Lakásfelújítási támogatás 2023:

Lakásfelújítási támogatás 2023: Vészesen ketyeg a lakásfelújítási támogatás órája, december 31-el ugyanis kifut a projekt. Az állami segítségnyújtás jól jött az építőiparnak, illetve az ingatlanpiacnak. Az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint érdemes lenne továbbvinni a támogatást, némi ráncfelvarráson azonban át kell esnie.

Mindenképp sikerként könyvelhető el a lakásfelújítási támogatás – mondta az Indexnek Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Emlékeztetett, hogy a program még az energiaválság előtti „békeidőben” startolt, ezért felhasználása széles spektrumon mozgott az igénybevevők körében. „Az utóbbi évben azonban egyértelműen azt tapasztaltuk, főként energiahatékonysági beruházások valósultak meg a támogatás által.”



Máshogy látja Balla Ákos. A Balla Ingatlan tulajdonosa szerint az energiahatékonysági korszerűsítések irányába tett lakossági erőfeszítések csak a lakásfelújítási támogatás véghajrájában látszódtak. „Sajnos az átlagember tudatossági szintje alacsony, ezért a legtöbb esetben kizárólag a támogatási út világos kijelölésével lehet elérni a támogatási összegek optimális felhasználást. A lakásfelújítást támogató kormányt is ebbe az irányba kell fordítani, amennyiben meghosszabbítják a konstrukciót” – fejtette ki az ingatlanszakértő.

A lakásfelújítás 20 százalékot hasít ki az építőipari tortából, ami elmarad a 36 százalékos uniós átlagtól. „Lenne hová fejlődni a korszerűsítések területén” – jegyezte meg Koji László.

Erre fordították leginkább a támogatást

Az ÉVOSZ elnöke szerint egyértelműen látszik, hogy a homlokzati hőszigetelés, illetve a hőszivattyúk vitték a prímet az energiahatékonysági beruházásoknál.

„Nézzünk egy 100 négyzetméteres lakóházat, amely nem rendelkezik külső homlokzatszigeteléssel, a fűtés, valamint a melegvíz pedig gázkazánon keresztül jön. Ezzel szemben, ha végbemegy a szigetelés, a gázkazánt pedig levegő-levegő, vagy levegő-víz hőszivattyú váltja fel, és a továbbiakban azon keresztül történik a hűtés-fűtés, akkor ez a beruházás – tekintettel arra, hogy a jövőben csak áramot fogyaszt, gázt pedig nem – 4 év alatt megtérül” – vázolta fel egy példával az energetikai beruházások megtérülését Koji László.



Balla Ákos szerint ugyanakkor a lakásfelújítási támogatás „kissé félrement”, mivel nem voltak világosan kijelölt feltételek.

Elég volt, ha a felújítást végző szakemberek számlaképesek voltak – ami az ágazat fehérítését szolgálta. A kedvezményezettek fő célja azonban nem az volt, hogy javítsanak az ingatlanok energiahatékonyságán, hanem nagyon sok esetben csupán esztétikai korrekcióra fordították a támogatást, amelyek így nem teremtettek valós értéket, ez pedig egy gazdasági válságban visszaüthet.

Fogytán a hőszivattyú

A hőszivattyú iránti keresletnövekedést jól mutatja, hogy nyár végére hiány alakult ki a piacon – mutatott rá az ÉVOSZ elnöke. Magyarországon nem gyártanak ilyen berendezéseket – legfeljebb az összeszerelése történik belföldön –, a beszerzés teljes mértékben importból valósul meg. A hiányt táplálja az ellátási láncok akadozása, illetve a forintárfolyam gyengülése miatt magasabb áron valósul meg az import.

Ráncfelvarrás kell, de érdemes folytatni

Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben azt nyilatkozta, az otthonteremtési támogatások kérdésköre november második felében kerül a kormány napirendjére. Arra számítunk, hogy különböző lakásfelújítási konstrukciók jövőre is rendelkezésre állnak majd – mondta Koji László.

„Személy szerint nem javaslom, hogy a mostani formában futtassák tovább a lakásfelújítási támogatási programot. A kormány családtámogatást, illetve a lakhatást célzó programjait jobban össze kellene fésülni, hogy a két terület közös halmaza minél nagyobb legyen. Ezzel kapcsolatban eljuttattuk javaslatainkat a kabinet asztalára” – tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.

Szerinte a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) elsődleges fókuszában a lakhatás megkönnyítésének kellene lennie. Ezen belül pedig főként az energiatakarékos ingatlanberuházások, továbbá az energiatakarékos üzemeltetés biztosító új építésű ingatlanok felé célszerű terelni az igénybevevőket.



Lakásfelújítási támogatás 2023 – feltételek

Balla Ákos szintén úgy véli, hogy a támogatási feltételek felülvizsgálatra szorulnak.

Ma egy kardinális kérdés a lakhatás szempontjából, hogy mennyi a rezsi. Ezért lakásfelújítási támogatást úgy kell átalakítani, hogy a rendelkezésre álló 6 millió forintot energiahatékonyságra, korszerűsítésre lehessen fordítani, vagyis nyílászárócserére, tetőcserére, homlokzati hőszigetelésre, vagy elektromos fűtésre való átállásra

– mondta az ingatlanszakértő. Emellett fontos, hogy a csok, és a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa megmaradjon – utóbbira égető szükséges van építőiparnak – tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank szintén a lakásfelújítási támogatás folytatását szorgalmazza. „Az Otthonfelújítási Támogatás 2022. december 31-ig igényelhető. A már elvégzett felújítások kifizetett számláit december 31-ig kell benyújtani az Államkincstár felé, ezért a kivitelezési határidőket figyelembe véve a gyakorlatban újonnan kezdődő felújításokra a lehetőség már nem érhető el. A jelen energiaár- és kamatkörnyezetben célszerű lenne a program folytatása, vagy ehhez hasonló, energiahatékonysági felújításokra elérhető finanszírozási program bevezetése” – írják az Indexnek eljuttatott közleményükben.

Nincs pénze a lakosságnak

Koji László rámutatott, hogy a lakosság lakáscélú megtakarításai a jelenlegi árviszonyok mellett nem elegendők a szükséges felújítások, beruházások kivitelezésére. „A szükséges műszaki tartalomhoz képest a lakosság a fizetőképességének határára ért” – mondta. Hozzátette: el kell kerülni a forráshiányból fakadó félmegoldásokat, például, hogy egy háztartásban a nyílászárók felújításra kerülnek, a homlokzati hőszigetelésre azonban már nem jut pénz. A cél, hogy teljesértékű, energiatakarékos felújítások és új építések legyenek az ingatlanpiacon. Ebben fontos szerepet játszik a finanszírozási kérdés megoldása.

A lakáscélú hitelkonstrukciók kamatai gyakorlatilag kétszámjegyűvé váltak. Öt százalékos kamatnál húzódik meg az a lélektani határ, ami felett a lakosság nem szívesen vág bele hitelfelvételbe.

„Ezért azt javasoljuk, hogy egyrészről tegyenek a lakáscélú hitelek fejére egy 5 százalékos kamatsapkát. Másrészről célszerűnek tartanák, ha a családi otthonteremtési kedvezménynél a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben a kamattámogatásokra helyeznék a hangsúlyt, mivel utóbbival lényegesen nagyobb ívben lehet megrajzolni a támogatottak körét. Nem utolsósorban pedig a költségvetést is kevésbé terheli meg” – vázolta az ÉVOSZ-elnök, hozzátéve, ezen kívül az olyan államilag támogatott hitelkonstrukciók fennmaradása is üdvözlendő lenne, mint amilyen például a lakásfelújítási támogatáshoz csatolt – önerőt pótló – 3 százalékos kamatozású, legfeljebb 6 millió forintos hitelösszegű otthonfelújítási kölcsön.



Koji László leszögezte: az ÉVOSZ azonos polcra helyezi az újépítésű lakásokat, illetve a felújításra szoruló ingatlanokat – a fő cél mindkét területen, hogy energiahatékony épületek lepjék el az országot. A felújítási piacon a meglévő magyarországi ingatlanállomány megközelítőleg 20 százaléka felel meg a hatályos energetikai előírásoknak.

A támogatott hitelkonstrukció megtartása, vagy akár újabb bevezetése is fontos kérdés, hiszen

az emberek nem azért nem újítanak fel, mert nincs kedvük, hanem mert nincs meg rá a kellő forrásuk

– mutatott rá a problémára Balla Ákos. Az energiakrízis főként azokat sújtja, akik nem rendelkeznek megtakarítással. Az ő számukra egy kedvezményes hitel mentőövet jelentene – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez kizárólag a jövedelemmel rendelkező lakosok részére jelenthet megoldást. A jövedelemmel különböző okok miatt nem rendelkező embereknek a kedvezményes hitel sem lehet opció, mert a devizahiteleknél már megtapasztaltuk ennek negatív hatását. „Nem véletlen, hogy ma már csak azok számára hiteleznek, aki megfelelő jövedelemmel rendelkezik és fizetni tudja a törlesztőrészletet. Ezen a gyakorlaton pedig nem szabad változtatni” – tette hozzá.

Ne csak a gyerekes családok privilégiuma legyen

Bár üdvözlendő a kormány családokat támogató politikája, a lakhatási feltételek javítása, energetikai szempontból (is) való korszerűsítése nemcsak a gyerekkel rendelkező háztartások esetében fontos.

Éppen ezért egy sokkal szélesebb társadalmi réteg számára szeretnénk kiterjeszteni az 5 százalékos kamatsapkát– mondta Koji László.

Általános tájékoztató a Lakásfelújítási támogatás 2023 -ról:

 

A gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása, a hazai lakásállomány megújulásának ösztönzése és az építőipari ágazat fehérítése érdekében a központi költségvetésből vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként otthonfelújítási támogatás (a továbbiakban: támogatás) vehető igénybe.

A támogatás igénybevételének feltételeit a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet szabályozza.



Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy megjelent a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 195/2022. (V. 27.) Korm. rendelet, melynek 12. pontjában fontos információk találhatók a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések vonatkozásában.
A rendelet szövege itt érhető el.

2021. szeptember 29. napján az alábbi pontok tekintetében módosult a Korm. Rendelet:

• • Az igénylő vagy együttes igénylés esetén legalább az egyikük továbbra is rendelkezzen egy év – egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítással – társadalombiztosítási jogviszonnyal. Ezen esetleges megszakítások időtartama a teljesítendő egyéves jogosultsági időszakba nem számít bele.
  • A rendelet 6. §- ban felsorolt tevékenységek köre pontosításra került.
  • Az igénylő, együttes igénylés esetén házastársa vagy élettársa sem rendelkezhet az állami adóhatóságnál nyilvántartott, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget (ötezer forintot) meghaladó köztartozással.
  • Megváltozott munkaképességű személynek számít továbbá, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül.
  • Ha az egyik szülő halála esetén a túlélő másik szülőnél a (3) vagy az (5) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a túlélő szülő a támogatást egyedülállóként igénybe veheti akkor is, ha az elhunyt szülő halála a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül következett be, amennyiben a további feltételeknek megfelelnek.