az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem, valamint az állampapírok.

A rendelet 2023. július 1-jén lép életbe. Az, hogy a szochót mikortól kezdve kell megfizetni, a megtakarítás típusától függ.

• • A hitelintézeti betétek, fizetési számlák kamatjövedelmét nézve a szocho a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében pedig a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára vonatkozik.

• Kötvények, befektetési jegyek esetén a hatálybalépés után megszerzett értékpapír kamata után kell fizetni az adót. A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény vagy értékpapír esetén szintén a hatálybalépés utáni időszakot kell figyelembe venni.
• Megtakarítási célú életbiztosításoknál ugyancsak a hatálybalépés után kötött szerződéseknél kell fizetni a szochót. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók esetén pedig a rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos rész után kell megfizetni az új adóterhet.

A lépés célja részben az állami bevételek növelése, részben pedig az lehet, hogy az állampapírokba való befektetésre ösztönözzék a lakosságot.

További adóemelések jöhetnek?

Zsiday Viktor közgazdász a jövő évi költségvetésre reagálva a múlt héten rámutatott, hogy a jelenlegi gazdasági lassulás következtében az adóbevételek alacsonyak lesznek, ami további adóemelést vagy kiadáscsökkentést, esetleg eladósodást tesz szükségessé.

Bizonyosnak tűnik, hogy valahonnan pénzt kell szerezni, és a cégek terhelése nem feltétlenül elegendő ehhez, úgyhogy ha tippelnem kellene, azt gondolnám, hogy a magasabb jövedelműeknek kell majd beszállni valamilyen módon a finanszírozásba

– fogalmazott Zsiday. A közgazdász szerint tehát valószínű, hogy az adóemelés lesz a következő lépés, amit a költségvetési hiány finanszírozására szánnak, ez felveti a társasági adókulcs 15 százalékra emelését is. Az elemző szerint a költségvetésnek bőven ezer milliárd forint feletti összegekre lenne szüksége, és az elmúlt hetek adatai alapján a 2024-es költségvetés felülvizsgálatára lesz szükség.