Frissítve:
Jön a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarországon? Nyugdíjszakértők nyilatkoztak!
Jön a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarországon? Nyugdíjszakértők nyilatkoztak! A közelmúltban egyre többen foglalkoznak a nyugdíjkorhatár megemelésének témájával, ami az északi és nyugat-európai országok esetében egy általános tendenciának mutatkozik. De vajon, hogyan hasonlítható ez össze a magyarországi helyzettel és milyen egyéb tényezők befolyásolják az adott kérdéskört? Ezzel kapcsolatban kérdeztük meg a hajdani tévést és közgazdászt Dömsödi Gábort, és a Nyugdíjas Parlament elnökét, Karácsony Mihályt.
Magyarországon 2022-ben 65 évre emelték az öregségi nyugdíjkorhatárt, amíg Franciaországban nagy valószínűséggel 2032-től 62-ről 64-re nő, Dániában 2035-ben 69 évre emelkedik majd, Hollandiában 2028-ra 67 év és 3 hónap, Spanyolországban 2027-től 67 év, Németországban pedig 2031-től 67 év lesz. Dömsödi Gábor és Karácsony Mihály is kiemelte, hogy az említett országok közül több is van, ahol az egészségügyi állapotok sokkal jobb helyzetben vannak mint a magyaroknál:
– A francia egészségügy például fényévekkel a magyar egészségügy ellőtt áll, de megnézhetjük a dán, holland vagy az észak-ír állapotokat, továbbá a születéskori átlag élettartamokat, ezek ugyanis sokkal magasabbak a magyarnál. Egy mai 65 éves van körülbelül olyan állapotban mint egy nagypapám korabeli 60 éves. Ha valaki nyugdíjas, akkor senki nem akarja azt, hogy egy jó fizikai és szellemi állapotban lévő ember a lábát lógatva üljön a nappalijában. Mindenki egy aktív életet akarna élni, a nagyobb gond az, hogy sajnos a magyarországi nyugdíjasoknak erre az életkorra olyan állapotba kerülnek, hogy nem tudják ezt megtenni.
– hangsúlyozta a különbségeket Dömsödi.
– Ma Magyarországon az egészségben eltöltött évek száma a férfiaknál 61,5, a nőknél 62,8. A nyugdíjkorhatár pedig 65, tehát akik elmennek nyugdíjba azok már krónikus betegségekkel, állandó orvosi problémákkal küzdenek – jelentette ki Karácsony Mihály.
Dömsödi továbbá kifejezetten aggasztónak találja a nyugdíjak eloszlását:
– Én ott látom a gondot, hogy roppant mód megnőtt az alacsony nyugdíjasoknak a száma. Nagyon sokan élnek méltatlanul alacsony nyugdíjon. A viszonylag jó és a nagyon alacsony nyugdíjasoknak a vásárló értékét kéne kicsit optimalizálni. Én magas nyugdíjas vagyok és az átlag nyugdíj dupláját kapom, de amellett vagyok, a 13. havi nyugdíjaknál ezt az igazságtalanságát csökkenteni kéne egy picit.
Jön a nyugdíjkorhatár-emelés Magyarországon? Nyugdíjszakértők nyilatkoztak!
Az infláció követő nyugdíjt illetően is megfogalmazta a kritikáját Dömsödi:
– A nyugdíjasoknak leginkább attól is kell tartaniuk, hogy elértéktelenedik a nyugdíjuk. Én egy nagyon jó nyugdíjjal mentem el, de egy év alatt annyit veszített a vásárlóerejéből, hogy egy egészen más szituációban vagyok. Hiába van egy infláció követő nyugdíj. Az infláció mértékével való emelésnél a tényleges átlagnyugdíjból számolt százalékkal kellene növelni a havi ellátást. Jelenleg az történik, hogy amikor tíz százalékot emelnek, akkor a 80 ezres nyugdíj nyolcezerrel lesz több, míg a nyolcszázezres nyolcvanezerrel.
A mostani rendszer gyengeségei azonban nem érnek itt véget:
– Az az infláció, ami egy nyugdíjast érint az egészen más, mint aki egy autót, vagy nagy műszaki cikkeket vásárol. A nyugdíjas költésének a nagy része élelmiszer és rezsi, és azok sokkal jobban emelkedtek. De ha lenne valódi nyugdíjas infláció, akkor az a duplája lenne annak, mint amit kompenzálnak. A nyugdíjasok legalább egy 20%-ot elvesztettek egy év alatt a nyugdíjukból írják.
Abban az évben, amikor megkapod a nyugdíjadat akkor nem korrigálják az inflációt, tehát, aki januárban ment el nyugdíjba, akkor az 40%-ot vesztett a nyugdíjából”
– mondta el a már 66 éves Dömsödi.
Az országok közötti társadalmi különbségeket is több fajta szempontból közelítették meg:
– A mostani keretösszegen belül is el lehetne jobban osztani a nyugdíjakat. Nem is lesz tüntetés emiatt, szótlanul tudomásul vesszük, pedig ezek olyan társadalmi kérdések, amikről kellene beszélni, hogy egy igazságos megoldás szülessen. Én is kibírnám, hogy a 13. havi nyugdíjnak csak a felét kapnám meg, amikor tudnám hogy ezzel mondjuk 2 nyugdíjas társamon jelentősen lehetne segíteni”
– Dömsödi a kényes témának a pénzügyi részéről mondta el a véleményét.
Karácsony pedig a korhatárral kapcsolatban sorolt fel példákat:
– Franciaországban 62-ről 64-re emelnék a korhatárt, igaz, hogy aláírta ezt a Macron, de olyan hatalmas tüntetés volt, hogy ennek még nincs vége. Tudomásom szerint a francia szakszervezetek az olimpia megzavarására készülnek, és az esemény nyilvánosságát akarják kihasználni, hogy ezt a korhatáremelést visszacsináltassák.
Továbbá a lengyel helyzetnek a fontosságáról is beszélt:
– Szerintem érdemes megvárni és figyelemmel kísérni a lengyelországi október 15-i országgyűlési választást, amikor népszavazás is lesz a nyugdíjkorhatárról. „Támogatja-e a nyugdíjkorhatár emelését, ezen belül azt, hogy a nők és a férfiak számára visszaállítsák a 67 éves korhatárt?” Eredetileg 2012-ben a nyugdíjkorhatárt fölemelték 67 évre, és a következő kormány visszacsökkentette a férfiaknak 65-re a nőknek pedig 60-ra.
A szakértő úgy gondolja, hogy a magyar média egy része kifejezetten károsan közelíti meg a nyugdíjkorhatárral megjelenő híreket:
– Manipulálás és a közvélemény megdolgozása folyik a nyugdíjkorhatár mellett. Olyan mértékben megy a közvélemény megdolgozása, hogy az engem felháborít. Miközben az a valóság, hogy a magyarok a legkevesebb időt töltenek el egészségben Európában. Magában a témafelvetés is manipulatív. A mostanság megjelent cikkek nem arról szólnak, hogy ma Magyarországon a férfiak közel 40%-a nem is éri meg a mai korhatárt. Vannak olyanok, akik nyomják ezt a kérdést, és a sajtó egy része benyalja.
A Nyugdíjas Parlament elnöke a jelenkori trendekre is kitért:
„György Gábor, szociálpszichológus azt mondta, hogy „igen, hozzá kell nyúlni a nyugdíjkorhatárhoz, de úgy, hogy a 60 évről le kell vinni 20-ra”. Mert a mesterséges intelligencia, a termelékenység, a versenyképességnövelése, ezt úgy is kifogják kényszeríteni. Nap mint nap látjuk, a hetimunka idő bevezetése terén: nincs szükség arra, hogy még több ember dolgozzon, 4 napos munkahét egyre több helyen van, például itthon a Telekomnál, vagy Németországban az IG-Metall (az ország legnagyobb szakszervezete) a heti 32 órás munkaidőt követeli. Egyáltalán nem az a tendencia van már, hogy minél több embernek kéne dolgoznia, ez egy rákosista, 18 vagy 19 századi logika.
–Kinek akarják emelni? A temetőben fekvő embereknek akarják emelni a nyugdíjkorhatárát?
Karácsony még felhívta arra a figyelmet azért, hogy a fideszes országgyűlési képviselő, Tállai András nemrégiben elmondta, hogy a kormány a nem akarja emelni a nyugdíjkorhatárt, és a készülő nyugdíjtörvényben sincsen még benne.
A Ksh statisztikája kapcsolódó témában >>>