2025-től nem lesz óraátállítás!
2025-től nem lesz óraátállítás! Fontos változást jelentettek be ami sok embert érint. A háborúban álló Ukrajnában idén nyáron sikerült erről határozni, így 2025-től nem lesz óraátállítás. Egyes információk szerint jövőre az Európai Unióban is előkerülhet a téma, és talán döntés is születhet. Magyarország mást egyelőre nem tehet, mint várakozó állásponton van, majd a többségi akarat alapján hozza meg a döntését.
Az idei őszi óraátállítás vasárnap hajnalban történik meg. A sokaknak bosszúságot okozó eljárás azonban már jövőre megváltozhat, amennyiben az Európai Unió az öt esztendeje halogatott döntést meghozza.
Több mint száz éve, az első világháború idején, 1916-ban vezették be a nyári időszámítás rendszerét az Egyesült Államokban, és még ugyanabban az évben nálunk is átvették a rendszert. Az óraátállítás azonban mindig is komoly vitákat kavart, ezért 1954-ig többször is megszüntették, majd újra alkalmazták, aztán 1958 és 1979 között teljesen megszűnt. Ezután 1980-ban azzal az indoklással vezették be, hogy jelentős energiamegtakarítással jár. Mivel komoly fennakadásokat okozott, hogy az Európai Unió tagállamaiban eltérők voltak a rendelkezések, ezért 1997-ben egységesítették a bevezetését.
Friss hírek
Tény, hogy a mindennapi tevékenységünket jobban összehangoljuk a nap mozgásával, amivel elsősorban a világításhoz használt elektromos áramból tudunk spórolni. Pontos adatok nincsenek az átállítás pénzügyi, gazdasági előnyeiről, de a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) becslése szerint a nyári időszámítás egy közepes méretű város, mint például Eger éves fogyasztásának megfelelő villamos energia felhasználását jelenti.
Az európai polgárok többsége azonban soha nem barátkozott meg a rendszerrel, nincs ez másként nálunk sem. Magyarországon egy felmérés szerint a lakosság 88 százaléka elutasítja az ezzel járó kényelmetlenségeket. Nagyon sokan úgy érzik, hogy napokra vagy akár hetekre is felborítja megszokott életritmusukat az átállás. Orvosilag azonban mindez nem bizonyított, a szakemberek szerint egy egészséges szervezet lényegében egy nap alatt hozzászokik a változáshoz. Akik számára az időeltolódás érzése mégis jelentősebb kihívást okoz, a szervezet könnyebb alkalmazkodása érdekében sok mindent tehetnek. A szakemberek azt javasolják, hogy az átállást megelőző héten fokozatosan, minden nap 10–15 perccel hamarabb keljünk fel, és mindennap a lehető legtöbb időt töltsük természetes fényben. A fáradtság ellen érdemes minél többet mozogni, általában egy napközbeni könnyű séta is megteszi a szabadban. A testmozgás segíti a szervezet stimulálását és csökkenti a fáradtságérzetet.
Az Európai Unióban megtartott nyilvános konzultáció során elsöprő többség támogatta az óraátállítás eltörlését, ezt követően az Európai Parlament már 2019-ben elfogadta a nyári időszámítás megszüntetéséről szóló javaslatot. Ennek ellenére továbbra sem lehet tudni, hogy mikor szabadulunk meg tőle, mert számos akadályt kell leküzdeni. Az országoknak először is meg kell határozniuk egy egységes időt, választaniuk kell a téli vagy a nyári időszámítás között, és meg kell állapodniuk, hogyan kezelik az időt a szomszédos országokkal, valamint a kereskedelmi partnerekkel. A földrajzi fekvés már önmagában is befolyásolja a hozzáállást, ám roppant kellemetlen lenne, ha a tagállamok a kontinensen időzónák sokaságát hoznák létre – ami egyáltalán nem elrugaszkodott aggodalom, ugyanis nagyon megoszlik egyes országok álláspontja, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék-e megtartani.
Az eredeti, 2019-es döntéskor a tagállamok két évet kaptak a megállapodásra, ám hivatalosan a covidjárvány miatt a határidőt kitolták 2024-ig. Időközben azonban nem történt semmilyen érdemi egyeztetés, jelenleg az orosz–ukrán háborúra fogva halogatják a döntést. Mindez azért is érdekes, mert a háborúban álló Ukrajnában idén nyáron sikerült erről határozni, így 2025-től nem lesz óraátállítás. Egyes információk szerint jövőre az Európai Unióban is előkerülhet a téma, és talán döntés is születhet. Magyarország mást egyelőre nem tehet, mint várakozó állásponton van, majd a többségi akarat alapján hozza meg a döntését.