Dolgozzanak a nyugdíjasok – a Kormány szerint aki tud, az még dolgozzon!
Havonta 465 milliárd forintot folyósít a magyar állam nyugdíjakra. A kormány több kedvezménnyel is támogatja a nyugdíjasok tovább foglalkoztatását. 2022-ben egy jogszabályváltozás lehetővé tette, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően, bizonyos feltételek teljesülése esetén, bármikor kérhetik a nyugdíjuk újraszámítását – fejtette ki interjújában Labancz Attila, a Magyar Államkincstár lakossági szolgáltatásokért felelős elnökhelyettese.
– Hány ember tartozik ma az öregségi nyugdíjasok körébe?
– Ma Magyarországon mintegy 2,5 millióan részesülnek nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátásban, ami egy összetett fogalomkör. Ebbe beletartozik az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött személyek és a Nők 40 kedvezményes nyugdíja, valamint a hozzátartozói ellátás is. De ide sorolható a megváltozott munkaképességűek, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülők ellátása is. A minden érintett számára elérhető kommunikációs felületeinken, a Kincstár megújult honlapján és a Facebokon is folyamatosan tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy ki és mikor kapja meg az ellátást, ami részben bankszámlára utalással, részben postai kifizetésen keresztül történik. A két, szabadon választható lehetőség közül a bankszámlára történő utalások száma mára már meghaladja a 1,5 milliót és azt is látjuk, hogy a postai kifizetési utalványok száma folyamatosan csökken, már nem éri el a 900 ezret.
De az eredeti kérdésre visszatérve: a nyugdíjszerű ellátásban részesülő 2,5 millióból nagyjából 2 millió főt tesz ki az öregségi nyugdíjasok száma. Korhatár előtti ellátást nagyjából 33 ezer, özvegyi nyugdíjat és árvaellátást mintegy 100 ezer főnek folyósítunk. A különbözetet pedig a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátottak jelentik.
Havi 465 milliárd nyugellátásra
– Mekkora összegről beszélünk a teljes nyugdíjszerű ellátás kapcsán?
– Havi szinten ez 465 milliárd forintnyi kiadást jelent az államnak.
– A nagyközönség körében a tavalyi év második felében nagy izgalmat szült, hogy újra lehet számolni a nyugdíjakat. Mit jelent ez pontosan?
– A korhatár előtti ellátásban részesülők ellátása – amely ellátások egyébként nem minősülnek nyugdíjnak – jellemzően 2011 végével lett megállapítva. A jogszabály ugyan eddig is biztosította azt a lehetőséget, hogy ha valaki a korhatár előtti ellátás megállapítása és az öregség nyugdíjkorhatár betöltésének időpontja között legalább 365 napot dolgozott – tehát járulékfizetéssel lefedett időszaka volt -, akkor az ellátás összegét újra kiszámíttassa. Azonban eddig volt egy jogszabályi korlát, ami azt mondta ki, hogy erre a lehetőségre csak a nyugdíjkorhatár betöltését követő fél éven belüli időszak áll rendelkezésre. Egy példánál maradva: ha valaki 2021. december 31-én töltötte be az öregségi nyugdíj korhatárt, akkor a korhatár előtti ellátás mellett szerzett további 365 nap szolgálati idő alapján, 2022. június 30-ig kérhette nyugdíja újraszámolását, ezután ezzel a lehetőséggel az akkor hatályos jogszabály alapján már nem élhetett. Ezért a tavaly július elsejével életbe lépő jogszabálymódosítás azt tette lehetővé, hogy mindazok, akik az eddigi, jogvesztő hathónapos törvényi határidőt elmulasztották, mostantól bármikor kérhetik az újraszámítást. A témával kapcsolatban fontos még megemlíteni, hogy aki a nyugdíja mellett végez keresőtevékenységet, azzal nem szerez újabb szolgálati időt, ezért esetében az újraszámításra nincs lehetőség.
– Mi történik akkor, ha valaki a hagyományos keretek között kiszámított és folyósított öregségi nyugdíj kapcsán jön rá, hogy mondjuk egy korábbi foglalkoztatás kapcsán hiányos adatot adott meg?
– A saját, illetve hozzátartozói nyugellátások megállapítására irányuló kérelmek elbírálása során a nyugdíjra jogosító szolgálati idő, valamint a nyugdíj összegének megállapításakor elsődlegesen a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat kell figyelembe venni, mely nyilvántartást a munkáltatók saját nyilvántartásai alapján teljesített adatszolgáltatások képezik. Ugyanakkor, amennyiben a szükséges adatok a nyilvántartásban nem, vagy hiányosan lelhetők fel, lehetőség van azok egyéb módon történő igazolására, bizonyítására.
Amennyiben a nyugdíj megállapítását követően veszi észre az érintett személy, hogy a foglalkoztatása kapcsán hiányosak az adatok, úgy abban az esetben élhet jogorvoslati jogával és kérheti az ügye felülvizsgálatát. Ilyen esetben meg kell jelölnie pontosan a vitatott időszak, kereseti adat hiányát, továbbá amennyiben rendelkezik bármilyen részbizonyítékkal az általa hiányolt adatra vonatkozóan, úgy azt is célszerű csatolnia.
Jelentős kedvezmények a tovább dolgozóknak
– Ma már egyre többen választják azt, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgoznak. Milyen szabályok vonatkoznak erre?
– Nagyon fontos és pozitív változások történtek ezen a téren. Amíg korábban az volt a szabály, hogy ha valaki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, legalább egy napra szüneteltetni kellett a jogviszonyát, hogy megállapítsák az öregségi nyugdíját, 2018. július 18-ától erre már nincs szükség. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett munkát végzőknek nem kell egyetlen napra sem megszüntetniük jogviszonyukat azért, hogy számukra megállapítható legyen a nyugellátás is. A másik fontos és pozitív változás, hogy miközben az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötteknek eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy a nyugdíj mellett dolgozzanak, korábban járulékfizetési kötelezettségük állt fent, vagyis a 18,5 %-os társadalombiztosítási járulékot meg kellett fizetniük. Ezért cserébe az úgynevezett fél százalékos nyugdíjnövelésre szereztek jogosultságot. 2020. július 1-jével viszont a nyugdíjas munkavállalók esetében a kormány kivezette a TB járulékfizetési kötelezettséget.
Mindez nagyban segíti, hogy a nyugdíjkort betöltöttek minél többen és minél több területen munkában maradjanak. Speciális helyzetben vannak azok a korhatár előtti ellátásban részesülők, akik ma már, a mindenkori minimálbér 18-szorosáig terjedő összegért tudnak dolgozni. Szintén speciális helyzetben vannak azok, akik korbetöltöttként a közszférában szeretnének elhelyezkedni. Az egészségügyben történő tovább foglalkoztatásra külön szabályozás vonatkozik, ugyanis az egészségügyi alkalmazottak nyugellátása a foglalkoztatás időtartamára szünetel, azonban külön eljárás során a nyugellátásuk összegével azonos mértékű kiegészítő támogatást kapnak. A tavalyi évtől viszont néhány olyan kiemelt területen, mint a köznevelés, a szakképzés, a szociális területek, a gyámügy, az ott dolgozók a foglalkoztatásukból származó keresetük mellett az öregségi nyugdíjukat vagy egyéb ellátásukat is megkaphatják, azaz nem kell szüneteltetni a nyugdíjuk folyósítását a közszolgálati jogviszonyuk fennállása miatt. Vagyis nagyon sok olyan ösztönző elem van, ami azt támogatja, hogy valaki az ellátás mellett, járulékfizetés és felső összeghatár nélkül a munkaerőpiacon maradjon és tovább dolgozzon.
Érdemes még megemlíteni azt is, hogy miközben nem kötelező nyugdíjba menni, ha valaki eléri a korhatárt, külön ösztönző is támogatja azt, hogy ne vegye azonnal igénybe az ellátást. A korhatár betöltése után minden egyes, nem nyugdíjasként ledolgozott hónapra fél százalékos nyugdíjnövelés jár. Ami azt jelenti, hogy ha valaki például 65 év helyett 66 éves koráig dolgozik, akkor az 6 százalékos plusz nyugdíjat jelent majd a számára.
– Van-e adat arra, hogy miként alakult a tovább foglalkoztatottak száma az elmúlt időszakban?
– Magára a tovább foglalkoztatásra nincs rálátásunk, mert az helyi szinten zajlik. Ugyanakkor azt látjuk, hogy egyre csökken azoknak a nyugdíjkorhatárt elérteknek a száma, akiknél szüneteltetni kell az ellátást. Ez is azt mutatja, hogy az állam, a fent ismertetett jogi szabályozó ösztönzőkön keresztül eredményesen teremtette meg a lehetőségét annak, hogy egyre jobban megérje tovább dolgozni. Ami nem csak az adott személynek előnyös, úgy anyagilag, mint mentálisan is, hanem a mai munkaerő- és szakemberhiány mellett a magyar államnak és az egész gazdaságnak hasznára válik a tapasztalt munkaerő tovább foglalkoztatása.