Mitől függ az öregségi nyugdíj összege?

Az öregségi nyugdíj összege az ellátás összegének mértékéhez figyelembe vehető szolgálati idő teljes éveinek száma és a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset alapján kerül megállapításra.

Milyen jövedelmi, kereseti adatok alapján számítják ki a havi átlagkeresetet?

A főszabály az, hogy az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (ez az átlagszámítási időszak) elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik a szolgálati idő hosszának legalább fele részére keresettel, jövedelemmel.




Ha a fenti időszakban az igénylő a szolgálati idő fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe. A járulékköteles jövedelmi adatokat, vagyis a szükséges kereseteket addig kell pótolni, amíg az átlagszámítási időszak fele részét el nem éri.

Abban az esetben, ha nem sikerül beszerezni a hiányzó időre az 1988 előtt jövedelmi adatokat, akkor naptári napokra a minimálbér harmincad részét kell számításba venni.

A fentieket kell alkalmazni minden olyan ellátás összegének a kiszámítása során, amely a szolgálati időtől és a járulék alapjául szolgáló jövedelemtől függ, mint például az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék.




Milyen keresetet lehet figyelembe venni a havi átlagkereset meghatározásához? 

  • az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén a főfoglalkozásban elért jövedelmet, a kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat,
  • 1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet.

Azon keresetet, jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyt nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség terhelt, és amelyek összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták.

Az általános szabályoktól eltérően bizonyos jövedelmek tekintetében eltérő szabályokat kell alkalmazni:


    • 1996-ig csak a főfoglalkozásból (heti 36 óra) elért kereset számítható be, a többi jogviszonyból csak származó jövedelem csak ennek hiányában
    • 1997-ig a baleseti járadék összege is beszámítandó
    • jogszabály által rögzített járulék alap tekintetében ez az összeg kerül beszámításra (mint például egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, kisadózó)
    • nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetén a megállapodásban rögzített összeget kell figyelembe venni
    • 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-a, ezt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét,
    • a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-a,
    • a magánszemélyt terhelő 15%-os mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapjának 50 százaléka, 2008. január 1-jétől 61 százaléka.

    Egyes jövedelmeket a nyugdíjszámításhoz csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az az ellátás összegét tekintve kedvezőbb.




    Ilyen jövedelem például:

    • az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás,
    • a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj összege,
    • gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj,
    • rehabilitációs ellátás összege, rehabilitációs járadék összege.

    Milyen szerepe van a járulékplafonnak a havi átlagkereset kiszámítása során? 

    Magyarországon 1992. március 1-től 2012. december 31-ig az egyéni járulékfizetésnek felső határa (járulékplafon) volt.

    Ez azt jelenti, hogy a járulékfizetés felső határánál magasabb jövedelem esetén is csak a jogszabály által meghatározott maximum járulék összege került levonásra és megfizetésre, ezért az öregségi nyugdíj megállapításakor is a megszerzett jövedelemnek csak a járulékfizetéssel érintett része kerülhet figyelembevételre.




    A járulékfizetési plafon 2013. január 1-től megszűnt, vagyis ettől az időponttól a kereset teljes összege után meg kell fizetni a járulékot. Az egyes években alkalmazott járulékfizetési felső határ itt érhető el.

    Hogyan kerül meghatározásra a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset?

    A naptári évben elért kereseteket nettósítani kell, az így kapott összeget meg kell szorozni az adott évre vonatkozó valorizációs szorzószámmal, majd az évenkénti adatokat összeadva ki kell számítani a havi átlagkeresetet.

    Mi az a nettósítás?

    Az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell

      • a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével („járuléktalanítás”), továbbá
      • a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – összegével.




    Mi az a valorizáció?

    A fentiekben leírt csökkentéseket követően kiszámításra kerültek a nettósított éves jövedelmi adatok.

    Az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet – az országos nettó átlagkereset egyes években történt növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani, vagyis minden év nettó keresetét meg kell szorozni a valorizációs szorzóval. A megelőző évek nettó jövedelmei ezáltal azonos országos átlagkereseti szintre kerülnek. 

    Az ellátás megállapításának évében alkalmazandó valorizációs szorzószámok évente kormányrendeletben kerülnek megállapításra. A valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az előző évi statisztikai adatok ismeretében – legkorábban a tárgyév március hónapjában kerülhet sor.

    Hogyan lesz az évenkénti adatokból havi átlag?




    A valorizációt követően az éves kereseteket össze kell adni, az összeget el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.

    Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

    Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.

    A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (függetlenül a szökőévek számától), és el kell osztani 12-vel (havi átlag). E művelet elvégzése után rendelkezésre áll az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege.

    2012. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátás esetén az ismertetett módon kiszámított, 372.000 forintot meghaladó havi átlagkeresetet csak degresszálva, vagyis korlátozott mértékben lehet figyelembe venni az alábbiak szerint.




    Ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor

    • a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
    • a 421 000 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát,

    lehet a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

    Hogyan kerül meghatározásra a nyugdíj összege az átlagkereset alapján?

    Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a nyugdíj számításához figyelembe vehető szolgálati idő hosszától függő százaléka. Az öregségi nyugdíj összegének kiszámításához kapcsolódó mértéktábla itt érhető el.

    Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítását példák útján bemutató ismertető itt érhető el.

    Minden esetben megegyezik a jogosultsághoz és az ellátás mértékéhez figyelembe vehető szolgálati idő?

    A nyugdíjjogosultsághoz és a nyugdíjszámításhoz is figyelembevételre kerül a megszerzett szolgálati idő, ennek mértéke azonban nem egyezik meg minden esetben.




    A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során a jogosultság megállapításához csak meghatározott szolgálati idő típusokat lehet figyelembe venni, a nyugdíj összegének kiszámítása során azonban a jogosultsági időnek nem minősülő szolgálati idő is jelentőséggel bír.

    Arányos szolgálati idő 

    Az 1997. január 1-jét követő időre, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem nem érte el a minimálbér összegét, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként a nyugdíj összegének a kiszámításához.

    Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegének meghatározásához a kereset és a mindenkori minimálbér arányában kiszámított, arányosan rövidebb szolgálati időt kell figyelembe venni.

    Az arányos szolgálati időről a nyugellátásra jogosító szolgálati időről szóló tájékoztatóban részletes információk találhatók.

    Van-e az öregségi nyugdíjnak minimum összege?




    Az öregségi teljes nyugdíj, azaz a legalább 20 év szolgálati idő alapján megállapításra kerülő öregségi nyugdíj legkisebb összege jelenleg 28 500 Ft.

    Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, akkor a nyugdíj a havi átlagkeresettel azonos összegben kerül megállapításra.

    Ha az igénylő nem rendelkezik a teljes nyugdíj megállapításához szükséges 20 év szolgálati idővel, az öregségi résznyugdíj összegeként minden esetben a szolgálati idő és a jövedelem alapján számított összeg kerül megállapításra, függetlenül attól, hogy az az öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri-e vagy sem.

    Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének alkalmazására vonatkozó szabályok a nemzetközi nyugdíjügyekben is érvényesülnek azzal, hogy az arányos számítás esetén az elméleti nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíjminimumnál.




    Milyen esetekben jár nyugdíjnövelés?

    Nyugdíjnövelésre az a legalább 20 év szolgálati idővel rendelkező személy válik jogosulttá, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően legalább 30 nap további szolgálati időt szerzett, úgy, hogy ez alatt nem részesült öregségi nyugdíjban.

    A nyugdíjnövelés mértéke 30 nap szolgálati idő után a kiszámított öregségi nyugdíj 0,5%-a.

    A megállapításra kerülő nyugdíj összege a kiszámított nyugdíj és a nyugdíjnövelés összege lesz, amely a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnél magasabb is lehet.