan 65 év felett is aktívak maradhatnak. A biztosítók szerint a rugalmas nyugdíjrendszer lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók korábban elkezdjék tervezni nyugdíjas éveiket, és pénzügyi biztonságot teremtsenek maguknak.
- 1960-ban születettek: 2025-ben még a régi szabályok szerint mennek nyugdíjba.
- 1961-ben születettek: 2026-ban már az új rendszer szerint vonulhatnak nyugdíjba.
- 1957 után születettek: teljes öregségi nyugdíj csak a 65. év betöltése után igényelhető.
Hogyan működik az új rendszer?
- Teljes nyugdíj: legalább 20 év szolgálati idővel.
- Résznyugdíj: minimum 15 év után, a 65. év betöltésekor.
- Nők: 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak, ahol a gyermeknevelés is beleszámít.
2026-tól a nyugdíjba vonulás feltételei személyre szabottak lesznek. A korhatár helyett a szolgálati idő, az egészségi állapot és a pénzügyi helyzet határozza meg, ki mikor vonulhat vissza. A továbbdolgozók magasabb juttatásokra számíthatnak, míg a korábbi visszavonulás kevesebb nyugdíjat eredményezhet.
Ki jogosult öregségi nyugdíjra?
Fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíj kerül megállapításra.
Öregségi nyugdíjra jogosult a korhatár betöltésekor az is, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ebben az esetben öregségi résznyugdíj kerül megállapításra.
Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett:
- 1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
- 1952 –ben születettek esetében, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban születettek esetében, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben születettek esetében, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben születettek esetében, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban születettek esetében, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. életév.
Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban eltöltött idő, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső idő minősül. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó részletes szabályok külön tájékoztatóban találhatók.