13. havi nyugdíj összege – fontos bejelentés érkezett a pénzről!

13. havi nyugdíj összege – fontos bejelentés érkezett a pénzről! A 2021-től lépcsőzetesen visszavezetett 13. havi nyugdíj minden év februárjában érkezik, összege pedig jelenleg a rendes nyugdíj összegével egyezik meg. Tehát technikailag februárban duplán érkezik a nyugdíj. Fontos azonban, hogy 13. havi nyugdíjra, ahogy az év eleji nyugdíjemelésre is csak azok jogosultak, akik a megelőző év december 31-ig nyugdíjba vonultak. Aki január 1-jén vonul nyugdíjba, az nem számíthat sem emelt összegre – nemcsak év elején, hanem rendkívüli emelés esetén sem -, sem 13. havi kifizetésre.

Hitel fórum pénzügyek

A 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról azt írja a 6/A. § azt írja „(1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül. (2) Ha a jogosult több társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni.” A nyugdíjtörvény 6. § (4) bekezdése pedig kimondja: „Ha jogszabály kivételt nem tesz, a) a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok sajátjogú növelt összegű járadékára az öregségi nyugdíjra, b) a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű járadékára a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

A nyugdíjtörvény 6/A. § (3)  bekezdése szerint „a tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.” A (4) bekezdés pedig kimondja: „A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév első negyedévében, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.”

Kinek jár a 13. havi nyugdíj 2024-ben és 2025-ben?

Összefoglalva a nyugdíjtörvényben foglaltakat, annak jár a 13. havi nyugdíj – melyet februárban folyósítanak! -, aki a megelőző évben már nyugdíjba vonult, és még mindig jogosult a nyugdíjra januárban. Tehát annak, aki akár január 1-től vonul nyugdíjba, arra az évre nem jár neki a 13. havi nyugdíj, és egyébként az év eleji és évközi nyugdíjemelések sem.

Ez azért is nagyon fontos kérdés, mert a nyugdíjszakértők többnyire azt szokták javasolni, hogy megéri megvárni a következő évet a nyugdíjba vonulással, mert a valorizációs szorzó emelése többet számíthat hosszú távon, mint a plusz egy 13. havi nyugdíj és az azévi emelések! A nyugdíjemelés mértéke ugyanis az inflációtól függ, a tárgyévi valorizációs szorzók növekedése viszont a megelőző év kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagkeresete nominális növekedésével egyezik meg. A bérnövekedés pedig jellemzően magasabb, mint az infláció mértéke (kivéve néhány olyan horrorisztikus évet, mint az utóbbiak). Olyan esetben, ha emiatt valaki kivárja a következő évet a nyugdíjazással, akkor viszont nem számíthat sem emelésre, sem 13. havira, erre fel kell készülni.

Érdemes azt is tudni, hogy visszamenőleg is nyugdíjba vonulhat valaki. Ez azonban csak ritka esetben indokolt.

„Ha valaki visszamenőleg igényli a nyugdíját, és ennek következtében a nyugdíj-megállapítási kezdőnap 2023. december 31. vagy korábbi nap lenne, akkor a nyugdíja számítása során nem az idei, hanem a 2023-as valorizációs szorzókat kell alkalmazni. A nyugdíj egyébként a nyugdíjigénylés beadásának hónapját megelőző hatodik hónap első napjától kérhető visszamenőleg, vagyis a 2024. februárban beadott visszamenőleges igénylés esetén a legkorábbi kezdőnap 2023. augusztus 1., a 2024. márciusban beadott igénylés esetén 2023. szeptember 1. lehet, és így tovább” – mondta el korábban lapunknak Farkas András, a NyugdíjGuru nyugdíjszakértője.

Meddig tartható fent a 13. havi nyugdíj intézménye?

A visszamenőleges igénylésnek a valorizációs szorzók folyamatos növekedése és az infláció lecsengése miatt jelenleg nincs indokoltsága, csak abban az esetben, ha az érintett személy dolgozna a nyugdíja mellett, és minél korábbi időponttól kívánja kiaknázni a nyugdíj melletti kereset járulék- és szocho-mentességét. Ekkor is érdemes alaposan megfontolni ezt a döntést

– magyarázta a szakértő, akinek a véleménye szerint hiába kérhető visszamenőleg előző évre „dátumozva” a nyugdíjazás, ez csak nagyon ritka esetben éri meg. Még olyankor is, ha valaki úgy gondolja, számára ez lenne a kedvező döntés, érdemes erről szakértővel egyeztetni, nehogy súlyos hibát kövessen el!

A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete, vagyis a teljes összegét a költségvetés egyéb bevételei terhére kell előteremteni? – ezeket a kérdéseket vizsgálta Farkas András a Portfolión megjelent írásában.

A 13. havi nyugdíjat 2021-ben vezették be, akkor még csak negyedhavi összeget (25%) fizettek, majd 2022-től 100 százalékot. Azóta égető kérdés, mi jelenti a fedezetet a plusz juttatás kifizetésére, az elkerülhetetlen nyugdíjreform kapcsán muszáj lesz megvizsgálni ezt a kérdést is, ahogy a nők40 nyugdíj fenntarthatatlanságáról is sok szó esett az utóbbi hetekben (bár igazság szerint ennek a rendszernek a fenntarthatatlanságát nyugdíjszakértők régóta hangoztatják).

A 13. havi nyugdíjat 2021-ben vezették be

„Egy felosztó-kirovó alapelvre épített, folyó finanszírozású nyugdíjrendszer akkor stabil és fenntartható, ha a mindenkori aktív dolgozók nyugdíjcélú járulékfizetései fedezik a mindenkori nyugdíjasokat megillető nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat. Ha a járulékfizetők száma és az általuk (és munkáltatóik által) fizetett járulék mértéke is folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma folyamatosan nő, és járulékfedezet nélküli plusz juttatásokban is részesülnek, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy idő után a nyugdíjrendszer hiánya is nőni fog – hacsak a GDP nem nő minden évben mesebeli mértékben (a valóság pedig az, hogy nem nő).

A társadalom elöregedése miatt a függőségi ráta elkerülhetetlenül romlik, és a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) nyugdíjba vonulásával (a kedvezményes nyugdíjra is tekintettel 2034-től, tömegesen 2037-től) drámaivá válik.

A nyugdíjkasszának a 13. havi nyugdíj és a nők számára megteremtett, rejtett 14. havi nyugdíj együttes finanszírozási kihívásaival is meg kell birkóznia – egy olyan öregedő társadalomban, amelyben a versenyképesség kényszerítő igényei könnyen felülírják a szociális szükségleteket” – adja meg a választ a nyugdíjszakértő.