Az ellenzék bevezetne egy új garantált minimumjövedelem-programot, ami százmilliárdos költségvetési tételt jelentene. Kérdés, miből lenne rá pénz, tekintve, hogy Márki-Zay Péter kikötötte, a program nem tartalmazhat adóemelést.

Egy kormányváltás esetén teljesen új alapokra kell helyezzük a társadalompolitikát. A mi alapvetésünk az, hogy senki ne éljen a létminimum alatt, ehhez megnéztük mire van szükség, és a legegyszerűbben úgy lehet elérni, hogy bevezetünk egy garantált minimumjövedelem programot, ezt neveztük el szociális minimumnak– nyilatkozta a lapnak az LMP politikusa.

A Telex cikkéből kiderül, hogy az ellenzék szociális programja nem sínylette meg azt, hogy nagy meglepetésre Márki-Zay Péter nyerte meg az előválasztást, és lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Bár ez a fordulat azt eredményezte, hogy több területen is több hónapnyi szakpolitikai egyeztetés eredménye landolt a kukában, a szociálpolitikára ez nem volt igaz, apróbb módosításokkal ugyan, de hamar meg tudtak állapodni a felek, a véglegesítéssel viszont meg kellett várni a többi terület végleges programját is, hogy ezeket az utolsó fázisban össze tudják hangolni.

Az így elkészült tervezet főbb pontjai a következők:

• Duplájára emelnék a családi pótlékot.
• Bevezetnék a már említett szociális minimum intézményét, egy új, pénzbeli ellátást, ami az első országos garantált minimumjövedelem-program lenne.
• A települési támogatásokat és az önkormányzati segélyezést kiterjesztenék.
• A meglévő bérlakásállomány felújításába is belekezdenének, panel- és gangfelújítási program is indulna, és szociális bérlakások építésére is van ígéret.
• A lakásügynökségeket támogatnák, a magántulajdonosokat arra ösztönöznék, hogy ezeken keresztül adják ki az ingatlanjukat.
• Bővítenék a közgyógyellátási keretet, melynek keretében alacsony jövedelműek egészségügyi költségeihez járul hozzá az állam.
• Visszatérne a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás is.
• Megemelnék a szociális dolgozók fizetését. Hogy milyen mértékben, az nem derült ki, csak annyit árultak el, hogy jelentősen.
• Több segítség járna különböző célcsoportoknak, például a fogyatékossággal élőknek, kiemelt figyelemmel az ellátottak igényeire, autonómiájukra.
• Utalványrendszert vezetnének be, hogy közvetlenül az érintettekhez kerüljön a szolgáltatások finanszírozása.
• Nagyobb figyelmet fordítanának az esélyegyenlőségi kérdésekre, a női egyenjogúságra.
• Gyerekszületés után 2 hónapos pótszabadságot biztosítanának az apáknak. Ezt csak az édesapa vehetné igénybe, aki ha nem akar élni a kéthavi fizetett szabadság lehetőségével, elúszik a pénz.

A szociális minimumnak elnevezett juttatás bevezetése százmilliárdos költségvetési tételt jelent, viszont azonnal kiemel kétmillió magyar állampolgárt a szegénységből – olvasható a Telex cikkében.




Emellett az ellenzék megtartaná a családtámogatási programot és a rezsicsökkentést is, de ígéretük szerint úgy alakítanák át, hogy a legszegényebbek is profitálni tudjanak belőlük, ne csak a tehetősebb, többet fogyasztó rétegek.

A programalkotó szakpolitikusok szerint a szociális jövedelem tervezett bevezetése évi százmilliárdos költséggel járna. A kérdés az, miből lesz rá pénz, ha a miniszterelnök-jelölt semmilyen adóemelést nem támogat. Márki-Zay Péter ugyanis elfogadtatta az ellenzéki pártokkal, hogy a program nem tartalmazhat adóemelést – így több kulcsos adó sem lesz, pedig még Márki-Zay egyik legfőbb támasza, Bod Péter Ákos is azt mondta, a szakértői csapatában is az volt az uralkodó nézet, hogy több adókulcs kell. A jelölt erről viszont hallani sem akar, még a legvagyonosabb réteg esetében sem.

Hiába vagyok én zöld-baloldali, ez a program nem lesz az. Ez egy kompromisszum, ráadásul egy jó kompromisszum szerintem

– értékelte végül a program felelőse, Kanász-Nagy Máté az elkészült tervezetet.