Nettó-bruttó minimálbér 2024: ennyivel kaphatnak többet a dolgozók 2024-től
Nettó-bruttó minimálbér 2024 – A minimálbér reformja után 34,8 százalékkal emelkednének a legkisebb fizetések Magyarországon. Állítólag összeolvadna a minimálbér és a garantált bérminimum, így 312 ezer forintra emelkedne jövőre a minimálbér a mostani 232 ezer forintról.
Több mint harmadával emelkedne jövőre a minimálbér összege, ha megvalósulna a magyar minimálbérrendszer reformja, és így a kétfajta, kötelező legkisebb bért egy összeg váltaná fel. A portál úgy tudja, hogy a javaslat szerepel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) napirendjén is.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a minimálbér összege a jelenlegi 232 ezer forintról legalább 296 400 forintra nőne, amely jelenleg a garantált bérminimum összege. Annak érdekében, hogy a bérminimummal érintett nagyjából 800 ezer munkavállaló se járjon rosszul, az összeg tovább emelkedne januártól legalább 5,5 százalékkal, megőrizve így a reálértékét.
A minimálbér összege így 2024-ben egy lépcsőben 34,8 százalékkal emelkedne, 312 700 forintra. A napi.hu szerint a minimálbér reformjától nem zárkóztak el sem az érdekképviseletek, sem a kormány, ugyanakkor az érdemi egyeztetések még nem voltak.
Nettó-bruttó minimálbér 2024: nem mindegy melyik!
Megérett az idő a bérreformra
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu megkeresésére megerősítette, hogy felvetődött, a jövőben – hasonlóan a legtöbb európai országhoz – csak egy összeg legyen a kötelező legkisebb bér.
A szakszervezeti vezető emlékeztetett, 2006-ban lett bevezetve a magasabb összegű, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum. Bevezetésének célja az volt, hogy nagyobb elismerést kapjanak azok a munkavállalók, akiknek van valamilyen szakmája, végzettsége. Fontos különbség, hogy míg 2006-ban a munkanélküliség volt a probléma, addig ma már a munkaerőhiány a jellemző. Palkovics Imre rámutatott,
a fiatalabb generációk számára már nem motiváló a garantált bérminimum összege, a vállalkozásokat pedig a szakemberek megtartása és az utánpótlás toborzása jelenti a fő kihívást, amely rákényszerítik a munkáltatókat, hogy magasabb fizetést adjanak a szakmunkás minimálbérnél,
vagy akkor is megadják legalább annak összegét, ha megszűnne az erre vonatkozó törvényi kötelezettségük.
A kormánynak kéne igazán a zsebbe nyúlnia
A Munkástanácsok elnöke lát rá lehetőséget, hogy megvalósuljon egy vagy két lépcsőben a jelentős minimálbér-emeléssel járó átalakítás. Emlékeztetett:
a munkavállalók nagyjából 5-6 százaléka, vagyis 250-300 ezer alkalmazott dolgozik hivatalosan a minimálbér összegéért. Nagy részük már most is több pénzt kap, jövedelme egy részét feketén fizeti ki a munkáltató.
Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatók túlnyomó többségét nem érintené érdemben, ha a minimálbér 300 ezer forint fölé emelkedne.
Az államkasszának ugyanakkor nagyobb kiadást kellene fedeznie – részletezte Palkovics Imre a Kormány álláspontját. A szociális juttatások és több kedvezmény mértékét is a minimálbér összege alapján határozzák meg. Így az ellátásban részesülők, a kisgyermekesek vagy az őstermelők lényegesen jobban járnának.
A költségvetést ugyanakkor csak első látásra terhelné meg jelentősebben a minimálbérek összevonása, a növekvő fogyasztásból adódó bevételek kompenzálnák ezt a kiadásnövekedést. Ugyanez igaz a közszférára is, ahol a munkavállalók juttatásait, illetményét befolyásolja érdemben a minimálbér összege.
A Munkástanácsok előzetes számításai alapján az állami költségvetés nem csak a fogyasztási adó növekedésén nyerne hanem a megnövekedett bérek járulék összegein is, így az egyenleg összességében pozitív lenne. Kapcsolódó cikkünk