Évközi minimálbér emelés – ha ez igaz akkor hatalmasat emelkedik a fizetésünk év közben!

Az Orbán-kormány egyelőre semmibe veszi az európai minimálbér-irányelv magyar jogrendbe átültetésének kötelezettségét, ezért nemzetközi segítséget kért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – mondta el a Zlati Róbert, a szövetség elnöke a Népszavának, aki szerdán Brüsszelben az Európai Háromoldalú Szociális Csúcson mondott beszédet. Ennek kapcsán hangsúlyozta a figyelemfelhívás célja, hogy nemzetközi fórumon is nyilvánvaló legyen, hogy a kormány elodázza és nem veszi komolyan az irányelv magyarországi alkalmazását.

Az irányelv alkalmazása nem egységes európai minimálbéreket eredményezne, hanem éppen attól európai, hogy tisztes megélhetést kíván biztosítani a uniós tagállamok minimálbért kereső munkavállalóinak – fogalmazott Zlati Róbert, hozzátéve: az országonként megállapított minimálbér nem lehet alacsonyabb mint a helyi bruttó mediánbér 60, illetve a bruttó átlagbér 50 százaléka. Jelenleg Magyarországon a minimálbér a bruttó átlagkereset 43 százalékát teszi ki, tehát bőven van mozgástér.

Az uniós szabályozás szerint a bérek megállapítása tagállami hatáskör, éppen ezért az irányelv alkalmazása arra ösztönzi a tagállamokat, hogy erősítsék az országon belül a szociális párbeszédet, a szakszervezetek szerepét, vonják be erőteljesebben az érdekvédelmi szervezeteket a munkavállalókat érintő döntésekbe. Ezen túlmenően jelentősen növeljék a kollektív szerződések számát a munkahelyen. Ezek az elsődleges törekvések – tette hozzá a MASZSZ elnöke, aki elismerte, hogy az irányelvek átültetéséről szóló megállapodás első ütemével ez év november 15-ére kellene elkészülnie a kormánynak, a munkavállalói és a munkaadói érdekvédelmi szervezeteknek, és ha innen nézzük, idő még volna.

A gond éppen az, hogy a kormány az Országgyűlés törvénykezési rendjébe áprilisi beadással kívánja besorolni az európai minimálbérről szóló irányelvről szóló előterjesztést, miközben éppen a kabinet ezzel kapcsolatos szakmai előkészítő munkáját illeti sok kritika a szakszervezetek részéről, aminek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) legutóbbi ülésein adtak hangot. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az idetartozó jogszabályok többségébe egyetlen mondat kerül bele, ami azt rögzíti, hogy a létező jogszabály az európai minimálbér irányelvnek megfelel.

Évközi minimálbér emelés – ha ez igaz akkor hatalmasat emelkedik a fizetésünk év közben!

Zlati szerint problémát jelent az is, hogy a VKF munkájában a kormány mellett a versenyszférában érdekelt szervezetek vesznek részt. Ez pedig odavezet, hogy a közszféra szakszervezetei kimaradnak az európai minimálbérről folyó hazai vitából, ami az irányelv szellemiségétől is idegen. Mellette érthetetlennek tartja Zlati Róbert, hogy a szakszervezetek tucatnyi ezzel kapcsolatos szakmai javaslata nem épül bele kormány és a szakminisztériumok ezzel kapcsolatos dokumentumaiba. Ezzel összefüggésben nem véletlenül nevezi a MASZSZ elnöke kudarcosnak a kormánnyal folytatott eddigi egyeztetést. Véleménye szerint az uniós irányelv átültetését szeretné ilyen módon kikerülni a kormány.

Formális egyeztetés nem, de informális volt a magyarországi szakszervezetek között arról, miről tájékoztassa az Európai Háromoldalú Szociális Csúcson szerdán Brüsszelben Zlati Róbert a tanácskozás résztvevőit. Mint megtudtuk a hazai helyzetről készített kritikus összefoglalóját elküldte a munkavállalói oldal érdekvédelmi szervezeteinek, így beszéde tartalmáról tudtak, de módosító észrevételt azzal kapcsolatban nem küldtek. Az irányelv Európa szociális arcát kívánja erősíteni, de úgy tűnik, a magyar kormány ebben egyelőre nem partner – fogalmazott a Brüsszelben a MASZSZ elnöke.

A 27 tagállam közül mindössze 21-ben van törvényesen megállapított minimálbér. Érdekesség, hogy Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban nincs, ezekben az országokban kollektív alku keretében állapítják meg a bérszintet. Magyarországon bonyolítja a helyzetet, hogy itt egyszerre létezik a minimálbér és a garantált bérminimum. Az előbbi tavaly december elsején emelkedett 15 százalékkal bruttó 232 ezerről 266 800 forintra, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal, bruttó 296 400-ról 326 ezer forintra. Az emelés előtt az uniós tagállamok között a második legalacsonyabb a magyar minimálbér volt, csak Bulgáriát előztük meg. Garantált bérmininumban az uniós középmezőnyben helyezkedik el az ország.

Bár a pontos számokról vita van, de az tény, hogy sokkal kevesebb munkavállaló kap minimálbért, megközelítőleg 200-250 ezren, a garantált bérminimusok tábora ennél lényegesen nagyobb, számuk megközelíti az 1 milliót. Bár az európai minimálbérről szóló irányelv erről nem rendelkezik, mégis itthon felmerült, hogy megszüntethetik a legalacsonyabb bérek kettősségét. Egyelőre erről sincs döntés, és arról sem, milyen megoldást alkalmaznának. Felmerült annak lehetősége, hogy a garantált bérminimum lesz az új minimálbér, de az is, hogy az új minimálbér a két különböző bér súlyozott átlaga volna.

Az EU-n belül a legmagasabb minimálbért 2023-ban Luxemburgban fizették, összege 2378 euró volt, a legalacsonyabbat, 399 eurót pedig Bulgáriában lehetett keresni minimálbérrel. Magyarországon az összeg 578 euró volt. A KSH legutóbbi, idén januárban kiadott jelentése alapján tavaly novemberben teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt, míg a bruttó kereset mediánértéke 489 400, a nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el.

Hazánkban a decemberben megemelt minimálbér a bruttó átlagkereset 43 százalékát teszi ki, azaz bőven van mozgástér az uniós minimálbér bevezetésére.