Óriási tehet kapnak a nyakukba a családok: Ennyit kell fizetni a nyártól!
A változó kamatozású jelzáloghiteleseket védő kamatstop eredetileg június 30-ig lett volna érvényben, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én megszüntette ezt a határidőt. Most az új Tisza-kormányon múlik majd, mi lesz a sorsa. Ha megszűnne, az a jelenlegi kamatok alapján több százezer lakáshiteles törlesztőjét emelné meg jelentősen.
(Hitelfórum.hu)
-
A kamatstop sorsáról már az új kormány dönt, a Fidesz-kormány törölte a megszűnési határidőt
-
Kivezetése esetén több mint 200 ezer adós törlesztőrészlete nőne meg
-
A kamatstopot ideiglenes intézkedésnek szánták, de már 2022 óta védi és hozza kedvező helyzetbe a rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek adósait
A Portfolio elemzője szerint az érintett 216 ezer hitelszerződés többségének mindössze 10 százalék körül vagy annál kisebb mértékben nőne a törlesztője a kamatstop kivezetése után, ami az adósok számára havi néhány ezer forint pluszkiadást jelentene. Aki nagyobb hitelösszeget vett fel, a jövedelméhez képest magasabb a törlesztője, vagy hosszabb a hátra levő futamideje, annak akár 30-40 százalékkal is emelkedhet a havi fizetni valója. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ebbe a kategóriába közel 21 ezer adós tartozik.
Hogyan működik a kamatstop – és miért ideiglenes?
A kamatstopot 2022 elején vezették be azzal a céllal, hogy megvédjék a változó kamatozású hitellel rendelkező adósokat a drasztikus kamatemelkedéstől. Lényege, hogy a bankok nem alkalmazhatják az aktuális piaci referencia-kamatokat, hanem a 2021. október 27-ei, lényegesen alacsonyabb szinteket kötelesek alkalmazni az érintett hitelekre.
Az intézkedés a 3 és 12 havi BUBOR-hoz, 3 havi EURIBOR-hoz és egyéb mutatókhoz kötött, legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, nem kamattámogatott hitelekre vonatkozik.
Befagyasztott kamatok / Forrás: BiztosDöntés.hu
Bár a 2022 második felében és 2023-ban jellemző két számjegyű referencia-kamatok mostanra egy számjegyűre csökkentek, de még mindig jóval magasabbak, mint a kamatstop-rendeletben meghatározott értékek. A BUBOR 6,26-6,31, a BIRS 5,85-6,02, az állampapír-referenciahozamok 5,90-5,93 százalékosak, ami a portfolio.hu elemzése szerint azt jelenti, hogy az érintett jelzáloghitelek kamata nagy átlagban 5,7 százalék helyett 9-10 százalék között lenne kamatstop nélkül.
– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kamatstop jelenleg nagyságrendileg 216 ezer adóst véd, de a számuk folyamatosan csökken. Az eredeti, közel 300 ezer fős létszám végtörlesztések és fixálások révén zsugorodott ennyire. Ezek az adósok négy éve megszokhatták, hogy a törlesztőjük fix, miközben eredetileg változó kamatú hitelt igényeltek – magyarázta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Mennyivel nőne a törlesztő? – Két életszerű példa
A kivezetés hatása az adott hitel referencia-kamatától, futamidejétől és fennálló tartozásától függ. A BiztosDöntés.hu elemzője két konkrét példán mutatja be a különbséget.
Az egyik egy klasszikus, 5 éves kamatperiódusú lakáshitel, amelynek fennálló tartozása 9 millió forint, a hátralévő futamidő 10 év, a kamatfelár, vagyis leegyszerűsítve a bank munkadíja és haszna, 3,5 százalék. A referenciakamat és a kamatfelár összegéből számított ügyleti kamat 9,3 százalékra nőne, ami azt eredményezné, hogy a havi törlesztőrészlet 103 ezer forintról 115 ezer forintra emelkedne. Mindez 12 000 forint (+11,6 százalék) többlet terhet róna az adósra.
Egy régebbi, 3 havi BUBOR-hoz kötött hitelnél, ahol 5 millió forint a fennálló tartozás, és a hátralévő futamidő 7 év, a törlesztő nagyságrendileg 68 ezer forint havonta. Ez a kamatstop kivezetése esetén 79 500 forintra ugrana. A havi többletteher 11 500 forinttal (+17 százalékkal) nőne.
Gergely Péter kiemelte, hogy az április 12-i választások után a piaci kamatlábak csökkenni kezdtek, az 5 éves BIRS például április közepétől közel 0,82 százalékponttal mérséklődött. Ha ez a trend tartós marad, akkor a kamatstop kivezetése nem lesz annyira fájdalmas, mint a 2023-as kamatcsúcsok idején lett volna.
Mi várható az új kormánytól?
A kamatstop a legutóbbi rendeletmódosítás értelmében 2026. június 30-ig ét volna, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én kivette a rendeletből a határidőt. Ez azt jelenti, hogy az új kormányzatnak kell majd döntenie, meghosszabbítja vagy megszünteti a kamatstopot, esetleg fokozatosan vezeti ki, más eszközzel is segítve az érintett adósokat.
Bár a Tisza Párt jelöltjei már a választási kampány során is többször beszéltek arról, hogy piactorzító hatásuk miatt fokozatosan ki kell majd vezetni a különféle árkorlátozó intézkedéseket, a kamatstoppal kapcsolatban a Tisza egyelőre nem nyilatkozott. Megkérdeztük a sajtóközpontot, de nem érkezett válasz.
A kivezetés mellett szól, hogy a kamatstop a bankok és az egész gazdaság számára kedvezőtlen, de a „mikor” és a „hogyan” kulcskérdés.
Ahogy arról korábban írtunk, négy nagybank (OTP, Este, K&H, Raiffeisen) 2025 májusában az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alaptörvény-ellenesnek tartják, hogy ilyen hosszú ideje fennáll a lakáshitelek kamatstopja. A Nemzetgazdasági Minisztérium akkori tájékoztatása szerint a kamatstop 2025 júniusáig közel 330 milliárd forintos megtakarítást jelentett az érintett adósoknak. Azt azonban nem számolták ki, hogy mennyibe került azoknak a banki ügyfeleknek, akiknek nincs ilyen hitele. A pénzintézetek ugyanis a kamatstop miatti veszteségeiket máshol hozhatták be. Olyan díjakon, kamatokon, amelyeket azok fizettek, akik ebből a kamatstopból csak a bankolási költségeik megemelkedését tapasztalhatták.
Gergely Péter szerint a kamatstop kivezetése várhatóan 11–17 százalékos törlesztőemelkedést hozhat az érintett közel 240 ezer adósnak, de a választások utáni kamatcsökkenés mérsékelheti a sokkot. Az új kormánynak a döntés során mérlegelnie kell a szociális szempontokat, a piaci torzításokat és a bankszektor hosszú távú stabilitását is.
A kamatstop negatív hatása a pénzintézetekre és a gazdaságra
Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a kamatstop csupán a bankok profitját csökkenti, a hatása ennél sokkal mélyebb.
-
Piaci torzítás és morális kockázat. A kamatstop „bünteti” a fix kamatozású hitelt választó adósokat. Emellett azt az üzenetet közvetíti, hogy a szerződéses kockázatokat az állam bármikor átvállalhatja, ami gyengíti a pénzügyi tudatosságot.
-
A hitelezési aktivitás visszafogása. A bankoknak az intézkedés eddig több százmilliárd forintos veszteséget okozott. Ezt a tőkét nem tudják új hitelek formájában visszaforgatni, ami lassítja a beruházásokat és a növekedést.
-
Befektetői bizalom és országkockázat. A határidő nélküli fenntartás rontja az ország kockázati megítélését a nemzetközi hitelminősítők szemében, ami közvetve drágítja az államadósság finanszírozását.
-
Banki stabilitás. Hosszabb távon a mesterségesen fenntartott veszteségforrás erodálja a bankok tőkepufferét, csökkentve a rendszer sokktűrő képességét.
Kapcsolódó témák
Nyugdíj hírek és változások Hitel és banki információk Friss hírek
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő. Impresszum