Anyukák figyelem!!! 2020 Január 1-től havonta + 80 ezer forintot kaptok, 1-2-3-4 gyerek után >>>

Anyukák figyelem!!! 2020 Január 1-től havonta + 80 ezer forintot kaptok, 1-2-3-4 gyerek után >>>

2020. január 1-jétől azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket nevelnek vagy neveltek fel, életük végéig mentesülnek személyi jövedelemadójuk fizetése alól kereső tevékenységből származó jövedelmük után. A kedvezmény a vér szerinti és az örökbefogadott, illetve a már felnőtt gyermekek után is jár.

Hogyan kell igényelni?

Az igényléshez a munkáltatónak/kifizetőnek leadott adóelőleg-nyilatkozat (évközbeni rendszeres jövedelem esetén), vagy az éves adóbevalláshoz mellékelt nyilatkozat szükséges, melyben a gyermekek nevét és adóazonosító jelét, valamint a jogosultság időtartamát (egész év vagy töredék időszak) kell megadni.

Mik a feltételei?

Az adómentesség alapja – a családi kedvezményhez hasonlóan – a családi pótlékra való jogosultság, tehát annak fennállása időszakában érvényesíthető a mentesség is (függetlenül attól, hogy egyébként a családi pótlékot mely szülő részére folyósítják – ha azt az apa kapja, az sem kizáró ok). Ezzel analóg módon tehát a gyermek születésétől a tanköteles kor (18 év) végéig (illetve ha ezt követően is közoktatásban tanul, akkor azon tanév végéig – augusztus 31-ig –) jár az adómentesség, amelyben 20. életévét betölti. Abban az esetben, ha a szülő legalább 12 éven át saját háztartásában nevelte gyermekeit, akkor a családi pótlékra jogosultság megszűnése után továbbra is (folytatólagosan) jár, illetve már felnőtt, önálló gyermekek esetén a 2020. január 1-jei hatálybalépéstől (illetve ha adóköteles jövedelem csak később keletkezik, akkor akkortól) kezdve, a korábbi (legalább 12 év időtartamú) családi pótlék jogosultság időközbeni lejártától függetlenül igényelhető.

Mely gyermekek után és kinek jár a mentesség?

A jogosultságot csak saját (vér szerinti vagy örökbefogadott) gyermek után lehet érvényesíteni; nem jogosultak tehát rá azok, akik nem saját gyermeküket, hanem házas/vagy élettársukkal közösen annak gyermekeit nevelték fel, továbbá a nevelőszülők sem. Az apa sem léphet be az anya helyébe jogosultként, akkor sem, ha az elhunyt, szülői felügyeleti joga (pl. válás esetén) megszűnt, vagy nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel.

Friss:  Most érkezett – Szeptember 1-én mégsem lesz iskolakezdés sok helyen!

Milyen jövedelmeket lehet figyelembe venni?

1. Nem önálló tevékenységből származó (kvázi alkalmazotti) jövedelmek, juttatások:

  • munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó bér, kereset,
  • társas vállalkozás tagjának (pl. Bt. beltag) személyes közreműködésből származó jövedelme,
  • gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének (pl. ügyvezető, vezérigazgató), vagy választott tisztségviselőjének (IT tag, FB tag) tiszteletdíja,
  • közjogi tisztségviselők (OGY képviselő, polgármester stb.) jövedelme,
  • nevelőszülői díj,
  • végkielégítés,
  • álláskeresési járadék,
  • adóköteles tb-ellátás (CSED, GYED, táppénz),

2. Önálló tevékenységből származó (vállalkozói) jövedelmek:

  • egyéni vállalkozói jövedelem (osztalékot kivéve),
  • mezőgazdasági őstermelő jövedelme,
  • EP-képviselő, önkormányzati képviselő jövedelme,
  • magánszemély vállalkozási, megbízási szerződés keretében végzett tevékenységéből származó jövedelme (kivéve: ingó/ingatlan bérbeadás, értékesítés, szálláshely szolgáltatás)

Amennyiben jogosult a támogatásra az édesanya, a családi adókedvezményt már nem igényelheti?

A 15 százalékos személyi jövedelemadó-mentesség mellett az édesanya – valamint vele megosztva az édesapa – a családi adókedvezményt együtt is igényelheti.

error: Content is protected !!