Nők 40 éves nyugdíja változás 2021

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

 

Jogosultsági időnek minősül

• a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
• a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amely időszak nem minősül az általános szabályok szerint szolgálati időnek, az nem minősülhet a kedvezmény igénybevétele során jogosultsági időnek sem. 

 

Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.

 

A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

 

Mely jogviszonyokat lehet jogosultsági időként figyelembe venni?

A Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.

 

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.

 

A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül:

 

• a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
• az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
• gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
• a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
• a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
• a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,
• a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül,
• a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának ideje,
• a fagyszabadság időtartama, amennyiben a 15/1971. (V. 22.) ÉVM.MüM együttes rendelet alapján került megállapításra,
• a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

 

Milyen időtartam vehető jogosultsági időként figyelembe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának idejéből?

A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál – főszabályként – kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra bejelentési adat található.

Tekintve, hogy a szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni. Amennyiben ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Pl. ipari tanuló munkakönyv adata szerint az igénylő július 20-án vagy augusztus 25-én pótvizsgát tett, jogosultsági időként a július 21-től vagy augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartam beszámítására van lehetőség.)

Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető. A szakközépiskolai tanulók esetében, mivel ezen tanulói jogviszony nyugdíjjárulék fizetése hiányában nem eredményez nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időt, az egyéb hitelt érdemlő bizonyítás során nem pusztán a munkavégzés tényét kell igazolni, hanem a munkavégzésre irányuló jogviszony – munkaviszony, megbízási jogviszony – létrejöttét, fennállását.

Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.

 

Mely – az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető – időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek?

Jogosultsági időként nem vehető figyelembe

• a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
• az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
• a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
• az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

 

Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

A vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek.

 

A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:

• az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
• a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
• az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát

a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

 

További információkat olvashat a Tájékoztató az öregségi nyugdíjigény előterjesztésének módjáról, Tájékoztató az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, Tájékoztató az öregségi nyugdíj összegének 0,5 %-os mértékű növeléséről, Tájékoztató az elektronikus ügyintézés szabályairól című tájékoztatókban.

A 2021-ben nyugdíjat igénylőknek – a koronavírus pandémia okozta gazdasági visszaesés ellenére – egyre kevésbé kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb valorizációs szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjukat.

A 2021-ben nyugdíjat igénylőknek – a koronavírus pandémia okozta gazdasági visszaesés ellenére – egyre kevésbé kelltartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb valorizációs szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani.

2020. évi nyugdíjigénylés esetén a 2018-as és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2019. év (minden eddiginél magasabb) kereseti szintjéhez igazítani a 2020. márciusában kiadott kormányrendeletben megjelent, minden eddiginél kedvezőbb valorizációs szorzók révén.

2021. évi nyugdíjigénylés esetén viszont a 2019-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2020. év (éves szintenmég nyilván nem ismert) kereseti szintjéhez igazítani a 2021. márciusában kiadandó valorizációs szorzók révén.

A KSH legfrissebb (2020. szeptember 30-án közzétett) jelentése tükrében azonban a 2020. január – július hónapokban mért (vagyis a koronavírus járvány első hullámának hatását teljes mértékben tükröző) átlagkeresetek nem csökkentek, hanem jelentős mértékben tovább nőttek.

A 2020. január–július időszakban a bruttó átlagkereset 395.900 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263.300 forint volt, mindkettő pontosan 10%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

E friss gyorsjelentés tükrében még nagyobb esély van arra, hogy a tendencia – a koronavírus járvány második hulláma dacára – egész évben fennmarad, vagyis 2021-ben akár 10% körüli mértékben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók.

Így jövőre is folytatódhat az a trend – miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit -, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is érvényes összefüggés.

A 2020-ban alkalmazandó valorizációs szorzók 11,4%-kal magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók, és 40%-kal magasabbak, mint például a 2017. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók voltak.

2021-ben az eddigi adatok tükrében – hacsak a koronavírus jelenlegi második hulláma nem okoz váratlan visszaesést a gazdaságban – még az ideihez képest is jelentősen tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, így a 2021 folyamán nyugdíjat igénylőknek egyre kevésbé kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.

A valorizációs szorzók alakulásáról figyelmébe ajánlom ezt az összefoglalómat is.

2021-ben egyébként az igényelheti a nyugdíját, aki

– betölti a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatárát, vagyis 1956. második félévében született, továbbá

– az a hölgy, aki jövőre szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító időt, valamint

– természetesen az is igényelheti jövőre a nyugdíját, aki már korábban teljesítette a nyugdíj feltételeit, de a nyugdíja megállapítását még nem kérte.