Szigorítják a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételeit!
Az Építési és Közlekedési Minisztérium megkezdte a KRESZ felülvizsgálatát a Belügyminisztériummal közösen. Az átalakítást ősszel társadalmi egyeztetésre bocsátják – jelentette be Lázár János.
Szigorítják a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételeit! – A Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet jelentése szerint a hazai közlekedési balesetek 30 százalékáért a sebességtúllépés a felelős, és az esetek több mint kétharmada a járművezetők rossz döntésének következménye – mondta el a tárcavezető és hozzátette:
„Sem a gépjárműállomány nem olyan, mint Ausztriában, de a vezetői képességeink se olyanok.”
Kilátásba helyezte, hogy a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét érdemben át kell gondolni, és személyesen is azt tervezi, hogy át fogja alakítani a személyautóra vonatkozó jogosítvány kategóriáját.
A jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológia alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel. Nemcsak jobb jogszabályokra van szükség, hanem jobban is kellene vezetni
Az egész ország megrendült a július elsejei tragédia után, amikor egy szabályosan közlekedő biciklist egy majd 140 km/órával száguldó mercedeses gázolt halálra, mert spontán versenyt tartott az Árpád hídon.
Az üggyel kapcsolatban a tárcavezető a következő véleményt fogalmazta meg:
Gyilkosságnak tartom.
Emellett az építési és közlekedési miniszter kifejezte reményét, hogy akik az okozói voltak a balesetnek, elnyerik méltó büntetésüket. Azt mondta, „arról lehet vitatkozni, hogy a hatályos jogszabályok túl enyhék-e, de a történteket ez már nem befolyásolja.”
Hozzátette, hogy ha az érintettek betartották volna az érvényes szabályokat, a tragédia nem következett volna be.
A VG összefoglalója szerint az építési és közlekedési miniszter is mondta, hogy nem zárja ki a szigorításokat, így például mérlegelik azt is, hogy alkalmazzák az átlagsebesség mérését Magyarországon. Egyúttal arról is beszélt, hogy időről időre felmerülnek olyan elképzelések, hogy a magyar autópálya-hálózat külső, lakott területtől távoli szakaszain milyen sebességkorlátozások legyenek érvényben. Példaként Ausztriát hozta, ahol ugyancsak hosszas vita volt arról, hogy bizonyos helyeken 150 kilométer per órára emeljék a maximálisan engedélyezett tempót. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy nem feltétlenül ez a jó irány, de az abszolút tiltásban sem hisz.
A Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet jelentése szerint a hazai közlekedési balesetek 30 százalékáért a sebességtúllépés a felelős, és az esetek több mint kétharmada a járművezetők rossz döntésének következménye – mondta el a tárcavezető és hozzátette:
„Sem a gépjárműállomány nem olyan, mint Ausztriában, de a vezetői képességeink se olyanok.”
„A közlekedési jogszabályok módosítására azért van szükség, mert egyszerűen nem adnak választ az elmúlt húsz évben megváltozott közlekedési rendre. Külön kiemelte a budapesti közlekedési helyzetet. A fővárosi utcák használóinak száma radikálisan megnőtt, és ennek kezelése elsődlegesen a fővárosi önkormányzat feladata.
De ezen felül az is igaz, hogy a KRESZ jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy mindenkinek helyet csináljon az utcán, már pedig ezt a szempontot érvényesíteni kell a szabályozásban
– magyarázta Lázár János és aláhúzta: „a KRESZ nem követte le a változásokat. Modern, innovatív KRESZ-re van szükség, nem pedig olyan megközelítésre, hogy a közlekedés melyik szereplőjét támogatjuk és melyiket nem.”