Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adat: elindult a repülőrajt, de ez a Tisza Párt érdeme!
A piac már korábban előre beárazta a Tisza nyerését! Hosszú hónapok visszaesése után márciusban váratlan erővel pattant fel a magyar ipar: az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest 6,7 százalékkal bővült – közölte első becslése alapján szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkanaphatástól megtisztított index is jelentős, 3,7 százalékos emelkedést mutat, így a friss adatok megerősítik, hogy az ipar – legalább átmenetileg – kilábalni látszik a tartós mélyrepülésből. A meglepő márciusi szám az év első három hónapját is pozitív tartományba húzta.
A KSH adatai szerint a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás márciusban 3,1 százalékkal volt nagyobb a februárinál, ami havi összevetésben is figyelemre méltó ugrás.
A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a feldolgozóipari alágak döntő többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a villamos berendezés gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása jelentősen, míg a járműgyártás kismértékben bővült.
A márciusi adat azért is meglepő, mert hónapokon át a borúsabb forgatókönyvek látszottak igazolódni.
Februárban még 1,5 százalékkal maradt el az ipari termelés az egy évvel korábbi szinttől, és a feldolgozóipar több kulcságazatában is visszaesés következett be. A friss számok ehhez képest fordulatot jelentenek. Az év első három hónapjában az ipari termelés már 1,0 százalékkal felülmúlta a 2025 azonos időszakában mért szintet – márpedig még néhány hete úgy tűnt, hogy a magyar ipar messze nem tud kikecmeregni a tavalyi gödörből.
Az elektronika viszi a hátán a számokat
A legszembetűnőbb növekedést ismét a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása produkálta, amely már hosszú hónapok óta húzóágazatként szerepel a statisztikákban.
Korábban januárban is ez az alág volt az egyik fénypont, amikor a teljes ipar visszaesése ellenére az elektronikai szektorban kifejezetten erőteljes bővülést mértek. Az ágazatot az elmúlt időszakban a számítógép- és perifériás egységek gyártása húzta felfelé, ahol több hónapban háromjegyű százalékos növekedési ütemek is előfordultak.
A villamos berendezés gyártása – amelybe az akkumulátorgyártás is beletartozik – szintén jelentősen bővült márciusban. Ez azért fontos, mert ez az alág a tavalyi év nagy részében ingadozó teljesítményt nyújtott, és sokáig hozzájárult az ipar gyengélkedéséhez.
Az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás márciusi élénkülése pedig azért érdekes, mert ebben az ágazatban februárban még enyhe visszaesés volt látható. A három nagy súlyú alág egyidejű erősödése magyarázza, hogy a teljes ipari kibocsátás miért tudott ekkorát ugrani egyetlen hónap alatt.
A járműgyártás óvatos bővülése
A több éve fő fékezőerőként ható járműgyártásban márciusban már bővülést mértek, igaz, csak kismértékűt. Ez érdemi változás a megelőző hónapokhoz képest, hiszen februárban a járműgyártás kibocsátása még 4,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és a közúti gépjárművek, illetve alkatrészeik gyártása egyaránt visszaesett. Az ágazat helyzetét sokáig nehezítette a Mercedes egy műszakos kecskeméti munkavégzése, valamint a gyenge német keresleti környezet.
A márciusi fordulatban valószínűsíthetően szerepet játszik a debreceni BMW-gyár felfutása is, ahol a vártnál nagyobb kereslet miatt jóval előbb indították el a második műszakot az új iX3 elektromos modell gyártásához.
A BMW Group adatai szerint az európai megrendelt elektromos modelljeik harmada erre a típusra érkezett, a debreceni üzem alkalmazotti létszáma pedig már jóval háromezer fölé emelkedett. A gyár teljes kapacitáson évi 150 ezer jármű előállítására lesz képes, és a termelés fokozatos felpörgetése a következő hónapokban további lökést adhat az iparági számoknak.
Mit tartogathat a folytatás?
A márciusi pozitív fordulat egybevág azokkal az elemzői várakozásokkal, amelyek szerint több év visszaesés után 2026 lehet az az év, amikor a magyar ipar újra érdemben hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
Az új gyári kapacitások – a debreceni BMW mellett a felfutásra váró BYD-, CATL- és Mercedes-üzemek – a következő hónapokban tovább erősíthetik a termelést. Ugyanakkor érdemes óvatosan kezelni egyetlen hónap kiugró adatát, hiszen a tavalyi március különösen alacsony bázist jelent: 2025 márciusában a kiigazítatlan index mindössze 100,5 százalékon állt.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adat – amely a statisztikailag legmegbízhatóbb mutató – márciusban 3,1 százalékos havi bővülést jelez, ami önmagában is erős teljesítmény. A folytatás szempontjából kulcskérdés lesz, hogy a járműgyártás a debreceni felfutás nyomán mennyire képes tartósan visszatérni a növekedési pályára, és hogy a német ipari kereslet – a magyar export legfontosabb felvevőpiaca – mennyire stabilizálódik.
A KSH a részletes, második becslés szerinti adatokat május 13-án teszi közzé, akkor derül ki, megerősítik-e a számok az első becslés biztató képét.
Kapcsolódó témák
Nyugdíj hírek és változások Hitel és banki információk Friss hírek
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő. Impresszum