2026.01.12 -ig tart a határidő, ennyi pénzt kell befizetni rengeteg Magyarnak!
2026.01.12 -ig tart a határidő, ennyi pénzt kell befizetni rengeteg Magyarnak! Változást hoz 2026. január 1-je az egészségügyi szolgáltatási járuléknál, egész pontosan annak összegében. A járulék mértéke a vonatkozó jogszabályi előírás alapján emelkedni fog. Ez elsődlegesen azokat érinti, akik Magyarországon az érvényes társadalombiztosítási szabályok alapján nem minősülnek biztosítottnak.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 25. § (3) bekezdése alapján 2026.január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege megváltozik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A járulék havi összege 12 300 forint, törthónap esetén napi összege 410 forint lesz január 1-jétől. 2025-re 11 800 forint (napi 390 forint) a járulék összege, amit a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
Ezt kell tudni a járulékfizetési jogosultságról
A rendezett társadalombiztosítási jogviszony, ezen belül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése mind a magánszemély, mind az állam, mind a gazdaság érdeke, mivel ennek révén a biztosított a társadalombiztosítás keretében finanszírozott, alapvetően térítésmentes egészségügyi ellátásra jogosult. A járulékot jellemzően a munkáltató fizeti be a munkavállalói után, de más esetek is elképzelhetők. A legfontosabb az, hogy ha társadalombiztosításunk megszűnik, a járulékot – miként a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő is jelzi – ebben az esetben is meg kell fizetni:
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles:
- az a belföldi személy, aki nem biztosított továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult,
- tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet,
- a központi költségvetés a saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülő – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülő személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők valamint a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után.
Ki minősül belföldi személynek? Társadalombiztosítási szempontból belföldi személynek minősül:
- a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
- a hontalan.
Belföldi az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak esetén az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek esetén az a legalább egy éve Magyarországon élő magyar állampolgár is.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségének időbeni hatálya alapvetően a jogosultság megszűnése utáni naptól keletkezik, de a passzív jogra is tekintettel a járulék fizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól keletkezik, amennyiben a belföldinek minősülő személy korábbi jogviszonya legalább 45 napig fennállt.
További részszabályok kapcsán feltétlenül érdemes hiteles forrásból, kormányzati szervek tájékoztatásából informálódni.
„Zoltán több éve szövegíró, pénzügyi témákkal foglalkozó szerző” Wikipédia szerkesztő! Impresszum

