Újraszámolják a nyugdíjakat 2024 Szeptemberben – Sokkal több pénzt kapnak a 65 év felettiek!

Újraszámolják a nyugdíjakat 2024 Szeptemberben – Sokkal több pénzt kapnak a 65 év felettiek! Sokkal több pénzt kapnak a 65 év felettiek! Erre senki nem számított, de bejelentették! 2024-ben is folytatódhat az, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában.

( Friss híreink )

A nyugdíjguru.hu úgy számol, a 2023. január-december havi kereseti adatok alapján 2024-ben akár 13,9%-kal növekedhetnek a valorizációs szorzók, így nem kell tartani attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíj alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.

Mindenekelőtt érdemes áttekinteni a  magyar nyugdíjszámítási eljárás nyolc fő lépését:

1. 1. 1. A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett és bizonyított szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke. Például 40 évhez 80%-os szorzó tartozik.
      2. Az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „járuléktalanítani” kell, majd
   1. az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „adótlanítani” kell, majd
   2. a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát például idén a 2023-ban és a 2022-ben szerzett kereseteket), majd

 

1. 1. az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd
   2. az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó „életpálya” átlagkeresetet,

 

1. amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó „életpálya” átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,
2. az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált „életpálya” átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét, amelyet – ha valaki erre jogosultságot szerzett – meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét.

Nyugdíjszorzó

Utolsó lépésként következik a nyugdíjskála alkalmazása: az egy hónapra a fentiek szerint kiszámított nettó életpálya átlagkeresetnek a nyugdíjtörvény mellékletében meghatározott, a megszerzett szolgálati idő hosszától függő százaléka lesz a havi öregségi teljes nyugdíj induló összege. A nyugdíjszorzó mértéke attól függ, hogy a teljes elismert szolgálati idő (vagyis nem csak az 1988. január 1-jét követően szerzett, hanem az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő. Némi bonyodalom persze itt sem hiányozhat, hiszen a magyar rendszerben a nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati időtartam eltérhet a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati időtartamtól (ráadásul egyik sem szükségképpen azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosító idővel, s végképp nem azonos a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati idővel – ez utóbbi két időtartamnak azonban nincs köze a nyugdíjszámításhoz, csak a Nők40 jogosultsági feltételeihez).

A nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati időtartamon belül ugyanis lehetségesek olyan időszakok (például részmunkaidős vagy egyszerűsített foglalkoztatás), amelyekben az érintett személy nyugdíjjárulék-alapot képező keresete nem érte el a mindenkori minimálbér összegét.

Szolgálati idő arányai – Újraszámolják a nyugdíjakat 2024 szeptemberben

Ilyen esetben – de csak a nyugdíjszámítás során! – arányosítani kell a szolgálati időt a tényleges kereset és a minimálbér arányában, vagyis a nyugdíjszámítási eljárásban nem a teljes szolgálati időt, hanem annak csak  a kereset arányában zsugorított részét lehet figyelembe venni (az egyszerűség kedvéért csak az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében). Ez a szabály vonatkozik a mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének a nyugdíjszámítási eljárásban szolgálati időként történő figyelembe vételére is.

Az arányos szolgálati időt a nyugdíjmegállapító hatóság számítja ki úgy, hogy megállapítja az érintett időszakban elért nyugdíjjárulék-köteles keresetet és az erre az időszakra számított minimálbér összegét, s ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a kereset összegét elosztja a minimálbér összegével, majd az így kapott hányadost megszorozza az adott időszak naptári napjainak számával és az eredményt egész számra felkerekíti.

Az arányosan elismert szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi keresethez tartozó osztószámként azokat a napokat, amelyeken az igénylőnek keresete volt, arányosítás nélkül kell figyelembe venni. A szolgálati idő arányosítása a rövid szolgálati idővel rendelkező nyugdíjigénylőket hátrányosan érintheti. Ha a nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányosítás miatt nem éri el a 15 évet, a nyugdíjszámítás során alkalmazandó szorzószámot úgy kell meghatározni, hogy a 43%-os mértéket annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 15 év szolgálati időből hiányzik. Ugyanez vonatkozik arra, aki megszerzi ugyan a 20 évet (ez a teljes nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időtartam), de arányosítani kell a szolgálati idejét, s emiatt 20 év alá csökken a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető tartam.

Nyugdíjbónusz

Az öregségi nyugdíj összege az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. E szabály alól is van persze kivétel: aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. Ezzel a nyugdíjnövelési mértékkel a nyugdíj összege meghaladhatja az alapját képező számított nettó havi életpálya átlagkereset összegét.

Fontos – ennyibe kerül a gáz jövőre >>>

Jön a nyugdíjreform >>>