Családi pótlékosok figyelem!!! Magasabb összegű, emelt családi pótlék igénylése >>>

Családi pótlékosok figyelem!!! Magasabb összegű, emelt családi pótlék igénylése >>>

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez – függetlenül attól, hogy a családi pótlékra való igény bejelentésével egyidejűleg, vagy már folyósított családi pótlék esetén kerül benyújtásra – igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az 1. mellékletben felsorolt betegségek, illetve fogyatékosságok valamelyikében szenved és a betegség súlyossága megfelel az ott meghatározott feltételeknek.

(1a)Ha az 1. mellékletben felsorolt valamely betegség egyidejűleg az 1. melléklet I. Része szerinti fogyatékosságot is okoz, az igazoláson a betegség betűjele mellett a fogyatékosság betű- és számjelét is fel kell tüntetni. Az 1. melléklet II. Rész 16. sora szerinti többszörös és összetett betegségek esetén az egyes betegségek, fogyatékosságok betű-, illetve számjelét egyenként is fel kell tüntetni.

(2)A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást – a 2. melléklet szerinti rendben – gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa (a továbbiakban együtt: szakorvos) adja ki.

(3)A (2) bekezdés alapján igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók listáját a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a honlapján tájékoztatás céljából közzéteszi.

(4)A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa, illetve a gyermeket ellátó szakorvos felhívja a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

2. § (1)A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, – a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon – három példányban állítja ki.

(2)Az igazolás egy példánya a szakorvosnál marad. A többi példányt az ellátást igénylőnek kell átadni azzal, hogy egy példányt a Cst. 35. § (1) bekezdésében meghatározott igényelbíráló szervhez (a továbbiakban: igényelbíráló szerv), illetve – a 4. § szerinti felülvizsgálat kezdeményezése esetén – a járási hivatalhoz nyújtson be. Az igényelbíráló szerv az igazolás eredeti példányát a magasabb összegű családi pótlékra, vagy – ha az igazolás a gyermekgondozási segélynek a Cst. 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti időtartamban történő folyósításához került benyújtásra – a gyermekgondozási segélyre való jogosultságról szóló határozat közlésével egyidejűleg visszajuttatja az ellátást igénylő személynek.

3. § (1)A szakorvos az igazolás I. pontját tölti ki

a) első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága miatt – a Cst. 4. §-ának fa) pontjában foglaltaknak megfelel, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában nem állt be olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás), amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

(2)Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi – legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes – felülvizsgálat (a továbbiakban: rendszeres felülvizsgálat) időpontját, vagy az állapot véglegességének tényét.

(3) A szakorvos az igazolás II. pontját tölti ki első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság hiányában – a Cst. 4. §-ának fa) pontjában foglaltaknak nem felel meg.

(4) A szakorvos az igazolás III. pontját tölti ki, ha a rendszeres felülvizsgálat alkalmával azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás) állott be, amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

3/AA szakorvost az e rendelet szerinti igazolás kiállításával kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben az országos tisztifőorvos ellenőrizheti.

4. §A 3. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint kiadott igazolás esetén az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát a járási hivatalnál.

(2) A szakvélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást az igényelbíráló szerv is kezdeményezheti.

 A járási hivatal az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára.

(4) A (3) bekezdés alapján felülvizsgálatra felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.

(5) A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.

4/A. § *  A Cst. 7. § (2) bekezdése szerint saját jogán nevelési ellátásra jogosult tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságának megállapítása iránt indult eljárásban a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1b) és (1c) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)-(3

6.A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően e rendelet 2013. március 31-én hatályos rendelkezései szerint kiállított igazolás az igazoláson feltüntetett érvényességi időn belül – a tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos állapot véglegességének tényét megállapító igazolás esetén a gyermek 18. életévének betöltéséig – felhasználható.

1. melléklet az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelethez * 

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok

I. Rész

A B C D E F
1. Betegségcsoport
megnevezése
Betűjel Számjel Betegség
BNO kódja
Betegség megnevezése Súlyosság foka
2. Hallási fogyatékos K 2 H90 Vezetéses típusú és idegi eredetű hallásvesztés A hallásküszöbérték a beszédfrekvenciákon mindkét
H90.0 Kétoldali vezetéses hallásvesztés fülön 40 dB felett van.
H90.2 Vezetéses hallásvesztés, k.m.n.
H90.3 Kétoldali idegi hallásvesztés
H90.5 Idegi hallásvesztés k.m.n.
H90.6 Kétoldali, kevert típusú hallásvesztés
H90.8 Kevert típusú hallásvesztés, k.m.n.
H91 Egyéb hallásvesztés
H91.0 Ototoxikus hallásvesztés
H91.2 Idiopathiás, hirtelen bekövetkezett hallásvesztés
H91.3 Siketnémaság, m.n.o.
H91.8 Egyéb hallásvesztés
H91.9 Hallásvesztés k.m.n.
3. Értelmi fogyatékos M F71.0-F739 Közepes, súlyos és igen súlyos mentális retardációk Az intelligencia kvóciens az 50-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.
4. Látási fogyatékos K 1 H54 Vakság és csökkentlátás Annál állapítható meg,
H54.0 Vakság mindkét szemen a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
H54.1 Egyik szem vaksága, csökkentlátás a másik szemen aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70,
H54.2 Csökkentlátás mindkét szemen ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy
H54.3 Nem osztályozott látásvesztés mindkét szemen ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,
b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy
c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. A magasabb összegű családi pótlékra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.
5. Mozgásszervi fogyatékos L
A végtag (végtagok) Z89.1-Z89.9 Végtag szerzett hiánya Aki a mozgásszervi fogyatékossága következtében
hiánya, csonkoltsága, Q65.0-Q65.9 A csípő veleszületett deformitásai korának megfelelő önálló életvitelre képtelen, szükséges
művégtag használatával Q66.0-Q66.9 A lábak veleszületett rendellenességei helyzetváltoztatásaihoz segítségre van szüksége,
is, egy vagy több végtag Q68.2 A térd veleszületett deformitása állandó terápiára és orvosi gondozásra szorul,
nagyízületi merevséggel Q68.5 A láb hosszú csontjainak veleszületett, k.m.n. görbülete ellátása a szülő részéről fokozott gondozást igényel.
járó elváltozásai. Q71.0 A felső végtag(-ok) veleszületett teljes hiánya Az 5. pont alkalmazásában:
Q71.1 A felkar és alkar veleszületett hiánya, a kéz meglétével a) végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti
A csont-izomrendszer Q71.2 Mindkét alkar és kéz veleszületett hiánya részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési
veleszületett Q71.3 Kéz és ujj(-ak) veleszületett hiánya rendellenesség következtében fennálló hiánya;
rendellenességei és Q72.0 Az alsó végtag(-ok) veleszületett teljes hiánya b) végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók
deformitásai Q72.1 A comb és lábszár veleszülett hiánya, a lábfej meglétével olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os
Q72.2 Mindkét lábszár és láb veleszületett hiánya mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;
Q72.3 A láb és lábujj(-ak) veleszületett hiánya c) végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan
Q73.0-Q74.9 Nem meghatározott végtag redukciós defektusai, Egyéb veleszületett végtag-rendellenességek mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os
Q76.0-Q76.9 A gerinc és csontos mellkas veleszületett rendellenességei mértékben korlátozzák;
Q77.0-Q77.9 Csont-porcképződési zavar (osteo-chondrodysplasia) a csöves csontok és gerinccsontok növekedési defektusával d) a gerincoszlop és a mellkas deformitása: amely erősen károsítja a támasztó és mozgató funkciókat vagy légzési,
Q78.0-78.9 Egyéb osteo-chondrodysplasiák illetve keringési zavart okoz, amely miatt a betegség
A csont-izomrendszer és M06.0-M13.9 Gyulladásos polyarthropathiák különleges gyógykezelést igényel, ha műtét
kötőszövet betegsége M20.0 Kézujj(ak) deformitása (műtét után 1 évig) vagy éjjel-nappal fűző viselése
M21.0-M25.9 Egyéb ízületi betegségek szükséges (a viselés ideje alatt);
M41.0-M41.9 Scoliosis e) vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások,
M42.0 A gerinc juvenilis osteochondrosisa amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet
A járást súlyosan M42.9 A gerinc osteochondrosisa, k.m.n. legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van;
korlátozó deformitással M45 Spondylitis ankylopoetica f) a központi idegrendszer károsodásai: olyan
és merevséggel járó M. M46.0-M46.9 Egyéb gyulladásos gerincbetegségek károsodások, amelyek legalább 50%-os mértékű
Bechterew, combcsontfej- M51.4 Egyéb intervertebrális porckorong rendellenességek mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.
elhalás, álízület M51.8
Krónikus polyarthritis M51.9
a végtagízületekben M53.0-M53.9 Dorsopathiák
nagyfokú deformitással, M54.0-M 54.9 Hát-fájdalom
következményes M60.0-M60.9 Myositis
merevséggel, M61.0-M61.9 Az izmok meszesedése és csontosodása
izomatrófiával M62.0-M62.9 Egyéb izom-rendellenességek
M84.0-84.9 A csontfolytonosság rendellenességei
M84.1 Össze nem forrt csonttörés [álízület]
M85.0-85.9 A csontsűrűség és szerkezet egyéb rendellenességei
M86.0-M89.9 Egyéb osteopathiák
M91.0-M92.9 Chondropathiák
M93.0 A combcsont proximális epiphysisének elcsúszása (nem traumás)
M93.2-M93.9 Egyéb osteochondropathiák
M94.0-M94.9 A porc egyéb rendellenességei
M95.2-M95.9 A csont – izomrendszer és a kötőszövet egyéb szerzett deformitásai
M96.0 Álízület fúzió vagy arthrodesis után
M99.0-M99.9 Biomechanikai károsodások m.n.o.
A térd és a lábszár S83.1 A térd ficama
sérülései S84.0 A nervus peroneus sérülése a lábszár szintjében
Elzáródást okozó I74.0-174.9 Artériás embólia és thrombosis
(obliteráló) érbetegségek I83.0 Az alsó végtagok visszértágulatai fekéllyel
Többszörös torpid ulcus I83.2 Az alsó végtagok visszértágulata, fekéllyel és gyulladással
crurisszal járó postthromboticus syndroma I87.0 Visszérgyulladás utáni tünetegyüttes
Hemofília, a járást súlyosan korlátozó nagy ízületi merevséggel M36.2 Haemophiliás arthropathia
Az idegrendszer G35 Sclerosis multiplex
betegségei. G80.0-G80.9 Csecsemőkori agyi bénulás
A központi vagy perifériás G81.0-G81.9 Féloldali bénulás (hemiplegia)
idegrendszer sérülése, G82.0-G82.5 Kétoldali alsó végtag bénulás (paraplegia) és tetraplegia
megbetegedése következtében az egyik alsó végtagra terjedő plegia vagy több végtagra terjedő súlyos paresis, illetve plegia G83-0-G83.9 Egyéb bénulásos szindrómák
Előrehaladott G12.0-G12.9 Gerincvelői izomsorvadás és rokon szindrómák
deformitással járó G71.0 Izomdystrophia
rendszerbetegségek M363 Arthropathia egyéb haematologiai rendellenességekben (D50-D76+)
Kötőszöveti rendszerbetegségek M364 Arthropathia máshová osztályozott túlérzékenységi reakciókban
M368 A kötőszövet szisztémás rendellenességei máshová osztályozott, egyéb betegségekben
error: Content is protected !!