Pedagógus bértábla 2024 – Pedagógus illetmények, bérek, fizetések 2024. január 1-től

Pedagógus bértábla 2024 – Pedagógus illetmények, bérek, fizetések 2024. január 1-től – 2023. július 15-én hatályba lépett a Pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, a 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban rövidítésként: Púétv.). Az új jogszabály rendelkezéseinek legmeghatározóbb előírásai azonban csak 2024. január 1-jével lépnek életbe.

( Legfrissebb hírek )

Ennek megfelelően a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya ezzel a dátummal alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, és e pedagógusok új életpályájának sávos illetményeire vonatkozó rendelkezések is ettől az időponttól érvényesek. Cikkünkben most tekintsük át a 2024. január 1-jén várható pedagógus illetményeket, valamint a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottak illetményét. Írásunkban fordítsunk figyelmet a 2024-ben is megmaradó pótlékokra, valamint az újonnan bevezetésre kerülő osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, intézményvezetői és más megbízási díjakra.

1. A pedagógusok havi illetményének meghatározása, az illetménysávok

A Púétv. 98. §-a 2024. január 1-jei hatálybalépéssel elrendeli, hogy a pedagógus, valamint a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatokat érheti el. A 2013-tól használatos fokozatok tekintetében tehát nincs változás, de 2024. január 1-jétől a fokozatokon belül megszűnik a kategóriák rendszere, tehát a továbbiakban egy adott pedagógust nem a Pedagógus I. fokozat 10. kategóriájába, hanem csupán a Pedagógus I. fokozatba kell majd besorolni. Ezzel párhuzamosan természetesen megszűnik az egyes kategóriák közötti hároméves automatikus lépés lehetősége és kötelezettsége.

Kapcsolódó cikk, béremelés 2024

A gyakornok illetményét a Kormány rendeletében határozza meg, ez a gyakornoki illetmény 2024-ben 440.000 Ft. A magasabb fokozatokon belül a pedagógus illetményét a Púétv. 98. § (1) bekezdésében megállapított illetménysávokon belül kell megállapítani, amely az alábbiakat rögzíti. A havi illetmény összege:



Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,

Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,

Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig terjedhet,

Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet.

A Púétv. 98. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a fentiekben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:

a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,

b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,

c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,

d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,

e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,

f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma,

g) a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége.

A differenciálási lehetőséget biztosító fenti szempontok gondos értelmezésekor az alábbiakra kell felhívnunk a figyelmet:

• az első értékelési, differenciálási szempont a szakmai gyakorlati idő mértéke, ennek azonban nincs alapvető meghatározó szerepe, tehát a szakmai gyakorlati idő növekedésével nem jár együtt automatikus illetményemelési kötelezettség,
• a második és további diplomák, esetleges újabb szakképesítések, idegennyelv-ismeret akkor vehetők figyelembe az illetmények meghatározásakor, ha azt a munkáltató az adott munkakör betöltésekor hasznosíthatónak ítéli és a kinevezésben szerepelteti,
• a munkáltató rendelkezése alapján több köznevelési intézményben vagy feladatellátási helyen történő foglalkoztatás ténye,
• a pedagógus által tanított tantárgyak száma, tehát nem pusztán a több tantárgy tanítására feljogosító szakképzettség, hanem azok tényleges tanítására történő alkalmazás,
• a differenciálisi szempontok között nem szerepel, hogy az érintett főiskolai (BA) vagy egyetemi (MA) szintű szakképzettséggel rendelkezik, ez tehát nem képezi alapját az új illetmények megállapításának.

Most arra koncentráljunk, hogy a 98.§ (1) bekezdésében meghatározott illetménysávon belül milyen feltételekkel lehet differenciálni, azaz a munkáltató mikor állapíthatja meg az illetményt az illetménysáv alsó határától magasabb mértékben. Ehhez pontosan kell értelmeznünk a Púétv. 98.§ (3) bekezdését, amely az alábbiak szerint rendelkezik:

Pedagógus bértábla 2024 – Pedagógus illetmények, bérek, fizetések 2024. január 1-től

98. § (3) A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét…. A teljesítményértékelést írásba kell foglalni. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv keretein belül … határozhatja meg.
    
    

A jogszabály előírását értelmezve meg kell állapítanunk, hogy az illetménysávon belüli differenciálásra kizárólag a pedagógusok írásos teljesítményértékelését követően kerülhet sor, az első teljesítményértékelés pedig a 2024/2025-ös tanév/nevelési év végén, azaz 2025. június 30-án zárul le. Az illetménysávokon belüli munkáltatói differenciálásra tehát – a teljesítményértékelés eredményeinek, illetőleg a 98. § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok alapján – legkorábban 2025. szeptember 1-jén kerülhet sor.  A 2024. január 1-jei kinevezések során az illetmény meghatározásakor még nem lehet differenciálni az illetménysávokon belül, mert annak jogszabályi feltételeit a munkáltató még nem tudja teljesíteni. Ezt erősíti meg a Púétv. átmeneti rendelkezéseinek sorában a törvény 160. § (7) bekezdése az alábbi előírásával.

160. § (7) A munkáltató a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásával a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy munkavégzése színvonalát, az általa nyújtott munkateljesítményt első alkalommal a 2024/2025 tanévre, óvodában foglalkoztatott esetén a 2024. szeptember 1-je és 2025. június 30-a közötti időszakra vonatkozóan értékeli. A teljesítményértékelés eredményeként a munkáltató első alkalommal 2025. szeptember 1-jével állapíthat meg a 98. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosított illetményt.
     

 2. A pedagógusok havi illetménye 2024. január 1-től

Amint az előző fejezetben láttuk, a Púétv. 98.§ (1) bekezdésében meghatározott illetménysávokon belüli differenciálásra csak 2024. szeptember 1-jétől van jogszabályi lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a 2024. január 1-jétől érvényes illetményt a munkáltató csak a jogszabályban meghatározott rendelkezések alapján állapíthatja meg. A Gyakornok illetménye ennek megfelelően 2024-ben 440.000 Ft. A Pedagógus I. fokozat illetményének alsó határa azonban csak 410.000 Ft, a Pedagógus II. fokozaté pedig csak 430.000 Ft, amely alacsonyabb, mint a gyakornoki illetménye. A bevezetés időszakában ez nyilvánvalóan komoly feszültségek forrását jelentené.



Ennek feloldása érdekében a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (Vhr.) 88. § (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő köznevelési foglalkoztatottak illetménye nem lehet alacsonyabb, mint a 440.000 Ft-os gyakornoki illetmény. A (2) bekezdésben szerepel ugyan egy kivétel, amikor az érintett illetménye alacsonyabb lehet a gyakornoki illetménynél, ez az eset azonban azokra vonatkozik, akiknél az írásbeli teljesítményértékelés nyilvánvalóan elmarasztaló eredményei miatt a munkáltató a lehető legalacsonyabb illetmény kíván alkalmazni; erre azonban – az előző fejezetben leírtak alapján – először csak 2024. szeptember 1-jétől van lehetősége a munkáltatónak.

Tehát 2024. január 1-jétől a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba sorolt köznevelési foglalkoztatottak minimális illetményét a jogszabály – a gyakornoki illetménnyel azonosan –440.000 Ft értékben határozza meg, míg a Mesterpedagógusok esetében 520.00 Ft, a Kutatótanárok estében pedig 640.000 Ft az illetmény minimális mértéke. Ettől magasabb az illetménye azoknak a köznevelési foglalkoztatottaknak, akiknek a 2023. december 31-én érvényes alapilletményének/alapbérének, valamint köznevelési szakmai ágazati pótlékának összege magasabb volt, mint a fentiekben meghatározott 440.000 Ft, 520.000 Ft, illetőleg 640.000 Ft. A pontosság garantálása érdekében itt pontosan idézzük a törvény rendelkezését:

Púétv. 159. § (2): A havi illetmény, munkabér nem lehet kevesebb, mint az érintett 2023. december 31. napján érvényes

1. a) pótlékok nélküli illetményének, munkavállalók esetén alapbérének és
2. b) a köznevelési szakmai ágazati pótlékának

együttes összege azzal, hogy annak az érintettnek, akinek a havi illetménye, munkabére a 157. § (1) vagy a (13) bekezdés szerint lett megállapítva, az így megállapított illetménye szerinti összegnél nem lehet kevesebb.



A 2024. január 1-jei illetmények megállapításakor tehát a munkáltatónak meg kell vizsgálnia az érintett alapilletményének vagy alapbérének a 32%-os ágazati szakmai pótlékkal kiegészített összegét, és amennyiben ez az összeg nem éri el a 440.00, 520.00, illetőleg 640.000 Ft-ot, azt arra ki kell egészíteni. Ha az előzőek szerint számított összeg meghaladta a besorolási illetménysáv alsó határát, akkor az illetmény ennek megfelelően kell megállapítani, tehát nem lehet csökkenteni írja a cikk.

Az eddigieknek megfelelően elkészítettem a különböző fokozatokba sorolt pedagógusok 2023. január 1-jei és 2024. január 1-jén várható illetményének összehasonlítását. Az összehasonlítást két külön táblázatban végeztem el: a főiskolai, valamint az egyetemi végzettséggel rendelkezők esetében, mert a 2023-ban érvényes besorolási szabályok szerint a két végzettségi szint illetménybesorolásában különbség van.

A szövegben csak a főiskolai végzettséggel rendelkezők 2024. január 1-től alkalmazandó illetményének a 2023. január 1-jei (vagy 2023. június 30-i) illetményekkel való összehasonlítását tárgyalom, az egyetemi végzettséggel rendelkezők esetében – a táblázatban foglaltak alapján – hasonló megállapításokat tehetünk. Amint a kiemelt részekből látható, a főiskolai végzettséggel rendelkezők esetében a különböző fokozatokban összesen 34 esetben érvényesül a minimális 440 eFt, 520 eFt vagy 640 eFt illetmény, a Pedagógus I. fokozatban – két kategória kivételével az illetmény minden esetben a minimális 440 eFt. A Pedagógus II. és a Mesterpedagógus fokozatokban csökken a nivellálódott illetmények száma, de a Kutatótanár fokozatban minden kategória esetében illetményemelés jelentkezik. A táblázat „Eltérés” oszlopában a 2024. és a 2023. évi illetmények eltérését szerepeltetem, a 0 jelölés azt jelenti, hogy az érintettek esetében a 2023. június 30-i és a 2024. január 1-jei illetmények azonosak. Az első táblázat Pedagógus I. oszlopában, valamint a második táblázat Kutatótanár oszlopában az utolsó néhány kategóriában csupán néhány forintos illetményemeléssel találkozhatunk, amelyek hektikusan változnak: utóbbi annak eredménye, hogy 2023-ban nem kellett száz forintra kerekíteni az illetményeket, 2024-ben azonban már igen.





3. Pótlékok és megbízási díjak 2024. január 1-jétől

2023. december 31-ig a Nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény 8. sz. mellékletében meghatározott pótlékok alkalmazása kötelező, ennek során a 8. sz. mellékletben foglaltak szerint az illetményalaphoz viszonyított pótlékok alsó és felső határa között kell biztosítani a kötelező pótlékokat, így az intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi, az osztályfőnöki (csoportvezetői, tanszakvezetői), munkaközösség-vezetői, a nemzetiségi, a gyógypedagógiai, a nehéz körülmények között végezett munkáért járó, valamint a diabétesz ellátási pótlékokat. Például az osztályfőnöki pótlék összegét a pótlékalap 10-30 %-a közötti mértékben kell meghatározni, azaz az osztályfőnöki pótlék összegét 2023. december 31-ig főiskolai végzettség esetében 18.270-54.810 Ft között, egyetemi végzettség esetében pedig 20.300-60.900 Ft közötti összegben kell meghatározni. Ezeknek a pótlékoknak 2023. december 31-ig szerepelniük kell a munkaszerződés/kinevezés módosításában is. 2024. január 1-jétől azonban e pótlékok közül csupán a nemzetiségi, a gyógypedagógiai és a diabétesz ellátási pótlékok maradnak meg, a többi pótlékot már nem lehet alkalmazni.

2024. január 1-jétől a Púétv. 102. § (1) bekezdése alapján a pedagógust az egyes köznevelési feladatok ellátásáért megbízási szerződés alapján megillető díj (a továbbiakban: megbízási díj) mértéke a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg (a továbbiakban: alap, 2024-ben 440.000 Ft) alapulvételével kerül megállapításra.

Amint látjuk, az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői megbízási díjak mértékéről – az alsó és a felső határ figyelembe vételével történő differenciálással – a munkáltató jogosult dönteni. Ezek a megbízási díjak a 2023-ban érvényes pótlékok összegéhez képest némileg emelkedtek. A megbízási díjakat a köznevelési foglalkoztatottal kötött megbízási szerződés alapján kell kifizetni, amely határozott időre szól. A Púétv. 159. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a munkáltató az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díjat a 2024. január 15-ig állapítja meg. A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 90. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján az osztályfőnöki, csoportvezetői, tanszakvezetői, munkaközösség-vezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatért járó megbízási díj a feladattal való megbízás idejére – az iskolai szünetek idejét is ideértve – jár.

Jelentősebb változás tapasztalható az intézményvezetői és más magasabb vezetői pótlékok körében: január 1-jétől a vezetői pótlékokat felváltja a megbízási szerződésen alapuló díjazás. Az intézményvezető megbízási díját a Púétv. 102. § (2) bekezdése határozza meg a tanulók/gyermekek megelőző évi októberi statisztikai adatok alapján. A megbízási díj alapja a mindenkori gyakornoki illetmény, azaz 2024-ben 440 eFt. A megbízási díj a nevelési-oktatási intézményben, a többcélú köznevelési intézményben, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben igazgatói (főigazgatói) megbízás ellátása esetén az intézményben jogviszonyban álló legalább 1001 gyermek, tanuló esetén az alap 87%-a, 801 és 1000 gyermek, tanuló között az alap 82%-a, 601 és 800 gyermek, tanuló között az alap 76%-a, 401 és 600 gyermek, tanuló között az alap 66%-a, 251 és 400 gyermek, tanuló között az alap 54%-a, 151 és 250 gyermek, tanuló között az alap 41%-a, legfeljebb 150 gyermek, tanuló esetén az alap 30%-a. A tagintézmény-igazgatót, intézményegység-vezetőt az általuk vezetett tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma alapján számított igazgatói (főigazgatói) megbízási díj 50%-a illeti meg. A tagintézményigazgató-helyettest, intézményegységvezető-helyettest a tagintézmény-igazgatói, intézményegység-vezetői megbízási díj 50%-a illeti meg. Jelentős változás a vezetői megbízási díjak tekintetében, hogy a Köznevelési törvény 2023. augusztus 31-ig érvényesen a vezetői pótlékokat az illetményalap bizonyos százalékában, az alsó és felső határ megjelölésével határozta meg, az új szabályozás azonban a tanulólétszámhoz/gyermeklétszámhoz igazodó fix összeget határoz meg. A pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézet vezetői megbízásakor azonban – a munkáltató döntése alapján – differenciálási lehetőség is van.



2024. január 1-jétől is megmaradnak azonban a nemzetiségi, a gyógypedagógiai és a diabétesz ellátási pótlékok, amelyek többségénél megmarad a differenciálási lehetőség, és a pótlék alapján a mindenkori gyakornoki illetmény (alap) határozza meg az alábbiak szerint.

4. Várható-e további pedagógus illetményemelés 2024-ben?

Amint az eddig leírtakból láthatjuk, az eddig ismert jogszabályok alapján 2024-ben nem várható lényeges mértékű, átütő hatású általános pedagógus illetményemelés. Az illetmények 2024. január 1-jei emelkedése elsősorban a fiatalabb és a középkorosztályt érinti, de az érintettek illetményemelésének mértéke általában nem haladja meg a 10%-ot. Mivel a 32%-os ágazati szakmai pótlék 2023. január 1-jei bevezetése 11%-os illetményemelkedést jelentett, a fiatalabb pedagógusok egy részének valóban 21%-os a 2023. évre jutó illetményemelkedése. Ettől nagyobb illetményemelés csak a főiskolai szintű diplomával rendelkező néhány tucat kutatótanár esetében következett be, ahol a 6. fokozatban a június 30-i illetményekhez képest 20%-os illetményemelés is történik, azaz az ágazati szakmai pótlékból származó 11%-kal együtt az évi illetményemelés mértéke esetükben – egyedüli példa – 31%. A táblázatban színes háttérrel ki nem emelt középkorú és idősebb korosztály esetében azonban 2024. január 1-jén – a most ismert jogszabályok alapján – nem várható illetményemelkedés, tehát esetükben a 2023. évi illetményemelés csupán a 11%-os bérnövekedést eredményező ágazati szakmai pótlékemeléssel valósult meg.

Fontos kérdésként tekinthetünk arra, hogy várhatóak-e a közeljövőben olyan jogszabályok, amelyek alkalmazásával 2024. január 1-jétől az itt bemutatott illetményemelkedés mértékét jelentős, érzékelhető módon meghaladó béremelés következhet be. A politikának erre vonatkozóan érzékelhető szándéka van, de a garanciát kizárólag a jogszabályokban megjelent joganyag jelentheti. A szakmai ágazati irányításban vannak olyan információk, amely szerint a közeljövőben a 2024-i illetmények további 10%-os emelése egészen bizonyosan megtörténik, erre azonban ebben a cikkben nyilvánvalóan nem alapozhatunk. A fentieket jelentősen meghaladó általános illetményemelés kétségtelenül nélkülözhetetlen, de ez az ebben a bekezdésben fellebbentett 10%-os emeléssel még távolról sem valósul meg.



Vizsgáljuk még végezetül, hogy az új életpálya törvény milyen lehetőségeket biztosít az illetmények, az illetményhatárok későbbiekben történő emelésére. A Púétv. 155. § (1) bekezdésének 5. pontjával felhatalmazást kapott a kormány, hogy rendeletben határozza meg az e törvényben meghatározott illetmények alsó, illetve felső határánál magasabb összegű alsó, illetve felső határt. A Kormánynak lehetősége van tehát arra, hogy a törvény 98. § (1) bekezdésében meghatározott illetménysávok (pl. Pedagógus I. fokozatban 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig) alsó és felső határait Kormányrendeletben módosítsa. A további illetményemelés tehát úgy is megvalósítható, hogy a Kormány saját hatáskörében a 410.000 Ft-os alsó határt pl. 500.000 Ft-ra felemeli, és hasonló intézkedéseket hoz a többi sáv alsó határának lényeges emelésére is.

Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy a törvény 98. § (3) úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben a munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét – a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv alsó határára tekintet nélkül – a törvény 98. § (1) bekezdésének megfelelően is meghatározhatja. Ha tehát az első teljesítményértékelési év 2024. augusztus 31-i lezárását követően a munkáltató úgy dönt, hogy egy kolléga esetében a teljesítményértékelés alapján az érintett illetményét csökkenti, és azt a Pedagógus I. fokozatban a minimális 410.000 Ft-ban határozza meg, akkor ezt megteheti abban az esetben is, ha időközben a Kormány 500.000 Ft-ban határozta meg az illetménysáv alsó határát.