Új támogatás rokkantaknak, mozgáskorlátozottaknak! Több, mint 20-40 ezer forint extra pénz MINDEN HÓNAPBAN, ami mostantól járhat az eddigi összeg mellé! >>
Tájékoztató a kivételes rokkantsági ellátásról
1. Jogosultság
Kivételes rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között –,
– aki esetében a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállnak,
– akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
– akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
– akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a jogszabályban meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével (azaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránt benyújtott kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 548 nap, 10 éven belül legalább 1278 nap, 15 éven belül legalább 1825 nap biztosítási idővel),
– aki keresőtevékenységet nem végez és
– aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben részesülnek azon megváltozott munkaképességű személyek, akik esetében a véglegessé vált elutasító döntésben meghatározott biztosítási idő eléri a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a 985 napot, 10 éven belül a 2299 napot, vagy 15 éven belül a 3285 napot. 
2. Az ellátás iránti kérelem benyújtása
A kivételes rokkantsági ellátást a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Járási Hivatalánál, mint első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság), vagy a kormányablaknál, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni (személyesen vagy postai úton).
A kivételes rokkantsági ellátás iránti igényt évente egyszer lehet benyújtani.
Azon ügyfelek, akiknek 2017. december 31-ét követően válik véglegessé a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt benyújtott kérelme tárgyában hozott elutasító határozat, az elutasító döntés véglegessé válását követő 6 hónapon belül terjeszthetik be a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet. Amennyiben a kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem a következő naptári évben bármikor ismételten benyújtható.
Azon személyek esetében, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően vált jogerőssé a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelmet elutasító döntésük, és a kivételes rokkantsági kérelmük a 2018. évben kizárólag a keretösszeg kimerülése miatt került elutasításra, a 2019. évben bármikor ismételten benyújthatják a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmüket.
Az ellátás megállapításáról, vagy a kérelem elutasításáról a rehabilitációs hatóság határozatban dönt.
A kérelemhez mellékelni kell:
– minden olyan iratot, dokumentumot, ami a különös méltánylást indokolja,
– az Adatlapon feltüntetett jövedelmekről, kiadásokról szóló igazolásokat (a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 6 havi, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolások, a kérelmezőt és a vele közös háztartásban élőket terhelő az elmúlt hat hónapban ismétlődő kiadásokról szóló igazolásokat),
– keresőtevékenység megszűnéséről szóló, ill. a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,
– az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén az azt igazoló dokumentumot.
– rendszeres pénzbeli ellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,
– mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,
– társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződését, vagy azok hitelesített másolatát,
– a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetén a gondnok kirendelő gyámhivatali határozatot,
– meghatalmazott által előterjesztett kérelemhez a szabályszerű meghatalmazást.
Szabályszerű a meghatalmazás akkor, ha tartalmazza a meghatalmazó és a meghatalmazott természetes személyazonosító adatait (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve), lakcímét és aláírását, továbbá azt, hogy a meghatalmazottat a meghatalmazás mire jogosítja fel. Érvényesség feltétele továbbá, hogy azt a meghatalmazó (kérelmező) saját kezűleg írja és aláírja, vagy ha az írógéppel, számítógéppel készül akkor a meghatalmazó és meghatalmazott aláírásán kívül tartalmaznia kell további két tanú adatait és aláírását is, akik a meghatalmazás saját kezűleg történő aláírását igazolják.
A kérelem elbírálásához szükséges ügyintézési határidő alakulása:
Ha a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása iránt indult eljárásban a kérelem és annak mellékletei a rehabilitációs hatóság rendelkezésére állnak és a tényállás tisztázott, továbbá nincs ellenérdekű ügyfél, a sommás eljárás szabályai alapján a döntést azonnal, de legfeljebb 8 napon belül kell kiadni.
Az ügyintézés határideje teljes eljárásban 60 nap. Előfordul, hogy a jogosultsági feltételek fennállnak ugyan, de a megváltozott munkaképességű személy ellátásának összege – a kereseti adatok hiánya miatt – nem határozható meg a fent említett időn belül. Ezekben az esetekben a rehabilitációs hatóság előleget állapíthat meg. Az így folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe később beszámítják.
3. A kivételes rokkantsági ellátás összege
Az ellátások havi összegét a tárgyévben érvényes alapösszeg alapján kell meghatározni.
Az ellátási összeg annak az összegnek a 65%-a, amit az ügyfél a számára minősítési kategória minimum összegében megállapított rokkantsági ellátásként kapna.
2019. január 1-jétől az alapösszeg 101.560 Ft, így az alábbiak szerint alakulnak az ellátási összegek
| Minősítési kategória | A kivételes rokkantsági ellátás összege | 2018. évben a kivételes rokk. ellátás összege |
| 31-50 % közötti egészségi állapotTartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg
(C1 minősítési kategória és öregségi nyugdíjkorhatárt 5 évben belül betöltő) |
Az alapösszeg 45%-ának a 65%-a | 29.710 Ft |
| 31-50 % közötti egészségi állapotTartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, |
4. A kivételes rokkantsági ellátás időtartama
Kivételes rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani.
Amennyiben a kivételes rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a kivételes rokkantsági ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
Komplex minősítés az eljárásban
A 2018. január 1-je előtt jogerőssé vált döntések esetében:
Azon személyek esetében, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására irányuló kérelme tárgyában hozott elutasító határozata, csak úgy nyújthatják be a kivételes rokkantsági ellátás iránt a kérelmüket, hogy van érvényes komplex minősítésük.
Amennyiben nem rendelkezik érvényes komplex minősítéssel, a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtása előtt szükséges a komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítványt igényelni, amely a „Kérelem a komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásához” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával lehetséges. A komplex minősítés eredményéről a rehabilitációs hatóság hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány időbeli hatálya megegyezik a komplex minősítés időbeli hatályával.
2018. január 1-jét követően véglegessé vált döntések esetében:
Amennyiben a kérelem benyújtásának, vagy a kivételes rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzésének időpontjában az ügyfél már nem rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelemre indult eljárásban a rehabilitációs hatóság gondoskodik a komplex minősítés elvégzéséről, ha az ügyfél minden további jogosultsági feltételnek megfelel.
5. A kérelem elbírálása során figyelembe vehető tényezők
A rehabilitációs hatóság a kérelem elbírálásánál megvizsgálja az ügyfél jövedelmi helyzetét valamint az életkörülményeit. A méltányosság szempontjából figyelembe vehető a különösen kedvezőtlen szociális helyzet, valamint az, hogy az ellátás nélkül az ügyfél vagy a háztartásában élők megélhetése súlyosan veszélyeztetett.
Jövedelmi helyzet, havi költségek
A méltányossági elbírálás során figyelembe vehető havi költségek:
– havi rendszerességgel felmerülő költségek, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti:
· villanyáram-, víz- és gázfogyasztás,
· a távhő-szolgáltatás,
· a csatornahasználat és a szemétszállítás díja,
· a lakbér vagy az albérleti díj,
· a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a közös költség, illetve a tüzelőanyag költségek;
– egyéb többletköltséget jelentő kiadások lehetnek például: magas gyógyszerköltségek, magasabb összegű családi pótlékra, ápolási díjra jogosító gyermek/hozzátartozó nevelése/gondozása, valamint ha három, vagy több kiskorú ellátásáról kell gondoskodni.
Egyéb figyelembe vehető tényezők:
A jogosultság elbírálása során az alábbi tényezők is figyelembe vehetőek:
– a jogerőre emelkedett/véglegessé vált elutasító döntésben a kérelem benyújtását megelőzően elismert biztosítási idő és az azt követően folyamatosan fennállt, jogosító biztosítási időtartam figyelembevételével az ügyfél méltányosság gyakorlása nélkül is jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira;
– az ügyfélre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontja, és annak betöltésével jogosulttá válik-e öregségi nyugdíjra. Erre vonatkozóan az adatlapon adott ügyfélválaszt el kell fogadni;
– magasabb összegű családi pótlékra, ápolási díjra jogosító gyermek/hozzátartozó nevelése/gondozása, aktív korúak ellátásában való részesülés;
– három vagy több kiskorú ellátásáról való gondoskodás;
– a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt benyújtott kérelmét megelőzően az ügyfél hosszú ideig egybefüggő biztosítási idővel rendelkezik;
– adott térség munkaerő-piaci helyzete.
6. A kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személy kötelezettségei
A kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha
– a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
– az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
– keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell.
7. A kivételes rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység
A kivételes rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, ha 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a jövedelem a minimálbér (2019-ben: 149.000 Ft) másfélszeresét (223.500 Ft).
A biztosított egyéni és társas vállalkozók esetében is a fenti szabály érvényes, azonban minimálbérként az adott évi garantált bérminimum (2019-ben: 195.500 Ft) 150 százalékát (292.500 Ft) kell figyelembe venni.