Családi adókedvezmény – 2025 január 1-től hatalmas változás jön a családok életében!

Családi adókedvezmény – 2025 január 1-től hatalmas változás jön a családok életében! Jó hír érkezett a családoknak, 2025-től a Kormány duplájára emeli a családi adókedvezmény összegét, a családi pótlékról és a családi támogatásokról azonban most is megfeledkeztek, ezeket évek óta nem emelik!

Orbán Viktor a közösségi oldalán osztotta meg a családi adókedvezménnyel kapcsolatos tervét.

Legfrissebb hírek >>

„A 2025-ös évben a gyermekek után járó adókedvezmény összegét megduplázzuk„ – írta a Facebook-oldalán megosztott bejegyzésében Orbán Viktor miniszterelnök. További konkrétumokat nem közölt a tervről, így egyelőre nem tudni, hogy ez jövőre hogyan és milyen keretek között fog megvalósulni.

Romlik a demográfia

Orbán Viktor azt követően osztotta meg a posztot, hogy beszédet mondott Tusnádfürdőn, ahol többek közt emlékeztetett arra, hogy az ország demográfiai adatai igencsak nagy gyengülést mutatnak az utóbbi időben, így fontos, hogy ösztönözzék a magyar népet arra, hogy minél több gyermek szülessen.

A családi adókedvezménynek köszönhetően idén 1 gyermek esetén havonta 66670 forint adóalap-kedvezményt, 2 gyermek esetén havonta 133330 forint adóalap-kedvezményt, 3 vagy több gyermek esetén 220000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni gyermekenként.

A kedvezmény a személyi jövedelemadó összegét érinti elsősorban, abban az esetben, ha a szülő szja-köteles jövedelme olyan alacsony, hogy nem tudja kihasználni a kedvezményt, úgy a járulékalapját is felhasználhatja.

Ki veheti igénybe?

A családi adókedvezmény jogosultsága a családi pótlékhoz kötődik. Leegyszerűsítve tehát, akinek jár családi pótlék, annak jár a családi adókedvezmény is, függetlenül attól, hogy a szülők együtt élnek vagy sem – utóbbi esetben különösen figyelni kell a szabályokra.

Meddig igényelhető? A családi adókedvezmény addig vehető igénybe, amíg a családi pótlék is, azaz a tanköteles kor végéig, vagyis a gyermek 16. életévének betöltéséig. Ha a gyermek tanulói jogviszonyban marad, abban az esetben utoljára abban a tanévben jár a kedvezmény, amikor betölti a 20. életévét.

A családi adókedvezmény által növelt nettó munkabérből, vagy a kedvezmény érvényesítése nélküli – alacsonyabb – nettó munkabéréből vonható-e le a végrehajtandó követelés? „A munkabérből történő levonás részletszabályait a bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.) fekteti le. […] A Vht. nem rendelkezik arról az esetről, amikor az érvényesített családi kedvezmény növeli a nettó bért, továbbá a 74. §-ban taxatíve felsorolt, letiltás alól mentes juttatások között sem találhatjuk meg a munkabér kedvezménnyel érintett részét.” Ebből – ahogy a HRportal.hu szerzője írja – arra következtethetünk, hogy a levonás lehetősége a családi kedvezmény erejéig is kiterjed a munkabérre. Megoldás lehet erre a helyzetre, ha a családi adókedvezményt nem év közben havi szinten, hanem csupán az éves adóbevallás benyújtásakor érvényesítjük, ekkor – a végrehajtás jellegének és körülményeinek függvényében – a családi adókedvezmény mentesülhet a terhelés alól.

A családi adókedvezmény mellett többféle szja-kedvezmény is igénybe vehető az alábbi sorrendiséget tartva:

1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. 30 év alatti anyák kedvezménye
4. Személyi kedvezmény
5. Első házasok kedvezménye
6. Családi kedvezmény
7. Családi járulékkedvezmény

#Családi adókedvezmény 2025, családi pótlék 2025

Családi pótlék 2025

A családi pótlék nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból tevődik össze.

A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező – a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Nevelési ellátásra jogosult:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van
• a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,(a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a gyám,
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

A családi pótlék jelenlegi összegei a következőképpen alakulnak:

• egy gyermek után alapvetően 12 200 forint jár;
• ha azt a gyermeket a szülő egyedül neveli, akkor 13 700 forint;
• két gyermek esetén, gyermekenként 13 300 forint;
• egyedülálló szülőknél két gyermek után gyermekenként 14 800 forint;
• három vagy több gyermek után gyermekenként 16 000 forint jár;
• amikor a szülő egyedül nevel három vagy több gyermeket: 17 000 forint/gyermek;
• a tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő szülők 23 300 forintot kapnak gyermekenként;
• amikor pedig a szülő egyedül van ebben a helyzetben, 25 900 forintot kap/gyermek. És sajnos ez nem is változik….