Jövedelemletiltás 2023 – jó hír, már nem lehet csak úgy levonni a pénzünkből!

Január 1-jétől változtak a végrehajtási eljárásban a jövedelemletiltás szabályai: 28 500 forintról 60 ezer forintra emelkedett a havi jövedelem nem végrehajtható része, 142 500 forintról pedig 200 ezer forintra nőtt az az összeghatár, ami fölött a munkabér korlátlanul végrehajtható. Sokakat érintő témáról van szó, az év elejétől életbe lépett változtatásokon kívül még bőven akad tudnivaló. Mutatjuk a letiltás szabályait 2023-ban.

Letiltás munkabérből

Letiltásra, végrehajtásra csak jogszabály, vagy végrehajtható határozat alapján van lehetőség. Ha az adós a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizeti meg a tartozását, a végrehajtó letiltást kér a munkabérére. A munkáltatónak nyilatkoznia kell az adós bruttó béréről, az első levonás időpontjáról, a havonta levonható összegről, az adós munkabérét sorrendben megelőző tartozásokról. (Azt is közölnie kell, ha a munkavállaló jogviszonya már megszűnne.




A munkáltató kötelessége, hogy a jövedelemletiltásról értesítse az alkalmazottat, ezt a letiltási határozat kézhezvételét követő napon kell megtennie. Szintén a munkáltató feladata a levont összeg utalása.

Milyen bérből lehet letiltani?

• munkaviszonyból származó jövedelem
• közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem
• munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyból származó jövedelem
• közszolgálati jogviszonyból származó jövedelem
• közalkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem
• rendvédelmi igazgatási szolgálati, valamint honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem
• adó, és vámhatósági szolgálati jogviszony alapján kifizetett jövedelem
• alkotó és munkaközösségi tag jövedelme
• a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja
• társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásokból (pl. táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED, GYES) legfeljebb 33% vonható le, az is kizárólag gyermektartás vagy jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás követelése esetén.

Munkabér letiltás szabályai 2023-ban: ez változott

A korábbi szabályok szerint a nettó összeg 33 százalékos, illetve esetenként 50 százalékos letiltásakor nem végrehajtható a havi munkabérből 28 500 forint, vagyis az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész. Korlátozás nélkül végrehajtható volt ugyanakkor a munkabér 142 500 forint feletti része, vagyis az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszöröse.




2023. január 1-jétől a mentesség szempontjából nem az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét, 28 500 forintot kell figyelembe venni, hanem a havonta kifizetett munkabérnek az a része mentes a végrehajtás alól, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot.

További változás, hogy a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható munkabér összege nem a 142 500, hanem a 200 000 forint feletti rész, vagyis 2023 januárjától a havonta kifizetett munkabérnek az a része vonható korlátlanul végrehajtás alá, amely meghaladja a 200 ezer forintot.

A nyugdíjra vonatkozó letiltás szabályai 2023–ban

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából („rendes” nyugdíj, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából, átmeneti bányászjáradékából) legfeljebb százalékot lehet levonni.

A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, illetve több letiltás esetén. Az árvaellátásból – legfeljebb 50 százalék erejéig – a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

A munkabérből történő levonás szabályaihoz hasonlóan a levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havi járandóságnak az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot.

Letiltás, levonás egészségbiztosítási ellátásból

Ide tartozik a táppénz, baleseti járadék, gyermekgondozási díj, terhességi segély és a jogalap nélkül felvett ellátás. A levonás 33 %-ig terjedhet, de hitelkövetelést nem lehet levonni.

Mi az inkasszó?

A hatósági átutalás (inkasszó) azt jelenti, hogy az adós bankszámlája ellen olyan intézkedést ad ki a hatóság, hogy a bank utalja át a megadott számlára a hatósági átutalásban szereplő összeget. Ezt a banknak kötelessége megtenni. A hatósági átutalás beérkezésének napján a bank megnézi a számlán lévő összegeket, és a kötelezően a számlán maradó összeg kivételével átutalja a hatóságnak.

Az bankszámlán lévő összegből 200 ezer forint feletti összeg korlátlanul vonható végrehajtás alá, 200 ezer forint alatti összegből pedig a 60 ezer forint és 200 ezer forint közötti rész (140 ezer forintnyi összeg) 50 százaléka, azaz legfeljebb 70 ezer forint vonható végrehajtás alá.

Amíg hatósági átutalás van egy számla ellen, addig azt megszüntetni nem lehet. 
A letiltás pedig addig tart, míg a végrehajtást kérő jelzi, hogy megtérült a követelése, vagy a letiltási iratban szereplő összeg kifizetésre került.

Hová fordulhatunk segítségért?

Akiknek saját, vagy családtagjaik megélhetése a letiltás miatt veszélybe kerül, azok fizetési kedvezmény iránti kérelmet nyújthatnak be a NAV-hoz.

Ki kaphat fizetési kedvezményt?

Azok az adózók kaphatnak fizetési kedvezményt, akik fizetési kötelezettségeiket – a NAV által nyilvántartott adók, járulékok, pótlékok, bírságok és egyéb tartozások – valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból határidőre nem tudják teljesíteni.

Fizetési kedvezményt – végrehajtható okiraton alapuló – fizetési kötelezettség

• halasztására,
• részletfizetésére,
• mérséklésére illetve elengedésére,

lehet kérni. A fizetési kedvezmények elbírálásakor annak van jelentősége, hogy a konkrét esetben a méltányosság törvényi feltételei fennállnak-e vagy sem.




Hogyan kell a kérelmet beadni?

A kérelmet elektronikusan és papíralapon is be lehet nyújtani a NAV-hoz.

• Elektronikusan: Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához – ezt az adatlapot kell kitölteni, itt található. (Ügyfélkapu kell hozzá.)
• Ha a papírt választjuk, akkor a szükséges dokumentumok innen tölthetők le.

A kitöltött kérelmet kinyomtatva postán, illetve személyesen az ügyfélszolgálatokon leadva lehet eljuttatni a NAV-hoz.

Milyen típusú bérből, járandóságból nem lehet letiltani?

• fogyatékossági támogatás
• rokkantsági járadék és vakok személyi járadéka
• egészségkárosodásra kifizetett keresetkiegészítés, illetve a bányászok egészségkárosodási járadéka
• hadigondozottak pénzbeli ellátása
• ápolási díj
• aktív korúak ellátása
• gyermekek otthongondozási díja
• törvényen alapuló tartásdíj
• kiküldetéssel, utazási költségtérítéssel kapcsolatos költségtérítés
• a nevelőszülő részére kifizetett illetmény
• anyasági támogatás

Mennyit tilthatnak le a jövedelemből?

Főszabály szerint a munkabérből 33 százalékot lehet levonni.  Vannak azonban kivételek, amely esetén 50 százalékig levonható a munkabér:

• tartásdíj
• adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés
• jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombiztosítási ellátás

A letiltás összegét mindig a nettó bérből kell számolni. Több munkabér letiltás esetén összesen 50 százalékig terjedhet a letiltás mértéke, amely úgy néz ki, hogy az első letiltást 33 százalékban, míg a második letiltást 17 százalékban kell érvényesíteni.

Több letiltás egyszerre: a levonási, kielégítési sorrend számít

Az adóssal szemben fennállhat több követelés is. Ezeket a letiltás jogcíme szerint sorrendbe kell állítani, és ezek szerint kell a letiltásokat teljesíteni.

1. Gyermektartásdíj
2. Jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj
3. Munkavállalói munkabér és vele egy tekintet alá eső járandóság
4. Polgári perben vagy büntetőeljárásban, valamint szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított összeg
5. Adó, társadalombiztosítási követelés és egyéb köztartozás
6. Egyéb követelés
7. Végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság

Több azonos jogcímen kiadott munkabér letiltás esetén a beérkezés sorrendje a mérvadó.