A kormány július elsejétől a természetes személyek kamatjövedelmét 13 százalék szociális hozzájárulási adóval is megterheli. Vagyis az eddig kamatadó néven ismert 15 százalékos adó mellé egy újabb adónem kerül bevezetésre. Így a teljes adóteher már 28 százalékra hízik. A témával kapcsolatban számos tévhit kering, melyet a Bankmonitor szakértői igyekeznek most tisztázni.



Július elsejétől a lakossági kamatjövedelmeket 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) is terhelni fogja. Ezzel összességében már 28 százalékra emelkedik a nyereségek adóterhe. Fontos, hogy kizárólag a június 30-át követően lekötött betétekre, vásárolt értékpapírokra, illetve megkötött biztosításokra lesz érvényes az új adó. Vagyis érdemes lehet sietni a befektetési döntések meghozatalával.

Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egyes megtakarításokra nem lesz érvényes az új adó. Például az szja-mentes állampapírokra, az ingatlanalapokra, illetve az szja-mentes biztosításokra sem kell megfizetni az új szociális hozzájárulási adót.

A helyzet tehát egyáltalán nem egyszerű, éppen ezért számos kérdés, tévhit kering az új adóval kapcsolatban, a Bankmonitor szakértői ezekből szedtek össze egy csokorra valót.

1. tévhit – A folyószámla egyenleg után meg kell fizetni az új adót

A lekötött és látra szóló betétek után a kamatadó mellett a jövőben meg kell fizetni a szochót. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a számlára érkező jóváírások összegéből vonnák le az adót. Az adó a kamatnyereséget terheli, vagyis a számlán tartott pénzünkkel elért kamatot, nyereséget terhelik meg a jövőben az új adóval.



Jelenleg a legtöbb bankszámla látra szóló kamata igen alacsony, vagyis ebből a szempontból a rendelet hatása nem jelentős. Van azonban néhány olyan takarékszámla, amelynek a kamata 8-9 százalék körül mozog. Ezen konstrukcióknál az új adónem hatása már érezhető lesz.

2. tévhit – A takarékszámla megnyitásának dátuma számít az adó szempontjából

Alapvetően kijelenthetjük, hogy az új szocho a 2023. június 30-át követően vásárolt értékpapírokra, lekötött betétekre érvényes. Viszont a látra szóló betétek esetében nem a számlanyitás dátuma lényeges.

A lekötés nélkül kamatozó összegek esetében június 30-áig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, az azt követően keletkező kamatok után azonban már rendezni kell az új 13 százalékos adót is.

3. tévhit – A kriptoeszközökre nem kell adót fizetni

A kripto jelenleg egy igen népszerű befektetési forma, elég csak a Bitcoinra gondolnunk. Jó hír az ilyen megtakarításban gondolkodók számára, hogy az új szociális hozzájárulási adó nem lesz érvényes a kérdéses befektetésekre.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Bitcoin teljesen adómentes, az szja törvény alapján 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni a kriptoeszközökön elért nyereség után is.

4. tévhit – Csak az állampapírok mentesülnek az új adó alól

Az kétségtelen tény, hogy az állampapírok adómentesek maradnak, vagyis a 15 százalék kamatadó mellett a szochót sem kell megfizetni utánuk. Maradnak azonban más befektetési formák is, amelyek után az új adónemet nem kell megfizetni.

Ilyen például az ingatlanalap, melyeknél a szintén mentesülhetünk az új szociális hozzájárulási adó rendezése alól.  De például a lakástakarék, a már említett kriptoeszközök, valamint bizonyos esetben a biztosítások is szocho mentesek lehetnek.

Olvass tovább: