ÖRÖKLÉS 2018 – HAGYATÉKI ELJÁRÁS – A CSALÁDOT IS TÖNKRETEHETI – ITT VAN, AMIT TUDNI KELL RÓLA! Így könnyítheti meg a dolgát >>>

Hagyaték – hagyatéki eljárás, tárgyalás, törvények – amit tudni kell róla!

Családokat tehet tönkre egy elhúzódó hagyatéki eljárás
Csaknem 400 hagyatéki eljárás indul naponta Magyarországon. Az esetek többségét fél éven belül sikerül lezárni, de nem ritka, hogy a hozzátartozók évekig pereskednek. Az ügyvédek szerint a büntetőügyekhez hasonlóan itt is törvényben kellene szabályozni, mennyi ideig tarthat maximum egy eljárás. A közjegyzői kamara elnöke szerint nincs baj a tempóval.

Augusztusban hunyt el olvasónk, Zsolt édesanyja. Még a nyáron elindult a hagyatéki eljárás. Az anyának két testvére – egy nővére és egy bátyja – volt, illetve férje, és Zsolton kívül egy lánya. Szüleinek (Zsolt nagyszüleinek) korábbi házát már korábban a három gyermek örökölte egyenlő arányban. Zsolt édesanyja nem hagyott végrendeletet, házrészét így ő, lánytestvére és édesapja fogja örökölni, amennyiben lezárul a hagyatéki eljárás. Időközben vevő jelentkezett az ingatlanért, a kialakult helyzet azonban elriasztotta. Egyik társtulajdonosnak sem volt szüksége gyorsan a vételár rá eső részére, így könnyebb szívvel lemondtak a lehetőségről. A jegyző még nem készítette el a hagyatéki leltárt, a közjegyző így nem írhatta még ki a hagyatéki tárgyalást, vagyis idén már biztosan nem kerül pont az ügy végére. Pedig egy újabb érdeklődő tűnt fel, ám elbizonytalanodott a kétséges jövő miatt.

Vajon meddig kell várniuk az örökösöknek? Mikor zárhatják le végérvényesen a családi tragédiát? Mi lenne, ha valamelyik fél anyagi problémákkal küzdene? A felmerülő kérdések és az ügy elhúzódása nem számít szélsőségesnek, de ritkaságnak sem, legalábbis ezt támasztják alá a hozzánk eljutó tapasztalatok a hagyatéki eljárásokkal kapcsolatban. Utánajártunk, valóban annyira rossz-e a helyzet, mint ahogy a panaszok sugallják, vagy csak néhány kiugró esetről van szó.

A számok, és ami mögöttük van

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara közlése szerint a rendelkezésükre álló adatok alapján idén, októberig körülbelül 115 ezer hagyatéki eljárás indult itthon, az ügyek 90 százaléka 6 hónapon belül zárult le. Egy évnél hosszabb ideig az esetek 1,5 százaléka húzódott el.

– A statisztikák kedvezőek, ám ahogy a bírósági ítéleteknél is, ahol az ügyek kétharmada első fokon jogerős, a közvéleményt a több éven át tartó esetek foglalkoztatják. Ráadásul, aki érintett egy, a hagyatéki eljárások mérhetetlen tehetetlenségi erejéből adódó, véget nem érő ügyben, azt nem vigasztalják a jónak tűnő statisztikai mutatók – árnyalta a képet a hirado.hu-nak nyilatkozva Borbély Zoltán ügyvéd.

Felső határra lenne szükség

Az eljárások elhúzódását számos tényező előidézheti. A leggyakrabban előkerülő okok, ha a hagyaték nincs kellőképpen felderítve; ha külföldi örököst kell felkutatni; pénzintézettel kell egyeztetni; esetleg gyámhatósági eljárásra van szükség. Hátráltatja továbbá a gyors lefolytatást az ismeretlen helyen tartózkodó örökös felderítésének vállalása a többi örökös részéről, az eljárás elhalasztásának igénylése, illetve az örökösök közötti egyezség lassú létrehozása. A leggyakoribb indok talán amikor az örökhagyó pénzintézetek iránti tartozását nem ismerik el az örökösök, vagy vita alakul ki közöttük, és bojkottálják az eljárást, például adatvisszatartással, a hagyatéki tárgyaláson nem jelennek meg vagy öröklési pert indítanak – tájékoztatott megkeresésünkre a közjegyzői kamara.

Eljutott hozzánk egy ilyen eset, amely még 2004-ben kezdődött. Egy vagyonos szülő négy gyermeket hagyott maga után, két vér szerintit, egy örökbefogadottat és egy neveltet. A testvérek marakodása öröklési perhez vezetett. Az első és a másod fokú bírósági ítélet ellentétes volt, majd a Kúria visszadobta az ügyet első fokra – már kétszer is. Vagyis a 11 éve húzódó ügyben a per ismét újrakezdődik.

Ilyen esetek azért is fordulhatnak elő, mert az eljárást szabályozó törvény nem állapít meg határidőt a közjegyzőnek az eljárás befejezésére. Minden ügy más és más, egy részük néhány hónap alatt lezárható, egy másikra viszont évek mennek rá. – Elég nagy baj, hogy nincs felső határ. A büntetőeljárásokhoz hasonlóan, ahol az első gyanúsítástól számított két éven belül be kell fejezni a nyomozást, a hagyatéki ügyeknek is határidőt kellene szabni, ami mérsékelné a jogbizonytalanságot. Bizonyos szerződések kapcsán megtámadási határidők is előfordulhatnak, amelyek a többéves eljárások alatt lejárhatnak – mutatott rá az ügyvéd.

Együtt kellene működni

Az ügyek elhúzódását előidéző tényezők és hogy azokért ki a felelős, a résztvevőket nem foglalkoztatja, ők minél előbb le szeretnék zárni az eljárást. A közjegyzői kamara azt tanácsolta, hogy az örökösök mind a jegyzővel a leltározás, mind a közjegyzővel a hagyatéki eljárás további szakasza során, mind pedig egymással működjenek együtt. Minél teljesebb, pontosabb ugyanis a hagyatéki leltár, minél inkább tisztázott a tényállás, annál gyorsabban be lehet fejezni a procedúrát.

Utóbbi együttműködés sok esetben egyébként nincs meg, az öröklési jogviták – mint a második példa is mutatja – tradicionálisan hevesek, hisz pénz a tét. A kamara szerint a közjegyzőnek nincs ráhatása az ellenérdekelt felekre, ők viszont általában többet várnak tőle, mint ami. Kvázi bíróként tekintenek rá első fokon, holott nem az – magyarázta Borbély Zoltán, megjegyezve, hogy a közjegyzők anyagilag ellenérdekeltek az eljárások elhúzódásában, hisz annak befejezéséig csak költségeik merülnek fel, a díjat csak utána kapják meg.

Segít a kamara

A hagyatéki eljárások tempóját illetően megkerestük Parti Tamást is. A Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének megítélése szerint az ügyek nem számítanak általánosságban lassúnak, nemzetközi összehasonlításban sem. A kamarához sem érkeznek ezzel kapcsolatban tömegesen panaszok – mondta.

Azt tanácsolta, ha bárki ügye elnyúlását tapasztalja vagy ha problémája akad egy közjegyzővel, és szeretné, hogy megvizsgálják az őt érintő eljárást, akkor elsősorban az illetékes területi közjegyzői kamarához érdemes fordulnia.