A koronavírus világjárvány súlyos helyzetet teremtett a gyógyszergyártásban, a hazai gyógyszergyártók, -kereskedők, patikák és nem utolsó sorban a betegek is érzékelhették ennek hatásait. A gyógyszerhiány jelenleg is fennáll, melyet súlyosbíthat az idei évtől drasztikusan elmélyülő energiaválság, a globalizációs folyamatok megrendülése, az alapanyagellátási és logisztikai gondok.
A gyógyszerszektor szereplői egy ideje pedzegetik, hogy a gyógyszerhiány hatásait nem sokáig lehet már tompítani, mely nemcsak a gyártást és a kereskedelmet, hanem a lakosságot is negatívan érinti majd. A Pénzcentrumnak most Dr. Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke és Dr. Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) szakmai igazgatója nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogyan érinti a hazai gyógyszeripart, gyógyszertárakat, illetve a betegeket a gyógyszerhiány.
A MAGYOSZ elnöke, Dr. Greskovits Dávid a Pénzcentrumnak elmondta, hogy a pandémia nagyon komoly negatív hatással volt a gyógyszergyártásra. „A szigorítások, lezárások közepette kellett a gyártóknak felállítani azt a rendszert, amiben megoldott a logisztika, a termelésszervezés, az alapanyagok, segédanyagok beszerzése, és amely lehetővé teszi a folyamatos gyógyszerellátást” – mondta el. Mindezt akkor is kellett biztosítaniuk a gyártóknak, amikor minden tagállam bezárkózott és a hazai igények kielégítését helyezte előtérbe.
Nehéz időszak volt, de túléltük, a pandémia végével pedig abban reménykedtünk, hogy magunk mögött tudhatjuk ezt az embert próbáló időszakot – erre jött az orosz-ukrán háború és az energiakrízis. Ez jelentősen visszavetett bennünket, termelési költségeink nagymértékben függnek az energiaáraktól. Ezeknek a költségeknek a jelentős része nem megspórolható, hisz a biztonságos gyógyszergyártás feltételeinek biztosításához nem hagyhatóak el
– mondta el Dr. Greskovits Dávid, utalva arra is, hogy például a gyógyszergyárakban a légtechnikának 0-24-ben működnie kell. Azt is kifejtette, hogy az energiaárak mellett számos egyéb tényező is közvetlenül sújtja a gyártókat: az alapanyagárak 2022-ben 40-60 százalékkal emelkedtek, a szállítási költségek 500 százalékkal, de ha a tengerentúlra szeretnének hajóval szállítani, akár 700 százalékos emelkedéssel is találkoznak.
Említette a romló forint-euró árfolyamot, valamint a 20%-os inflációt is, melyek kiugró teherként nehezednek a vállalatokra. A legnagyobb probléma a szakértő szerint ezek mellett az ipar speciális helyzete, hiszen a gyógyszerfinanszírozás jelentősen eltér egy átlagos fogyasztási cikk árától, ahol a gyártók, forgalmazok szabadon árazzák készítményeiket. Ennek eredménye, hogy rengeteg olyan gyógyszer van a piacon, melyek az ellátás szempontjából létfontosságúak, de áruk hosszú évek alatt még csökkent is – magyarázta.
Mindezek miatt most nagyon fontos figyelni a gyógyszeriparra, melynek teljesítménye jelentős mértékben kihat a nemzetgazdaság eredményeire is
– mondta el a MAGYOSZ elnöke.
Dr. Marjai Tamás, a HGYSZ szakmai igazgatója lapunknak elmondta, hogy általánosságban a gyógyszertárak arra vannak berendezkedve, hogy a gyógyszereket folyamatosan el tudják érni a nagykereskedőknél, ezért nem tartanak fenn jelentős raktárkészleteket. Ez az oka annak, hogy ha hiánycikké válik egy gyógyszer, akkor az hamar elfogy a gyógyszertárakból is – magyarázta a szakértő.
A betegek számára bármely gyógyszer hiánya nehézséget okozhat, hiszen nem kaphatja meg azt a készítményt, melyet a terápiájához szükséges. A gyógyszer hatóanyagától és a körülményektől függően a gyógyszerészek több megoldást is tudnak javasolni a betegeknek a probléma megoldására
– mondta a HGYSZ szakmai igazgatója. A szakértő szerint ha a hiány rövid ideig tart és a betegnek még van otthon gyógyszere, akkor lehet, hogy elegendő csak később kiváltania a receptjét. „Ha elérhető helyettesítő készítmény, akkor a gyógyszerész felajánlhatja azt a betegnek. Az esetek döntő többségében a probléma ezzel megoldódik, azaz a beteg hozzájut a szükséges gyógyszerhez. Ha ez sem megoldható, a beteg az orvoshoz is vissza tud menni, hogy egy másik hatóanyagra áttérve folytathassa az előírt terápiát” – magyarázta Dr. Marjai Tamás.
Még nem veszélyezteti az ellátást a gyógyszerhiány
Dr. Greskovits Dávid kiemelte, hogy hiánycikkről akkor beszélhetünk, ha valamilyen termékhez, vagy annak helyettesítőihez nem jut hozzá a beteg, márpedig erről szó sincs. Termékhiány viszont előfordul. A szakértő szerint ez általában akkor jelentkezik, ha a forgalmazók valamilyen okból kifolyólag nem tudják forgalmazni egyes készítményeiket.
Ez a leginkább olyan esetekben fordul elő, ha a gyártók egy-egy terméke – stratégiai döntésükből fakadóan – lekerül a polcról a magyarországi gyógyszertárakban. Ilyen esetekben sem a támogatott, hanem főként a nem vényköteles, azaz OTC termékekről, vagy olyan generikus termékekről van szó, amelyek rendelkeznek helyettesítő készítménnyel. Ez az oka annak, hogy nem alakul ki gyógyszerhiány
– magyarázta a szakértő. Ez alapján hivatalosan nincsen hiány, amely fennakadást okozna az ellátásban, a betegek azonban azzal szembesülhettek az utóbbi években, hogy egyre több készítmény nem elérhető időszakosan vagy egyáltalán a patikákban.
Dr. Marjai Tamás szerint a gyógyszerhiány jelensége nem újdonság a gyógyszertárak számára, nyugodt gazdasági időszakban is előfordulhat. A szakértő szerint időről-időre kialakulhatnak olyan előre látható és nem tervezhető jelenségek egyaránt, melyek következtében fennakadás keletkezik a gyógyszerellátás rendszerében.
Olyan nehéz gazdasági környezetben, mint a mostani, annyi változás történik, hogy a hiánycikké váló gyógyszerek aránya megnövekedhet a korábbi időszakokhoz képest. Ennek mértékét azonban nem lehet megjósolni. A gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek nem látnak bele azokba a folyamatokba, melyek következtében az adott készítmény hiánycikké válik, így nem tudnak felkészülni a gyógyszerhiányokra
– magyarázta a termékhiányok okozta nehézségeket a HGYSZ szakmai igazgatója, hozzátéve, hogy a legtöbb készítmény esetében több gyártónak is van azonos hatóanyagot tartalmazó készítménye, ezért kicsi az esélye annak, hogy egy hatóanyagból ne lehessen elérni egyetlen terméket sem.
Lapunk kérdésére a szakértő kitért arra is, hogy az esetlegesen fellépő gyógyszerhiányok nem veszélyeztetik a gyógyszertárak működését. Ennek egyik oka Dr. Marjai Tamás szerint, hogy a hiánnyal érintett termékek mennyisége nagyon kevés az összes forgalomban lévő és elérhető készítmény mennyiségéhez képest. A másik, hogy
az orvosok és a gyógyszerészek nagyon sokat tesznek azért, hogy a betegnek legyen megfelelő alternatív terápiás lehetősége és ne maradjanak gyógyszer nélkül.
Hová vezethet a gyógyszerhiány?
Mivel egyre több iparági szereplő hívta fel a figyelmet a közelmúltban arra a veszélyre, amit a gyógyszerhiány jelenthet az ellátásra, a szakértőket arról is kérdeztük, mi lehet a következménye e betegekre nézve az esetleges gyógyszerhiányra a jövőben. Dr. Greskovits Dávid leszögezte, hogy
a gyógyszeriparban nem lehet gyógyszerhiány, melyet minden felelős döntéshozónak, és gyártónak fel kell ismernie!
A szakértő szerint tény, hogy a veszély jelen van, épp ezért kell időben lépni, és meghozni a megfelelő döntéseket. A gyógyszerfinanszírozási politikák által elvárt alacsony árazás azonban magában hordozza a hiány keletkezésének veszélyét a MAGYOSZ elnöke szerint, melyre már konkrét példák láthatóak külföldön, például Németországban.
Ami azonnali beavatkozást igényelne, az a gyógyszerek finanszírozásában történő szemléletváltás, az értékkövető szemlélet erősítése. Magyarországon a támogatott gyógyszerek 2007 óta változatlan áron elérhetőek, ez az egyetlen iparág, ahol 2007 óta nem volt áremelés. Kizárólag a támogatott gyógyszereket vizsgálva 1683 olyan készítmény volt 2021-ben forgalomban, amely 2008-ban is elérhető volt. Ezek ára átlagosan 20,5 százalékkal csökkent 2008-ról 2021-re
– fejtette ki a szakértő. A nagy az aránytalanságot az is érzékelteti, hogy a támogatott készítmények 28 százalékánál a térítési díj 300 forint vagy ez alatti összeg, a 300-1000 forint közöttiek esetében az arány 25 százalék, miközben a teljes dobozforgalom 47 százalékát adják. Ezek az adatok jól alátámasztják a MAGYOSZ elnöke szerint, hogy a mostani támogatott gyógyszerek árai korántsem tükrözik azt az értéket, ami az egyes gyógyszerek kifejlesztése és előállítása mögött húzódik.
Most üt vissza a globalizáció
A globalizáció folyamata, amely eddig kedvezett a világ gyógyszeriparának, most visszafordulhat a koronavírus világjárvány okozta sérülések miatt az ellátási láncokban, illetve a háború folyományaként. Dr. Greskovits Dávid szerint az elmúlt időszak eseményei így rávilágítottak a helyi gyártás fontosságára.
Az elmúlt időszakban a legtöbb gyártó átalakította, a fent említett sajátos finanszírozási modell miatt racionalizálta gyártási folyamatait, aminek következménye, hogy hatóanyaggyártás lényegében kizárólag Ázsiában van. Most azonban a gyártók, a politika is felismerte, hogy ez a területi egyenlőtlenség, az ázsiai kitettség veszélyt is hordoz magában, az árak erőszakos leszorítása nem eredményezheti a biztonságos betegellátás kockáztatását
– fejtette ki a MAGYOSZ elnöke, aki szerint a gyártók bíznak abban, hogy az Európai Unió, és a magyar kormány is gondolkodik emiatt a gyógyszeripar reformján. Fontos felismerni a szakértő szerint, hogy a gyógyszeripar hozzáadott értéke miatt az egyik legfontosabb iparág. Az ennek mentén megalkotott iparpolitikai, és arra támaszkodó támogatás politikai döntések meghozatala létfontosságú most az iparág, és a nemzetgazdaság szempontjából is Dr. Greskovits Dávid szerint.
Összetett dolog, miért fordulhat elő 1-1 termék esetében termékhiány. Lehet a világpiaci folyamatok „áldozata”, lehet magának a gyógyszergyárnak a stratégiai döntése és még ezer egyéb ok, de egy biztos: globális folyamatokra, világjárványra, szomszéd országot érintő háborús folyamatokra nincs ráhatásunk. Arra viszont mindenképp, hogy olyan gyógyszerfinanszírozási korrekciókat javasoljunk, amelyek a mostani aránytalanságokat megszüntetve, a fogyasztók és a gyártók érdekeit egyaránt szem előtt tartva a szektor megbecsültségét és a gyógyszeripar versenyképességének megőrzését garantálják
– mondta el a szakértő.
Nőhet a bizalom a hazai gyógyszerek, szakemberek iránt
Válságos időszakban, amikor a gyógyszerárak is emelkednek, és a betegek sokszor találkoznak időszakos termékhiánnyal, akár meg is rendülhetne a bizalom az ellátás iránt. A szakemberek tapasztalatai szerint azonban épp az ellenkezője történik: válság idején nőhet a gyógyszerek értéke a lakosság szemében, és a szakemberek iránti bizalom is növekedhet.
Dr. Greskovits Dávid szerint a gyógyszer érték és az egyik legfontosabb feladatuknak tekinti ennek tudatosítását. Ez az ellátás sikerét is befolyásolja, hiszen támogatja az adherenciát – magyarázta.
Mivel jelenleg 51-52 százalék körül van a magyar gyógyszerek részesedése a hazai piacon, elmondhatjuk, hogy minden második beteg ilyennel gyógyul. Amíg a beteg egy krónikus betegségre szedett gyógyszer havi adagjáért kevesebbet fizet, mint egy hamburgerért, addig kevésbé hisz a terápia hatékonyságában
– fejtette ki a MAGYOSZ elnöke, hozzátéve: a hazai gyártású gyógyszerek preztízsének növelése érdekében a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a Magyar Gyógyszerészi Kamara a MAGYOSZ múlt heti konferenciáján stratégiai megállapodást írt alá, melyről a Pénzcentrum is tudósított. A megállapodásban rögzítették, hogy – a nemzetgazdaságot támogatandó – együttműködnek a Magyar Gyógyszer Védjegy ismertségének segítése érdekében.
„Az együttműködés célja olyan partnerségi együttműködés kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a hazai lakosság és a hazai gyógyszerészek minél szélesebb körben megismerhessék a Magyar Gyógyszer Védjegyet és annak jelentését, jelentőségét, ezzel elősegítve a magyar gyógyszerek választását. Szeretnénk, ha a lakosság fogékonnyá válna arra a gondolatra, hogy gyógyszer esetén is fontos a hazait venni” – fejtette ki a szakértő.
Dr. Marjai Tamás szerint az emberek azért bíznak a gyógyszerekben, mert magas minőséggel rendelkező, tudományosan megalapozott készítmények, melyek alkalmasak a betegségek gyógyítására. Bíznak a gyógyszertári dolgozókban is, mert magas szintű ellátást és segítséget kapnak tőlük a gyógyszerek alkalmazásában, a betegségek kezelésében és az egészség megőrzésében. Emellett a szakértő szerint
a betegek tudják, hogy az esetleges gyógyszerhiányok nem a gyógyszertárak hibájából keletkeznek. Ezen az nem fog változtatni, hogy rendkívüli körülmények között időszakosan nem érhetőek el egyes készítmények. Emellett azt tapasztaljuk, hogy a gyógyszerészek erőfeszítése annak érdekében, hogy gyógyszerhiány esetén megoldást találjanak a nehézségekre, inkább növeli a betegek bizalmát a szakemberek felé
– mondta el a HGYSZ szakmai igazgatója. A szakértők tapasztalatai szerint tehát jelenleg nem égető még a gyártási és gyógyszertári oldalon sem a termékhiány jelensége, azonban hosszú távon az ellátás biztosítása érdekében szükség lehet a finanszírozás változtatására. A gyógyszerszektor ugyan válságálló, a jelenlegi nehéz gazdasági környezet erőteljes hatást gyakorol a hazai ágazat szereplőire. A hazai gyártás megerősítése nemcsak nemzetgazdasági szempontból lehet kiemelt cél, hanem a betegek érdeke is. A fogyasztóknak megvan a bizalma a hazai szakemberek iránt, a termékek iránt is érdemes lehet tovább építeni ezt a bizalmat.