Minimálbér 2023: Rossz hír érkezett a minimálbéreseknek!
A minimálbéresek adóznak a legtöbbet, a gazdagok jól járnak jövőre is.
Minimálbér: A magyar adórendszert a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta számos kritika érte abból a szempontból, hogy a tehetősebbeknek kedvez, míg az alacsony keresetűekre túl magas terheket ró. Nemzetközi összehasonlításunkban az látható, hogy ugyan az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) – különösen a volt szocialista országok körében – igen elterjedt, mindenhol léteznek olyan kedvezmények, amelyek a legkevesebbet keresőket segítik.
Vagy az szja-t, vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetését több kulccsal szabályozzák a kormányok, vagy egykulcsos adók esetén egy bizonyos határig adómentessé teszik a jövedelmet. Magyarországon is volt 2010 előtt ilyen kedvezmény, a minimálbér összegéig nem kellett szja-t fizetni.
A hasonló kedvezmények miatt nem mond sokat, ha csak önmagában az adókulcsokat hasonlítjuk össze országok között. Számos olyan egyedi kedvezmény és részletszabály van, amelyek hatásait nehéz átlátni. A legtöbbször európai adatokat lehet csak összehasonlítani, mivel az Eurostat részletes információkat gyűjt és közöl a jövedelmek adózása kapcsán is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves jelentése azonban tartalmaz egy igen érdekes kimutatást, amiben a minimálbér adózását vizsgálták meg 42 országban.
Az ILO adataiból látványosan kitűnik, hogy világszerte Magyarországon a legmagasabb a minimálbéresek adóterhelése.
Az alábbi grafikonon 2019-es adatok alapján az látható, hogy a minimálbér után mekkora adó- és járulékterheket kell megfizetnie a munkavállalónak a bruttó minimálbérhez viszonyítva. Nemcsak szociálisan elkötelezett országok érik be kevesebb elvonással Magyarországnál, hanem a liberális gazdaság mintapéldájának számító Egyesült Államok több tagállama, illetve a munkabéreket legendásan magas adókkal sújtó Belgium is. A magyar szinthez közeli magas adók csak Németországban vannak, de még ott is negyedével kisebbek az elvonások a hazaiakhoz képest.
Míg a szegényeket kiemelkedően adóztatja a magyar adórendszer, a tehetőseket kifejezetten alacsony adókkal terheli csak. A 154 ország és terület közül Magyarországon az 59. legalacsonyabb a magas jövedelműek adózása. Főként közel-keleti olajmonarchiákban alacsonyabb csak a bérek adózása, sok helyen egyáltalán nincs is adó. Európai országok közül csak a hasonló fejlettségű, piaci liberalista Észtország és néhány elmaradottabb gazdaság (Albánia, Montenegró, Moldova, Bulgária) alkalmaz alacsonyabb adókat. Az egyetlen fejlett ország, amely a magyarhoz hasonló jövedelemadókat alkalmaz, az Új-Zéland. Azonban ezekben az országokban is vannak kedvezmények az alacsony keresetűeknek.
Világszerte egyedülálló a magyar adórendszer, amely az alacsony jövedelműeket nemzetközi szinten kiemelkedően magas, a tehetősebbeket az átlagosnál jóval alacsonyabb adókkal sújtja.
Magyarországon különösen az szja kulcsa alacsony, a társadalombiztosítási járulék átlagosnak tekinthető a fenti összehasonlítás alapján. Természetesen a járulékokat nehéz az egyes országok között összehasonlítani, hiszen a fejlett nyugat-európai országokban ezért cserébe a világ legjobb egészségügyi ellátását kapják a munkavállalók, nem igazán van szükségük saját zsebükből is erre költeni. Ezzel szemben Magyarországon rohamosan növekszik az egyre kevésbé működőképes állami egészségügy mellett a magánköltések szerepe.
Az Egyesült Államokban pedig nincs is hagyományos értelemben vett társadalombiztosítás, így ugyan magasabb a nettó jövedelem, de abból még nagyon drágán kell piaci alapon egészségbiztosítás venni. A nyugdíjrendszer is több országban részben vagy egészben piaci alapon működik.
Összehasonlítható adatok
Az előbbi összehasonlítások azonban nem teljes körűek, mivel csakis a munkavállalói adó- és járulékterhekre vonatkoznak. A nettó bérek és a teljes bérköltség összehasonlítása sokkal pontosabb képet tud arra vonatkozóan mutatni, hogy mekkora is a munka adóterhe. Az OECD adatbázisában elérhetők olyan statisztikák is, amelyek a munkáltatói és munkavállalói járulék mellett a személyi jövedelemadó összességét arányosítják a nettó jövedelemhez.
Így sem könnyű az adórendszerek összehasonlítása, mivel a jövedelem nagyságától függően nemcsak az szja-kulcsok változhatnak, hanem a járulékok mértéke is, illetve a fix összegű levonásoknak is hatásuk van a nettó bér és a teljes bérköltség arányára. Emellett több országban nemcsak a központi kormányzat szed be adókat és járulékot, de a helyi vagy regionális kormányzatok is.