Cafeteria 2025: Így változik 2025-ben a cafeteria rendszer

A lakhatási támogatásoké lesz a főszerep 2025-ben

A parlament által megszavazott törvénymódosítás alapján a vállalatok 2025-től új béren kívüli juttatással segíthetik a 35 év alatti munkavállalóikat. A lakáshitel-törlesztésre vagy lakbérre felhasználható támogatás maximális keretösszege 1 800 000 forint (havi 150 000 forint). A munkaadók számára fontos szempont lehet, hogy a SZÉP-kártyához hasonlóan ezt is kedvezményes, 28%-os adó megfizetése mellett kínálhatják a dolgozóiknak. A tervek szerint a juttatás összegét hiteltörlesztés esetén a bank felé, lakbértámogatás esetén pedig a munkavállaló vagy bérbeadó részére utalhatja majd a munkáltató.

Új cafeteriaelemek is választhatók 2025-től

Idén különleges kihívás, hogy új juttatási elemek is megjelentek a kedvező adózású lehetőségek között. A vállalat a friss kutatásban azt is vizsgálta, hogy milyen mértékben kínálják a munkáltatók ezeket.

A SZÉP Kártya Aktív Magyarok alszámla esetén azon munkáltatók, akik adnak juttatásokat

• 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bekerül a kínálatába ez az új juttatási lehetőség,
• 45 százalék mondta azt, hogy nem ad ilyet 2025-ben,
• 20 százaléknál még nincs erről határozott döntés.

Hasonló lakáscélú támogatás a SZÉP-kártya egyenleg új felhasználási lehetősége: a 2025. január 1-jén elérhető, illetve az azt követően ide utalt összegek 50%-át fordíthatják majd lakásfelújításra a munkavállalók, ami tovább növelheti a juttatás népszerűségét.

Bővül a SZÉP-kártya kerete és az adómentes juttatások köre is

A korábban megszokott felhasználási lehetőségek mellett 2025-től minden SZÉP-kártyán elérhetővé válik egy új alszámla Aktív Magyarok néven, mely kifejezetten az aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatások használatát szeretné ösztönözni, a kormány által benyújtott tervezet alapján így a munkavállalók többek között szabadidős vagy sporteszközök kölcsönzésére, sport vagy szabadidős képzésekre, de akár sportegyesületi tevékenység finanszírozására is fordíthatják majd ezt a keretet. Ide havi 10 ezer forintot utalhat a munkáltató (évi 120 000 forint a kedvezményes adózású összeg), ezzel pedig a korábbi 450 000 forintos SZÉP-kártya keret 570 000 forintra nőhet.

A benyújtott javaslat szerint a kedvezményes adózású SZÉP-kártya mellett az adómentes juttatások köre is bővül 2025-től. A kulturális, bölcsődei és óvodai, valamint közösségi autómegosztó szolgáltatások, illetve sporteseményre szóló belépők finanszírozására korábban is adómentes juttatás volt, emellé csatlakoznak januártól az állatkerti belépők és a munkáltatók által fenntartott sportolási célú létesítmények ingyenes vagy kedvezményes használata (pl. az irodaházban lévő konditerem).

Új adómentes juttatásként szerepel még a törvényben a munkáltató által a dolgozó kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás (diákhitel) törlesztéséhez, előtörlesztéséhez kifizetett juttatás is.

De mit kínálnak most a cégek és minek örülnek legjobban a munkavállalók?

A Profession.hu HR Körkép 2024 munkaerőpiaci elemzéséből kiderült, hogy a válaszadó cégek csaknem felénél van jelenleg is valamilyen béren kívüli juttatás, ez az arány a legalább évi 1 Mrd Ft bevételű cégek esetében magasabb (59%). A cafeteria leggyakrabban (25%) havi 21-30 ezer forint közötti összeget jelent a fizetésen felül, és közel ilyen elterjedt (21%), hogy ez az összeg meghaladja a 81 ezer forintot is.

A szakértő tapasztalata is hasonló: „Jellemzően a nagyobb vállalatok használják a juttatásokat, de közben a frissen épülő tech, start-up cégek is komoly motorjai a cafeteria fejlődésének. A tavaly januári kutatásunk szerint nettó 338.000 Ft, bruttó 430.000 Ft az az éves összeg, amit átlagosan adnak a cégek, ez várhatóan kb. 8-10 százalékkal növekedhet 2025-re.”

A Profession.hu felmérésében is hasonlóan nyilatkoztak a hazai vezetők: a válaszadók közül 2025-ben minden ötödik cég szeretné megemelni a cafeteria keretösszegét, ennek tervezett mértéke náluk átlagosan 13%.

Mire használják?

Az már az előző években is megmutatkozott, hogy a munkáltatók által leggyakrabban kínált béren kívüli juttatások többsége a munkavégzéshez köthető, ilyen például a mobiltelefon, laptop, céges autó, valamint a munkába járás költségeinek megtérítése. A munkavállalók egyéb területen történő támogatása – a SZÉP-kártyán kívül – még finomhangolásra szorul.

Pedig a dolgozók egyre több területen várnának támogatást: „A munkavállalói igényeknél lehetnek eltérések a korosztályok között, illetve megjelennek új szempontok, pl. fenntarthatóság. Élethelyzetből adódóan is mások lehetnek az elvárások, pl. egy óvodai költségtérítés nagy segítség lehet a kisgyermekeseknek.”

A megélhetési költségek emelkedése és a lakásvásárlási lehetőségek bizonytalansága miatt a munkaerőpiacon egyre nagyobb számban jelenlévő fiatalabb generáció kifejezetten értékeli azokat a juttatásokat, amiket költségeik csökkentésére fordíthatnak – erre különösen jó megoldás lehet az év elejétől elérhető lakhatási támogatás. Ugyanígy fontos számukra a tudatosság és a fenntarthatóság is, amire munkaadóként a már említett, adómentes juttatásként is biztosítható közösségi autómegosztással reagálhatunk.

Emellett továbbra is fontos juttatás lehet a továbbképzési támogatás, a pénzügyi és pszichológiai tanácsadás vagy a különböző egészségügyi szolgáltatások (pl. egészségbiztosítás, pszichológus, sporttámogatás), hiszen ezek mind a munkavállalók aktuális kihívásaira nyújthatnak könnyen elérhető megoldást.