Nyugdíjkorrekció 2024 – fontos bejelentés érkezett a nyugdíjasok számára, erre senki nem számított!
Nyugdíjkorrekció 2024 – fontos bejelentés érkezett a nyugdíjasok számára, erre senki nem számított! Januárban 6 százalékkal emelkedett az ellátások mértéke, az infláció pedig 4 százalék alatt van. Az augusztusi inflációs adat 3,4 százalék lett éves bázison, részben az idényáras (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) élelmiszerek, illetve a benzinárcsökkenés miatt. Szeptembertől viszont emelkedhet a pénzromlás, a decemberi infláció már 5 százalék fölött lesz, de az év egészét nézve nem haladja meg a 6 százalékot, visszamenőleges nyugdíjkorrekció novemberben ezért az idén nem várható.
Nem várható évközi nyugdíjemelés novemberben, és nyugdíjprémium sem lesz az idén – írta meg a Népszava szerdán Katona Tamásra, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértőjére hivatkozva. A Pénzügyminisztérium korábbi államtitkára a lapnak arról beszélt, hogy a költségvetésből, az adótörvényekből és a makroadatokból lehet következtetni arra, miként alakul a következő évi infláció, és egyelőre ezek egyike sem készült még el, Varga Mihály pénzügyminiszter mégis közölte: a januári emelés „mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat”.
Az infláció miatt:
Januárban 6 százalékkal emelkedett az ellátások mértéke, az infláció pedig 4 százalék alatt van. Az augusztusi inflációs adat 3,4 százalék lett éves bázison, részben az idényáras (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) élelmiszerek, illetve a benzinárcsökkenés miatt. Szeptembertől viszont emelkedhet a pénzromlás, a decemberi infláció már 5 százalék fölött lesz, de az év egészét nézve nem haladja meg a 6 százalékot, visszamenőleges nyugdíjkorrekció novemberben ezért az idén nem várható.
Katona Tamás szerint a nyugdíjprémiummal hasonló a helyzet, mert ugyan 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt a költségvetés, ennek a fele sem jött össze. A nyugdíjprémiumnak pedig az a feltétele, hogy a GDP legalább 3,5 százalékos növekedést mutasson.
A szakértő felidézte, hogy a 2011-es, vegyesről a tisztán árkövető indexálásra áttérés jelentősen rosszabb helyzetbe hozta az időseket. Mint ismert, korábban a januári nyugdíjemelés, illetve a novemberi korrekció lehetséges mértékét a bérek emelkedése, és az infláció alapján számolták ki. Ha ez most is így lenne – mondta -, akkor a 10 százalékos átlagos béremelkedés mértékét és a nagyjából 5 százalékos inflációt fele-fele arányban alkalmazva a 6 helyett 7,5 százalékos nyugdíjemelést kaptak volna az idősek. A néhány százalékos különbség egy-egy évben – mint mondta – nem olyan sok, de 15 év alatt már jelentős veszteséget okozott. Ez abból is látszik, hogy míg korábban 75 százalék volt a nyugdíjak helyettesítési értéke, vagyis a korábbi bérhez viszonyított mértéke, most ez 60 százalék alá ment. Katona Tamás emlékeztetett, hogy