Nettó bruttó minimálbér és garantált bérminimum 2024: 176 ezerre és 217 ezer ugorhat január 1-től!
Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?
Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre nőne. Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna 2024. január elsejével. Ennél azonban lényegesebb, hogy jövőre ez legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is jelentene.
Nem zárkóznak el a munkaadók attól, hogy jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum tíz százalék fölött emelkedjen – ezt mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a VKF mai ülése után, amit megerősített Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője is. Szerinte közel vannak az álláspontok, a kormány pedig nyitott a megállapodás szentesítésére.
Amennyiben a munkaadók és a szakszervezetek meg tudnak állapodni a jövő évi minimálbér mértékéről, a kormány üdvözölné, a részéről semmilyen kifogása nem lenne ellene
– mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülését követően, ahol a szakszervezetek és a munkaadók elmúlt hetekben lezajlott, kétoldalú egyeztetése után a kormány képviselője is jelen volt.
Nettó bruttó minimálbér és garantált bérminimum 2024: 176 ezerre és 217 ezer ugorhat január 1-től!
Már korábban írtunk róla, hogy a körvonalazódó megállapodás része egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás, amit a minimálbéresek még idén év végéig megkapnának, ám a vállalkozók azt kérték, hogy a kabinet is járuljon hozzá a terheikhez azzal, hogy adómentesen, esetleg SZÉP-kártyán kapják meg. Ami a jövő évi minimálbért illeti, a kötelező legkisebb munkabér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedne 2024. január elsejétől a szakszervezetek tervei szerint.
Mészáros Melinda szerint nagyon közeliek az álláspontok, a minimálbér emelése vonatkozásában nagy vita nincs a felek között, inkább a garantált bérminimum esetében vannak aggályaik a vállalkozóknak. Ráadásul a kormányzat is szerinte abban érdekelt, hogy jövőre is két számjegyű mértékben emelkedjen a két kötelező legkisebb bérelem.
Mint elmondta, csak egy szervezet volt a munkaadói oldalon, amely azt kérte, hogy várják be a harmadik negyedéves gazdasági adatokat. Bár a Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselője elmondta, hogy egy felpattanó, 4 százalék körüli növekedést vár a kabinet jövőre, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége ragaszkodott ahhoz, hogy feltételként legalább stagnáljon idén a magyar gazdaság. Ahhoz, hogy a pozitív tendencia körvonalait lássák, szeretnék megvárni a november 15-én kijövő GDP-adatokat.
A megállapodás megkötésére november közepén vagy második felében kerülhet sor
– mondta a szakszervezeti vezető. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak elmondta: azt kérték a kormánytól, legyen abban partner, hogy azok a munkaadók, akik megtehetik, egyszeri százezer forintot adhassanak teljesen adó- és járulékmentesen. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem kötelező, hanem egy lehetőség, ami még az államnak és a költségvetésnek is pluszbevételt hozhat. Szerinte a kormány is nyitott a javaslatra, és egy-két héten belül el fog dőlni, hogy támogatja-e.
Arra a kérdésre, hogy el tudják-e fogadni, hogy jövőre két számjegyű mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum is, azt mondta: az, hogy mindkét bérelem esetebén ekkora legyen az emelés, még megfontolás tárgya, de nem zárkóznak el tőle.
Hangsúlyozta azonban, hogy látni szeretnék még a harmadik negyedéves GDP-adatokat, ha ugyanis recesszióban kell dönteni a 10 és a 15 százalékról, az nehéz döntés lenne a részükről. Ugyanakkor a másik oldalról szerinte érthető, mivel az infláció idén 18 százalékos lehet, miközben a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal növekedett. Az viszont árnyalja a képet, hogy nagyon sok munkaadó év közben is adott béremelést vagy egyéb juttatásokat, ennek köszönhetően jobban nőttek a keresetek, nemzetgazdasági szinten 17,5 százalékos volt a bérdinamika az első hét hónapban.
Perlusz László rámutatott, hogy ugyan a minimálbér jóval kevesebb embert, 250-300 ezer főt érint, mint a garantált bérminimum, ami pedig mintegy 700 ezret, viszont az is igaz, hogy a minimálbérnek nagyon erős keresletfelhajtó hatása van. Ha ugyanis 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, az a magasabb kereseti kategóriákban bértorlódást idéz elő. „Meglátjuk hogyan alakul, a 10 és 15 százalék közötti átlagos emelés mindenképpen reálisnak tűnik” – jegyezte meg a VOSZ főtitkára.