A GFM indoklása szerint a lakossági folyószámlákon található több mint 7 ezermilliárd forintnyi le nem kötött pénzeszköz a jelenlegi inflációs környezetben hatalmas elmaradt bevételt jelenthet a számlatulajdonosoknak.

A négy intézkedésből kettő a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé, kettő az intézményi szereplők – bankok és befektetési alapok – körében növeli az állampapír-keresletet.

• A lakossági szereplőket érintően a kormányzat azt a döntést hozta, hogy a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egyéves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet-kamatbevételt érhettek volna el, ha megtakarításaikat folyószámla helyett különböző állampapírokban tartják.
• Második intézkedésként idézi fel a GFM, hogy a kormány az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó-fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írt elő.
• Az intézményi szereplőknél a kormány lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket – emlékeztetett a harmadik lépésre a GFM.
• Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapíralapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír- és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.

Az intézkedések hatására a GFM közleménye szerint a banki betétek állománya jelentősen csökkent, ezen összegek a kötvényalapokba, valamint az állampapírok felé áramlottak.

Az állampapírok iránti kereslet bővülése nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is javította az állam önfinanszírozási képességét, csökkentette az állam kamatkiadásait, miközben a lakosság megtakarításainak reálértékét is sikerült megőrizni – áll a közleményben.