Döntött a kormány: Hatalmas vízdíj emelés jön, változik a víziközmű-szolgáltatási rendszer!
Döntött a kormány: Hatalmas vízdíj emelés jön, változik a víziközmű-szolgáltatási rendszer! Idén drasztikusan megváltozott Magyarországon a víziközmű-szolgáltatási rendszer. Erre szükség is volt, hiszen már számos jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy fenntarthatatlan a struktúra, és az elöregedő rendszerek aránya folyamatosan nő. Most a MaVíz elnökével részletesen megvizsgáltuk a szektort, előkapartuk az Állami Számvevőszék jelentését, és az Energiaügyi Minisztérium is válaszolt a megkeresésünkre. Összességében leszögezhető, hogy muszáj volt lépni, mert megérkezett a valóság: az energiaválság nyomán kiderült, hogy a víz sincs „ingyen”, így pedig tarthatatlanná vált a korábbi rendszer.
„Az energiaügyi miniszter rendeletére szükség volt, mert már a tavaly is 150 milliárd forint költségvetési pénz kellett ahhoz, hogy az országban a vízszolgáltatás és a csatornaszolgáltatás is folytonos és biztonságos legyen” – mondta az Indexnek Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke azzal kapcsolatban, hogy a kormány az idei évtől teljesen átformálta a víziközmű-szolgáltatási rendszert. Az új jogszabályokat a kormány még tavaly december derekán tette közzé, idén pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is nyilvánosságra hozta tavalyi vizsgálatának eredményeit.
Ez a történet is az orosz–ukrán háború következtében kialakult energiaválságra nyúlik vissza. Az valóban leszögezhető, hogy az energiaválság óriási terhet rakott a vízművekre. A víziközmű-szolgáltatásban szinte minden gép és eszköz elektromos árammal működik. Azonban érdemes nagyobb léptékben vizsgálni a víziközműszektort. Az inflációs nyomáson túl az elhúzódó energiakrízis is közrejátszott abban, hogy a strukturális átalakítások elkezdődjenek. A rendelet megjelenése előtt a szakemberek úgy számoltak, az iparág működőképességének megőrzése érdekében
idén NAGYJÁBÓL 200-250 MILLIÁRD FORINT PLUSZFORRÁST KELL MAJD BELEPUMPÁLNI a szektorba.
Az energiaügyi miniszter rendeletének értelmében az idei évtől jelentősen megváltozott a nem lakossági fogyasztók által fizetendő vízdíj és szennyvízcsatorna-szolgáltatási díj, valamint egységesedtek az alapdíjak is. „Az egy politikai döntés, hogy a víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeinek bevétellel nem fedezett részét a kormány nem a lakossággal kívánja megfizettetni, hanem mindenki mással, aki nem a lakossági kategóriába tartozik” – összegezte Kurdi Viktor.
Nézzük a részleteket
A 2024-es év azért is jelentős mérföldkő a víziközmű-szolgáltatásban, mert az árak 2012 óta nem változtak. A második Orbán-kormány idején történt utoljára, hogy a nem lakossági szektorban 2,5 százalékos díjkorrekciót hajtottak végre. A díjak nagyon sokszínűek voltak, mivel a díjmegállapítást az adott települési önkormányzatok végezték. Így akár 3200 különböző elv alapján lehetett meghatározni, hogy az adott településen mennyi legyen a víz- és csatornaszolgáltatás ára – akár a lakossági, akár a nem lakossági kategóriában.
Mivel a kormány a rezsicsökkentéssel a díjakat befagyasztotta – a lakosság esetében pedig 2013-ban még csökkentette is 10 százalékkal –, 2023 év végére több mint 800-féle nem lakossági vízdíj volt az országban érvényben. Kurdi Viktor szerint ezért is logikus lépés volt a nem lakossági díjak egységesítése, mert nehezen indokolható, miért van ilyen sokféle és ilyen jelentős mértékben eltérő díj érvényben országszerte ugyanolyan szolgáltatásért.
A díjemelés többletbevételt eredményez ugyan, ami bőven rá is fért a szektorra (erre még visszatérünk). A rendelet részleteiből is kitűnik a jelentős áremelés, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy a kormány további módosításokat is eszközölt. Ugyanis a jogszabály tartalmazza, hogy a megnövelt díjbevétel sem lesz elegendő arra, hogy az indokolt költségeket országos szinten fedezze. „Ezért létrejött egy kiegyenlítési és ellentételezési alap. A rendelet meghatározza, melyik az a nyolc cég az országban, aki az indokolt költségeit meghaladó többletárbevételt – ami az áremelés következtében realizálódik – befizeti ebbe az alapba” – így Kurdi Viktor.
EMELLETT VAN MÁSIK 29 CÉG, melyek SZÁMÁRA A DÍJEMELÉSSEL MEGVALÓSULÓ TÖBBLETÁRBEVÉTEL SEM FEDEZI AZ INDOKOLT KÖLTSÉGEIKET, ÍGY ŐK TÁMOGATÁST KAPNAK AZ ALAPBÓL AZÉRT, HOGY A GAZDASÁGI EGYENSÚLY LÉTREJÖHESSEN.
A rendeletnek van egy harmadik része, amely cégenként azt is meghatározza, hogy egy elkülönítetten kezelt csomagban mennyi pénzt kell a rendszerek megújítására és felújítására költenie a víziközmű-szolgáltatóknak.
Tehát a kormány létrehozott egy ösztönzőrendszert, így a szektort üzemeltető cégek nem a pontszerű hibajavításokban érdekeltek: „nem abban motiváltak, hogy csőtörésről csőtörésre rohanjanak a szakemberek. Hanem ha egy adott utcában probléma van a vízhálózattal, akkor ott a teljes vezetéket cseréljék ki, és erre a munkára megfelelő mértékű forrás képződjön. Így a víziközmű-szolgáltatónak nem kell a tulajdonoshoz vagy bárhova máshova menni forrásért” – összegezte Kurdi Viktor.
Strukturális átalakítás kellett
Bár az uniós forrásoknak köszönhetően korábban ebbe a szektorba is kerültek fejlesztési pénzek, de az alacsony díjak miatt évekig elmaradtak a felújítások és a pótlások (ennek pedig nem a háború és a brüsszeli szankció volt az oka). A vízműveknek a jogszabály szerint elő kell készíteni minden évben egy gördülő fejlesztési terv nevű dokumentumot. Ennek az a célja, hogy prezentálja a következő 15 év felújítási és pótlási igényeit. A szakma szerint
NAPJAINKBAN NAGYJÁBÓL 3000 MILLIÁRD FORINTNYI FELÚJÍTÁSI ÉS BERUHÁZÁSI ÖSSZEGRE LENNE SZÜKSÉG A KÖVETKEZŐ 15 ÉVben.
Mindezt részben a már említett ÁSZ-vizsgálat is alátámasztja. A teljesítmény-ellenőrzés keretében vizsgálta a vízműveket érintő kérdéseket a 2017–2022. évekre vonatkozóan, de ellenőrizte a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák megfelelőségét is.
Itt fehéren-feketén leírják: bár a háztartások közel felének a biztonságos és megfizethető víziközmű-szolgáltatásokhoz való hozzáférése javult,
A VÍZDÍJAK RENDSZERE KOCKÁZATOT JELENTETT AZ ÁGAZAT PÉNZÜGYILEG, MŰSZAKILAG FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSÉRE, TOVÁBBÁ NEM ÖSZTÖNÖZTE A FOGYASZTÓKAT A TAKARÉKOS, FENNTARTHATÓ VÍZHASZNÁLATRA.
Magyarán ömlött a víz – részben a kormány által kitalált rezsicsökkentés miatt – mert azt hittük, „ingyen” van, jóval a valós értéke alatt fizetett mindenki. Az ÁSZ megállapította: az ellenőrzött időszak alatt a biztonságos ivóvízhez jutás feltételei országosan romlottak. Az Észak-magyarországi és a Nyugat-dunántúli régiókban csak 2021-re következett be minőségromlás. A problémás, kifogásolt ivóvízzel-ellátott települések száma ezen időszak alatt mintegy harmadával, 943-ról, 1271-re (34,8 százalékkal) emelkedett. Majd a jelentésben szó szerint így fogalmaznak:
Az ellenőrzött időszak végéig nem készült olyan stratégia, mely az elöregedő vezetékhálózatra tekintettel a víziközműrendszerek rekonstrukciójára és beruházásaira, az ivóvízellátás fenntartható működtetésére és fejlesztésére vonatkozóan fogalmazott meg átfogó célokat és programokat, számolva a 2021–2027. finanszírozási ciklusban beszűkülő uniós források kiváltásának lehetőségeivel. Mindez kockázatot jelentett a szolgáltatási bevételekre, a működés kiszámíthatóságára. Fentiekre tekintettel indokolt egy szakértői elemzés elkészítése arra vonatkozóan, hogy a víziközműrendszerekben a felújítások forrásigénye miképp viszonyul rövid, közép- és hosszú távon a víziközmű-rendszerelemek esetében az újra-előállítási költség alapján számított forrásigényekhez, továbbá az milyen stratégiai beavatkozást tesz szükségessé.
Erre tekintettel megkérdeztük a minisztériumot, hogyan állnak a szakértői elemzéssel, amit az ÁSZ javasolt.
Válaszukat változtatás nélkül közöljük:
„A kormány célja, hogy a magyar családok biztonságos ellátása érdekében fenntarthatóbbá váljon a víziközmű-ágazat működése és hosszú távon biztosított legyen a minőségi vízszolgáltatás. Ennek érdekében az Energiaügyi Minisztérium olyan intézkedéseket tesz, amelyek hozzájárulnak a hálózati vízveszteség csökkentéséhez, támogatást nyújtanak a víziközmű-szolgáltatóknak a rekonstrukciók tervezéséhez és a rendkívüli helyzetek hatékony kezeléséhez.
Az ágazatot érintő kihívásokra rövid- és hosszú távú megoldásokat nyújt a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia, amely garantálja a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és műszaki-technológiai állapotának fenntartását, a hálózat karbantartását és szükséges rekonstrukcióját, valamint a víziközmű-infrastruktúra fejlesztését. A kormány folyamatosan nyomon követi a víziközmű-szolgáltatási ágazatban aktuálisan felmerülő, kormányzati beavatkozást igénylő problémákat. A szolgáltatóknak víziközmű-rendszerenként 15 éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni, ezek összesítésével és rendszerezésével azonosíthatóak a beavatkozási pontok.
A kormány az elmúlt több mint 10 évben mintegy 1000 milliárd forintot fordított a víziközmű-rendszerek fejlesztésére az országban. Ebben az évben pedig több mint 200 milliárd forintot fordít víziközmű-beruházásokra, ezen belül meghaladja a 100 milliárd forintot a hálózat rekonstrukciójához kapcsolódó forrás. A rekonstrukciós feladatok ütemezett végrehajtása érdekében folyamatban van egy Országos Rekonstrukciós Program előkészítése.”
Amikor a politika fontosabb
Térjünk vissza a 3000 milliárd forintos felújítási igényre, ami ha 15 év alatt teljesül, akkor évi 200 milliárd forint szükséges arra, hogy a hátrányt ledolgozzuk – összehasonlításként: a 2023-as költségvetésben nagyjából a tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok összegével egyezik meg az éves forrásigény.
Kurdi Viktor szerint a mostani strukturális változtatás logikus lépés afelé, hogy elkezdjék elkülöníteni a felújítási forrásokat az ágazatban: „a vízműcégek ne kivéreztetve legyenek, hanem a felmerülő objektív műszaki problémákra tudjanak megfelelő felújítási és pótlási válaszokat adni, mellyel az infrastruktúra jól karbantartott állapotban tartása biztosított lehet”.
A VÍZHEZ VALÓ HOZZÁJUTÁS NEM OLYAN, MINT BÁRMILYEN KERESKEDELMI TERMÉKHEZ VAGY SZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ HOZZÁJUTÁS: AZ ÉLET ALAPVETŐ RÉSZE. ÍGY NEM LEHET MINDENT TISZTÁN PIACI ALAPOKON NÉZNI.
Ahogyan azt korábban a minisztérium is hangsúlyozta: az indokolt költségeknek meg kell térülniük. Azonban az már politikai kérdés, hogy a víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit milyen fogyasztói csoportokra és milyen arányban terheli a döntéshozó, vagy adott esetben a költségvetés mennyivel pótolja ki.
Kurdi Viktor kiemelte, az indokolt költség megtérülését nagyon nehéz kiszámolni. A lakossági vízigényeket 100 liter/fő/nap mértékben szokták tervezni. Ez a mai lakossági víz átlagárát tekintve 30 forint/fő körüli összeg naponta. Ebben benne van az ivóvíz, főzés, tisztálkodás, háztartás-üzemeltetés céljára igénybe vett átlagos mértékű vízigény is.
Ha eljátszunk a gondolattal, és 10 millió lakosra vetítünk naponta 10 forint többletköltséget, akkor abból évente már 35 milliárd forint olyan forrás keletkezik, amely a hálózatok megújítására fordítható. A napi 10 forint/fő költségnövekmény 1 hónapra vetítve mai áron fél gombóc fagylalt árának felelhet meg. A számítás leegyszerűsített, ugyanakkor fontos, mert nem arról van szó, hogy bármilyen változás esetén egyből elszállnának a vízdíjak.
TEHÁT A POLITIKÁNAK NEM FELTÉTLENÜL KELLENE ILYEN DURVÁN A BEAVATKOZNI A PIACI ÁRKÉPZÉSBE, NEM KELLENE ENNYIRE ÓVNIA A FOGYASZTÓKAT.
„Megérett a helyzet a változásra. Szükség volt arra, hogy az ágazat indokolt költségei, ha már a költségvetés ezt nem tudja viselni, valamilyen formában rendelkezésre álljanak. Politikai döntés született azzal, hogy a kormányzat úgy döntött, a nem lakossági szektortól várja el azt a többletbefizetést, amely a rendszer egyensúlyát biztosítja” – összegezte Kurdi Viktor, aki szerint most lehetőség van arra, hogy az egyensúlyi állapot megvalósuljon, bár még csak két hónap telt el az évből. Azt is látni kell, az új struktúra részben lehetőséget biztosít arra, hogy a felújítási munkák megkezdődjenek, vagyis a szektor a gödör aljáról elinduljon fölfelé.