Tavaly júliusban jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy az Árpád hídon történő gyorshajtásból fakadó halálos baleset hatására megkezdték a KRESZ gyűjtőnéven ismert közlekedési szabályrendszer felülvizsgálatának előkészítését, mert az jelenleg nem ad megfelelő választ a megváltozott közlekedési viszonyokra. Ezzel több évtizedes adósságot törlesztenek.

A szakértőkből létrehozott munkacsoportok dolgoznak azon, hogy 2025. március 31-ig elkészítsenek egy olyan anyagot, amelyet benyújthat a kormány az Országgyűlésnek. Korábban bemutattuk már a humán munkacsoport javaslatait, és szakértőkkel is egyeztettünk a lehetséges módosításokról. Most a szabályalkotók a gyalogosokra, kerékpárosokra és a mikromobilitási eszközhasználókra vonatkozó szabályok tervezett módosításait mutatták be, és hangsúlyozták, hogy az új KRESZ miatt nem kell majd újravizsgáznia a jelenleg vezetői engedéllyel rendelkezőknek.

Szét kell választanunk a szabályozással kapcsolatos és a közlekedési kultúrával kapcsolatos kérdésköröket

– szögezte le dr. Kerékgyártó János, közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki szerint az új szabályozás célja, hogy nagyobb biztonságot nyújtsanak a védtelen közlekedőknek, vagyis azoknak, akik karosszéria nélkül – gyalogosan, kerékpárral, rollerrel – járják az utakat.

A helyettes államtitkár szerint az új rendszernek le kell követnie az elmúlt évtizedekben végbemenő változásokat.

„Reneszánszát éli a kerékpározás, elterjedtek az e-rollerek és az egyéb e-mobilitási eszközök, illetve komoly kultúrája épült ki a gyaloglásnak is, emellett pedig a korábbi szabályozás óta jelentősen megnövekedett a forgalom. Ezeknek a különböző közlekedési módoknak az egy térben történő használatában egy olyan hangsúlyváltást szeretnénk elérni, amely rávilágít arra, hogy a védtelen közlekedők számára nagyobb védelmet kell biztosítani, és nekik is helyük és szerepük van a rendszerben – természetesen ebből fakadóan szabályok is vonatkoznak rájuk” – mondta dr. Kerékgyártó János.

„Nyilván a szabályrendszerben tükröznünk kell az előbb említett elveket, de a szabálykövetés és a közlekedő felek egymáshoz való viszonyulása, hogyan alakul a későbbiekben, abból nagyon sok vita alakulhat ki. Ebből a szempontból a szabályozás tud egy üzenetet küldeni, a többi a közlekedésben részt vevő felek hozzáállásának a kérdése” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az elektromos rollerek szabályozása

A kerékpárokhoz hasonlóan az elektromos rollereket is két csoportba osztják. A tervek szerint motoros rollernek minősülnek majd az 1000 wattnál kisebb teljesítményű, vagy 35 kilónál könnyebb, illetve síkúton, önerőből 25 kilométer/óra sebességnél nem gyorsabb, legalább kétkerekű, egy tengelyen kormányzott, vezetőjét állva szállító járművek. Ebből fakadóan nagy teljesítményű motoros rollernek számítanak majd az 1000W-nál erősebb motorral rendelkező, vagy 35 kilónál nehezebb, 25 kilométernél/óránál gyorsabb járművek.

A kisebb rollerekre a kerékpáros szabályok vonatkoznak majd, így ezek használatához a jövőben sem kell majd vezetői jogosítvány, kötelező biztosítás vagy védőfelszerelés. Azonban ezeket is csak a 12 évnél idősebbek vezethetnék ott, ahol egyébként kerékpározni is szabad, főútvonalra pedig csak akkor hajthatnának ki, ha ott van kerékpáros felfestés, ezeken a helyeken viszont kötelező lenne a védőfelszerelés használata is.

Az erősebb e-rollereket már a segédmotor-kategóriába sorolnák be, így ezekre kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát is, legnagyobb sebességüket pedig 40 kilométer/órában maximalizálnák. Az ilyen járművek nem használhatnák a gyalog- és kerékpárutakat, a járdákat, a kerékpársávokat.

Az egyéb modern, nehezebben besorolható közlekedési eszközök egyelőre a „tűrt” kategóriába tartoznak, de a szabályalkotók nem zárják ki, hogy a jövőben azok használatát is szigorúbban szabályozzák majd.