Mint beszámoltunk róla, a korábbi Kormányinfón Gulyás Gergely többek között azt is bejelentette, hogy a kormány turisztikai akciótervet fogadott el, aminek értelmében október 1-től március 31-ig elengedik a turisztikai hozzájárulásnak nevezett, az ágazatot érintő adóterhet, ami azt jelenti, hogy nettó árbevételük 4 százalékát a megadott időintervallumban nem kell az államkasszába befizetniük, emellett az október elejétől már kiutalt összeg visszatérítését is lehet kérvényezni.

A SZÉP-kártyát érintő módosítások is a szektor számára kedveznek, azzal, hogy a különböző füleket felfüggesztik, lehetővé teszik, hogy a rajta lévő összeget korlátozás nélkül egyben felhasználják, ami növelheti a vendégéjszakák számát.




A vendéglátó- és turisztikai ipar árbevétele ugyan emelkedett a tavalyi évhez képest 45 százalékkal, de az energiaköltségek emelkedése miatt sok létesítmény a bezárást fontolgatta.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a kormány legújabb döntésével a tömeges bezárási hullámot előzte meg a fűtési szezon idejére.

Ez a döntés sok vidéki szálloda vezetőjét viszi el abba az irányba, hogy mégiscsak nyitva maradnak jövő év elején

– nyilatkozta a Portfoliónak, a szövetség elnöke úgy értékelte, hogy így már ki tudják gazdálkodni a fűtési költségeket.




„Az árbevétel 4 százalékának megmaradása fél évre nemcsak a szállodák, de sok, egyébként jó forgalmat bonyolító étterem számára is azt jelentheti, hogy nyitva tud maradni a fűtési szezonban is” –  fogalmazott a lapnak Flesch Tamás. Az is segítség a szektor számára, hogy kéréseiknek eleget téve itt is érvényesítik a 24 havi munkaidőkeret-szabályozást, amivel fennáll a lehetősége annak, hogy az esetleges bezárások idejére ideiglenes szabadságra küldjék a dolgozókat, amit később ledolgozhatnak, ezzel a munkaerőgárda is egyben maradhat.

Ezenfelül adminisztrációs terheik csökkentését jelenti, hogy a kötelező adatszolgáltatás időpontját fél évvel eltolják, 2023. július 1-jéig.

Lesznek bezárások, csak nem tömegesen

Ugyanakkor Flesch Tamás úgy kommentálta az új döntéseket, hogy ez nagy segítséget jelent az ágazatnak, nem menthetnek meg minden piaci szereplőt, mivel a helyzetük az elszálló energiaköltségek miatt továbbra is nehéz.

Napi szinten figyelik a helyzetet és aszerint változtatnak stratégiát a cégvezetők, hogy mi történik az energiaárak és a kereslet függvényében. Elindultak a szállodai bezárások, de messze nem olyan tömegesek, mint amire másfél hónappal ezelőtt számítottam

– fejtette ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Hozzátette: a novemberi kereslet sem vidéken, sem Budapesten nem esett vissza, a decemberi foglalások is tűrhetőek.

Az év eleje lesz a vízválasztó, mivel akkor tarolhat a piacon az egyszerre jelentkező energiaár-emelkedés és a kereslet visszaesése

– vélekedett.

Az új évben várhatóak működési szünetek

A szövetség elnöke arra is kitért, hogy azok jártak jól, akik még a tavalyi évben szerződtek két évre a földgázszolgáltatókkal, akiknek októberben kellett új szerződést kötniük, azok már a korábbi költségeik akár 8-szorosát fizetik. A wellness-szolgáltatást nyújtók között pedig a termálvíz-felhasználók vannak jobb helyzetben, ők akár a fűtésüket is ezzel a hőenergiával tudják megoldani. A napelemfejlesztést korábban végrehajtók is függetlenebbek az energiaárak emelkedésétől. A szállodák többségének december 31. után kell újra szerződniük az áramszolgáltatókkal.

Márpedig itt már kilowattóránkénti 180 forintos árajánlatokat kapnak. Idén ez 80-100 forint között volt, tavaly pedig még 23-25 forintos sávban kellett fizetni a szolgáltatók felé. Emiatt a jövő év első negyedévében dönthet úgy sok szállodai vezető, hogy 3 hónapra bezár

– fejtette ki Flesch Tamás, majd hozzátette: hónapokig tartó szünetet tartani csak a dolgozók elvesztése nélkül jelenthet valóban spórolást. A budapesti hotelek szerinte a külföldi turisták miatt jobb helyzetben vannak, mert egy 10-15 százalékos áremelés az esetükben nem jár kereslet-visszaeséssel, a vidéki szállodák ezt nem tehetik meg. A wellness-szállodák esetében azon az állásponton van, hogy a szolgáltatások szűkítése nem jelenthet megoldást, inkább a vendégek tűréshatáráig való áremelést javasolná.

Az éttermeknél nagyobb bezárási hullám várható, ami vidéken olyan 30-40 százalékukat érintheti, amelyek a piaci helyzet javulásában bízva, tavaszi újranyitásban reménykednek majd – zárta gondolatait Flesch Tamás.