Sokan nem is tudják, de ha valaki például napi négy óránál többet dolgozik számítógép előtt, akkor a szemüvegét adómentes egészségügyi juttatásként átvállalhatja a munkáltató is.

A Munka Törvénykönyvének egyik alapelve, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit – hívja fel a figyelmet Kovácsné Álmosdy Judit, az Ado.hu adószakértője.

A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint egyéni védőeszköz: -írja a pr7.hu

minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá
az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata ennek a célnak az elérése.
A rendelet melléklete csak részlegesen sorolja fel a különböző védőeszközöket. Ennek oka egyrészt az, hogy a gyakorlatban használt védőeszközök fajtája igen sokrétű, így nem férne bele egy jogszabályba, másrészt pedig az adott cégnél használt védőeszközök fajtáit a munkáltatónak kell meghatároznia.Védőszemüveget kell használni például a következő munkáknál:

Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák.
Fúrás és vésés.
Kőfejtés és feldolgozás.
Szegecselőgéppel végzett munka.
Forgácsoló gépen végzett munka. Ejtő-kalapácsos kovácsolás.
Törmelék eltávolítása és aprítása. Csiszolóanyagok szóródása.
Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.

Ezekhez a munkákhoz általában arcvédő maszkok is kapcsolódnak.

A védőeszközt a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a dolgozó számára. A védőeszköz személyes használatra szolgál, ún. kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.

A munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján köteles gondoskodni arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében adómentesek a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszközök, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök.

Külön rendeletben (a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben) szabályozták a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg juttatását.

A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. Képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.

A képernyős védőszemüveg is – az előzőkben idézett törvényhely alapján – adómentes juttatás. A képernyő előtti napi legalább négy órás munkavégzés esetén a személyesen közreműködő vállalkozóra is alkalmazható az adómentesség.

Fel kell azonban figyelni arra, hogy ha a képernyő előtt munkát végző személy egyébként is szemüveget hord, akkor a szemüveg ára nem számolható el védőszemüvegként adómentesen, hanem egyes meghatározott juttatásként adózik utána a munkáltató (foglalkoztató).

Amennyiben az egyes meghatározott juttatás feltételei nem állnak fenn, akkor a védőszemüveg ára jövedelemként adózik, a dolgozó jogviszonyának megfelelően.

A képernyő előtti munkavégzéshez használt védőszemüveg-juttatásra vonatkozó szabályozás igen bonyolult. Éppen ezért mindenki fél tőle és gyakran hibásan alkalmazzuk. A szakértő szerint sokkal egyszerűbb és végrehajthatóbb jogalkotás lenne, ha egyénenként egy költségtérítési keretösszeget határoznának meg minden olyan dolgozóra, akinek védőszemüveg viselésére van szüksége a szemészorvos véleménye alapján. A költségtérítés három évenként kifizethető és adómentes.