Site icon Hitel fórum – családi pénzügyek

Fontos hír érkezett húsvét előtt, most jelentették be!

Fontos hír érkezett húsvét előtt, most jelentették be!

Fontos hír érkezett húsvét előtt, most jelentették be! Megtartotta húsvét előtti, hagyományos sajtótájékoztatóját a Magyar Húsiparosok Szövetsége. A felkért szakemberek előadásaiból kiderült: magas szintű védelem gondoskodik arról, hogy a fogyasztók asztalára kerülő húsfélék biztonságosan, fenntartások nélkül fogyaszthatók legyenek.

Friss hírek

„Biztonságos a magyar sertéshús, fenntartások nélkül fogyasztható” mondta dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke a Magyar Húsiparosok Szövetségének húsvéti sajtótótájékoztatóján. A szakmai szövetség és a meghívott szakértőik idén is néhány héttel a húsvét adtak áttekintést a hazai húsipar helyzetéről.

Húsvétkor is bízhatnak a vásárlók a hazai sertéshúsban

Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke előadásában hangsúlyozta: a Magyarországról származó, magyar sertéshús biztonságos, mert nagyon szigorú ellenőrzési folyamatok garantálják azt, hogy csak elkészítésre alkalmas nyers húsok, illetve fogyasztásra ajánlható húskészítmények kerüljenek a fogyasztókhoz.

Mintegy 25 ezer termékmintát vizsgálnak be évente a Nébih laboratóriumai, az eredmények pedig meggyőzek, nincsenek gondok a magyar sertéshússal.


A vágóhidakra pedig eleve nem kerülhet be olyan alapanyag, amelynél nem telt le az élelmezés-egészségügyi várakozási idő – fejtette ki dr. Nemes Imre.

A Nébih elnöke kifejette, hogy világszerte komoly gondot okoz a sertéspestis. A 2007-ben Grúziából (Georgia) indult járvány 2018-ban érte el Magyarországot, de a hatóságok, a vaddisznókat gyérítő vadászok, és az állattartók is jól dolgoztak. Együttesen sikerült vigyázni a haszonállat-állományra, így a veszélyes állatbetegség nem jelent meg házisertésben.

Ez utóbbit mindenáron el kell kerülni, ha pedig megtörténik, meg kell szakítani a terjedési láncot, mert az afrikai sertéspestis esetében az esetek döntő többségében az állomány cseréje jelenti csak a megoldást – ismertette a szakember. Azaz a fertőzött állományt le kell ölni, és nem fertőzött egyedekkel pótolni azt.

Dr. Nemes Imre szerint a tőlünk délre, különösen a horvát sertéságazatban tapasztaltak fokozott figyelemre adnak okot a sertéspestis kapcsán, de nagyon kicsi az esélye, hogy a betegség megtámadja a magyarországi állományt.

Nem kell tartani a sertéspestistől az ágazatban – mondta a Nébih elnöke.

Szigorú ellenőrzési rendszer van érvényben a sertéstelepeken, mely a sertéspestis mellett más tekintetben is biztosítja, hogy az élőlállat megfelelő minőségű alapanyag legyen a húsiparnak, így a húsvéti sonka számára is. Ha a járványvédelmi előírásokat betartják az állattartók, a hatóságok rendszeres ellenőrzései mellett, a hazai állomány továbbra sem lesz fertőzött mondta dr. Nemes Imre.

Ha pedig egy sertéstelep megkapja a megfelelő minősítést, akkor az azt jelenti, hogy az onnan származó húsáru korlátozás nélkül jelenhet meg az EU-s piacokon.

A szakember szerint viszont a magyar sertéságazat termelői oldalán továbbra is feladat az antibiotikumok felhasználásának csökkentése, összahangban a 2030-ig megfogalmazott EU-s irányelvekkel. Erre humángyógyászati szempontok alapján van szükség. Bár a 2018-as szinthez képest az EU-s átlagnál nagyobb mértékben sikerült végrehajtani a csökkentést a hazai állományban, de ebben közrejátszott az is, hogy igen magas szintről indultak meg ezek a lépések.


Az ár üzen a húsvéti sonka minőségéről

Gyakran hallott vélekedés az, hogy a magyar sertéságazatban magas a behozatal aránya, de ez félreértés. Hosszabb időtávon vizsgálva látható, hogy a magyar sertéságazat behozatal és kivitel szempontjából igazodik az európai folyamatokhoz.

Tévedés, hogy sok húst hozunk be

– fogalmazta meg a rendezvényen Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Például tavaly 10 milliárd forinttal volt több a sertéshús exportjának értéke, mint a behozatalé, és ugyan volt olyan év, amikor az import magasabb volt, de a tendenciákat tekintve nem rossz a helyzet.

„Együtt mozgunk az egész európai húspiaccal” – magyarázta a mögöttes okokat Éder Tamás, aki kitért arra is, hogy tavaly az irányadó német húspiacon történelmi csúcsra, 2,5 euró/kg árra ugrott a sertéshús ára. Ez később valamennyire csökkent, de az év elején, januárban újra emelkedésnek indult, ezt pedig leköveti a magyar piac. A költségek a hazai termelői oldalon is nőnek, de ezeket alig építik be az árakba.

2023-ban 4,49 millió sertést vágott a magyar húsipar, ez nem jelenetős, 0,9 százalékos csökkenés 2022-höz képest, miközben a kocaszám 4 százalékkal nőtt, ami viszonylag jelentős aránynak számít. Ehhez képest Dániában, ami az európai sertéságazat egyik vezető országa, majdnem 20 százalékkal csökkent a vágások száma egy év alatt. A magyar húsipar helyzete persze nem könnyű, de nem is reménytelen.



Szükség lenne olyan ösztönzőkre, könnyebb protekcionista lépésekre, melyek elősegítenék, hogy a kereskedők és a fogyasztók is a magyar húsipari, magyar telepekről származó húskészítményeket részesítsék előnyben, miközben az ágazat munkaerőmegtartó képességét reálbér-növekedéssel kellene segíteni  – vélte a szakmai szövetség elnöke.

Biztonságos, jó minőségű magyar terméket érdemes választani a húsvéti asztalra  – mondta Éder Tamás.

A tájékoztatóan ezzel összefüggésben elhangzott:

a vörös húsok mértéket tartó fogyasztása igazolhatóan kedvező élettani szempontból, feltéve, ha a hús jó minőségű.

Exit mobile version