ITT A GIGA pofon a 60 ÉVEN Felettieknek! Erre senki nem gondolt volna még álmában sem…ÉS valósággá vált!

ITT A GIGA pofon a 60 ÉVEN Felettieknek! Erre senki nem gondolt volna még álmában sem…ÉS valósággá vált!

Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása példákkal

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.

A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.

A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2019. július 3.

Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].

A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata]. A nyugdíjkorhatár éveken belül sokat fog változni.

A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].

1. számú példa

 

A 42 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2019. július 3-tól szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2019. július 3-tól rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte [Tny. 18. § (2) bekezdése].

A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.

Béridőszak Jövedelem, kereset
(Ft)
Jutalom (Ft) Év végi részesedés
(Ft)
Kieső idő (táppénz)
1988.01.01-12.31. 93 000 7 000
1989.01.01-12.31. 120 000 12 000 6 000
1990.01.01-12.31. 136 000 11 000
1991.01.01-12.31. 90 000 03.02-09.10.
1992.01.01-12.31. 550 000 30 000
1993.01.01-12.31. 915 000
1994.01.01-12.31. 912 000
1995.01.01-12.31. 980 000 03.05-04.05.
1996.01.01-12.31. 895 000
1997.01.01-12.31. 700 000 04.11-07.03.
1998.01.01-12.31. 1 274 000 09.08-09.30.
1999.01.01-12.31. 900 000 06.01-12.31.
2000.01.01-12 31. 1 035 000
2001.01.01-12 31. 1 995 494 180 000
2002.01.01-12 31. 2 175 497
2003.01.01-12 31. 2 555 000
2004.01.01-12 31. 3 307 000
2005.01.01-12 31. 3 650 000 12.14-12.14.
2006.01.01-12 31. 3 395 000 03.06-04.12.
2007.01.01-12 31. 3 850 000
2008.01.01-12 31. 3 970 000
2009.01.01-12 31. 3 700 000 09.01-09.30.
2010.01.01-12.31. 3 865 000
2011.01.01-12.31. 3 950 000
2012.01.01-12.31. 4 050 000
2013.01.01-12.31. 4 210 000 01.07-01.16.
2014.01.01-12.31. 4 210 000 350.000
2015.01.01-12.31. 4 500 000
2016.01.01-12.31. 4 500 000
2017.01.01-12.31. 4 800 000
2018.01.01-12.31. 4 850 000
2019.01.01-07.02. 3 300 000 700 000

Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni”.

  1. évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500×333) 832.500 forint. A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.
  2. évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető csak figyelembe.

Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)

A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.

A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)

A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.

Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].

A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.

A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.

Béridőszak Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset
(Ft)
Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft) Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés
(Ft)
Kieső idő (táppénz)
1988.01.01-12.31. 83 700 6 300
1989.01.01-12.31. 108 000 10 800 5 400
1990.01.01-12.31. 122 400 9 900
1991.01.01-12.31. 80 820 03.02-09.10.
1992.01.01-12.31. 489 500 26 700
1993.01.01-12.31. 805 200
1994.01.01-12.31. 807 120
1995.01.01-12.31. 736 763 03.05-04.05.
1996.01.01-12.31. 792 075
1997.01.01-12.31. 619 500 04.11-07.03.
1998.01.01-12.31. 1 127 490 09.08-09.30.
1999.01.01-12.31. 671 195 06.01-12.31.
2000.01.01-12 31. 905 625
2001.01.01-12 31. 1 746 058 157 500
2002.01.01-12 31. 1 903 560
2003.01.01-12 31. 2 235 625
2004.01.01-12 31. 2 860 555
2005.01.01-12 31. 3 157 250 12.14-12.14.
2006.01.01-12 31. 2 912 910 03.06-04.12.
2007.01.01-12 31. 3 195 500
2008.01.01-12 31. 3 295 100
2009.01.01-12 31. 3 071 000 09.01-09.30.
2010.01.01-12 31. 3 207 950
2011.01.01-12 31. 3 258 750
2012.01.01-12.31. 3 300 750
2013.01.01-12.31. 3 431 150 01.07-01.16.
2014.01.01-12.31. 3 431 150 285 250
2015.01.01-12.31. 3 667 500
2016.01.01-12.31. 3 667 500
2017.01.01-12.31. 3 912 000
2018.01.12-04.31. 3 952 750
2019.01.01-07.02. 2 689 500 570 500

A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].

A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).

A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].

Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.

A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].

Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2017. évek kereseteit 2019-ben a 2018. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.

error: Content is protected !!