Aki most munkanélküli az havonta 161.000 forintot kap az államtól ha nem talált munkát >>>

#maradjotthon

A koronavírus-járvány miatt napi szinten érkezik szerkesztőségünkbe megannyi kérdés. A legtöbben arra kíváncsiak, hogy mit tehetnek a munkanélkülivé vált magyarok, illetve arra is rengeteg szeretnék megkapni a választ, hogy milyen juttatásokban részesülhet az, aki a kialakult helyzetre való tekintettel nem tud dolgozni. A Koronavírus Sajtóközpontja, most részletesen megválaszolta ezeket a sokakat érintő kérdéseket – írja a blikk.hu

Azon munkavállalók esetében, akik az elmúlt időszakban elveszítették munkahelyüket, a lakóhely szerint illetékes foglalkoztatási osztályokon kérhetik nyilvántartásba vételüket. Megjegyezzük, hogy a foglalkoztatási osztályokon is megtörtént a koronavírus-veszélyhez kapcsolódó intézkedésekre történő átállás, így mind az álláskeresők, mind a munkáltatók esetében elsősorban az elektronikus, ügyfélkapun történő ügyintézést javasoljuk, az álláskeresők nyilvántartásba vétele, az időpontfoglalás ezeken a lehetőségeken keresztül történik. Abban az esetben, ha az ügyfél nem rendelkezik az elektronikus kapcsolattartás lehetőségével, úgy egy igazolást kap a megjelenéséről és egy későbbi időpontban történik az eljárás lefolytatása. Az eljárások lefolytatásához szükséges dokumentumok megküldésére elektronikus úton, ügyfélkapun vagy postai úton van lehetőség. Az ügyfelek visszahívása a törvényi szabályozásban foglaltak alapján legalább 3 hónapra történik, elkerülve ezzel a személyes megjelenéseket, csökkentve a vírus terjedését.” – írták kérdésünkre reagálva.

Fontosnak tartották kiemelni, hogy álláskeresési járadékra jogosult az a személy, aki:

• álláskereső, és
• az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és
•  kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és
•  vállalkozói tevékenységet sem folytat, vagy vállalkozását szünetelteti és
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
• számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Az álláskeresési járadék maximális összege havonta 161.000 forint lehet. A minimálbér napi összegének 100%-a lehet. Ennek figyelembe vételével napi összege 5.366,66 forint lehet maximum.

Majd azzal folytatták, hogy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben az részesülhet, aki

• álláskereső,
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,
• a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzik (megállapításhoz szükséges életkor), és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült,
• az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítása kereső tevékenység miatt megszűnt és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerez jogosultságot, és
• az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy az előzőekben részletezett megszűnést követően három éven belül betölti a megállapításhoz szükséges életkort, és
• rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
• korhatár előtt ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege havonta 64.400 forint lehet. A kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40%-nak alapul vételével kell megállapítani. Az egy napra járó nyugdíj előtti álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

Kérdésünkre, hogy „Milyen juttatást kaphat, aki a koronavírus-vészhelyzet miatt nem tud dolgozni (Mert idős rokont, gyermeket kell ellátnia otthon) Mit javasolnak, mit tegyenek ezek a munkavállalók?” a sajtóiroda a következő választ adta:

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyve rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek, így a távollét jogcímében és a távollét idejére járó díjazásban is megállapodhatnak a felek.

Vagyis röviden arról van szó, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésén alapszik, hogy ebben az időszakban, milyen díjazásban, ellátásban részesül az alkalmazott.