Vége szakadhat a nyugdíjasok plusz juttatásának? A 13. havi nyugdíjról érkezett friss bejelentések
Vége szakadhat a nyugdíjasok plusz juttatásának? A 13. havi nyugdíjról érkezett friss bejelentések ! Friss információk szerint ez az év lehetett az utolsó, amikor a nyugdíjasok extra támogatást kaptak, ami jelentős változásokat jelezhet a magyar nyugdíjrendszerben. Sokan feltették már a kérdést, hogy milyen jövő várható az elmúlt két évben újraélesztett 13. havi nyugdíjra, különösen a fenntarthatósági problémák fényében. Végül is, hogyan lehet fenntartható módon biztosítani februárban egy olyan plusz havi nyugdíjat, mely mögött nincsenek megfelelő járulékbevételek?
( Friss hírek 0-24 )
A helyzet még aggasztóbb, amikor figyelembe vesszük a nyugdíjrendszer egy másik, kevésbé ismert aspektusát. Szó esik egy bizonyos „rejtett” 14. havi nyugdíjról, amelyet csupán a nők vehetnek igénybe a kedvezményes nyugdíjazás (Nők40 program) keretében. Az ez évi finanszírozási igénye meglepő módon majdnem megegyezik a 13. havi nyugdíjéval. Ebben a cikkem első részében azt boncolgatom, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 program miképpen semlegesítette a 2010 és 2013 közötti időszak szigorításainak stabilizáló hatásait.
A 13. havi nyugdíj 2021-es visszavezetése óta közhelynek számít az „elvette a baloldal, de visszaadta az Orbán-kormány” fogalma. Ha el is tekintünk attól, hogy valójában a baloldali Medgyessy-kormány hozta létre 2003-ban, és 2009-ben a Bajnai-kormány szüntette meg a pénzügyi válság kezelésének egyik lépéseként, úgy tűnik, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozásának nehézségei újra előtérbe kerülhetnek.
Nők40, mint rejtett 14. havi nyugdíj
Az elmúlt években a kritikák ellenére bevezetett nők kedvezményes nyugdíjával lényegében kiépült egy 14. havi nyugdíj a hazai rendszerben. Az ezen nyugdíjforma finanszírozási igénye 2024-ben már eléri a 467 milliárd forintot, és a következő évben várhatóan meghaladja az 500 milliárd forintot – ez nagyjából a 13. havi nyugdíj költségének megfelel.
Súlyos pénzhiány kezelése elvonásokkal
Az állami költségvetésben folyamatosan fennálló pénzügyi hiány kényszerítette a kormányzatot folyamatos megszorításokra, amelyek a nyugdíjrendszer tervezett reformjai között nem szerepeltek. 2011-ben megszüntették a korhatár előtti nyugdíjakat és a rokkantsági nyugdíjakat is, ami több százezer embert érintett, és jelentős megtakarítást eredményezett, noha társadalmi feszültségeket is szült.
Magyar nyugdíjtörténelem röviden
A jelenlévő cikk bemutatja a magyar nyugdíjrendszer kiemelt állomásait a 2003-as évtől kezdve a jövőbeli tervezetekig. Szó esik a 13. havi nyugdíj bevezetéséről, megszüntetéséről, majd a 2010-es kormányváltás utáni időszak lépéseiről, köztük a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításáról és a Nők40 program elindításáról.
A nyugdíjrendszer jövője:
A nyugdíjasok jelenlegi helyzete és a jövőbeli nyugdíjrendszer összefüggéseit elemezve felmerül a kérdés: vajon milyen következményei lehetnek a nyugdíjrendszerbe eddig belemetsszant döntéseknek a hosszú távú fenntarthatóságra nézve? A magánnyugdíjpénztári reformok és a korhatár előtti nyugdíjazás megszüntetése mellett a jelenlegi gazdasági kihívásokra válaszul kevésbé kedvező döntésekre is szükség lehet, például a járulékfizetés felső korlátjának eltörlésére, amely 2012 végén történt meg.
A folytatásban a cikk részletesen tárgyalja, hogy az említett és a későbbiekben esetlegesen bevezetett intézkedések miként befolyásolják a magyar nyugdíjrendszert, különös tekintettel a fenntarthatóság kérdésére.Az új öregségi ellátások és a magyar nyugdíjrendszer kihívásai
A magyar társadalombiztosítási rendszer az elmúlt években kulcsfontosságú változásokon ment keresztül, és ezeknek komoly hatásuk lesz a jövő finanszírozására. Legutóbb a teljes kereset beszámításának lehetősége vált az átlagkereset kiszámításánál a nyugdíjalap számításához, ami lehetővé tette, hogy növeljék a későbbi nyugdíjas években várható ellátások összegét. Ugyanakkor ennek köszönhetően a magas nyugdíjak iránti igények korlátok közé nem szabott növekedésnek indulhatnak, amit a jelenlegi aktív generációknak és a következőknek kell majd finanszírozniuk.
Választási ciklusra időzített juttatások
Az elmúlt években a kormány időzített intézkedésekkel próbálta kezelni a nyugdíjrendszer kérdéseit, pontról pontra reagálva a társadalmi nyomásra. A Nők40 programmal ellentétben, amely előnyt biztosít a 40 évet ledolgozó nők számára, más lépések szigorításokat jelentettek. Az első kedvező döntést a nyugdíjprémium kifizetése jelentette 2017-ben, amikor a 2018-as választások közeledtével a jogosultak extra nyugellátáshoz jutottak.
Érdemi fordulatot a 13. havi nyugdíj 2021-es visszaépítése jelentett, amely a választásokat megelőző időszakban, 2022 februárjában már teljes összegben került kifizetésre több mint 2,5 millió ember számára. Emellett a nyugdíjprémium legmagasabb összegét is egységesen kapták meg novemberben a jogosultak. Ezek a lépések nemcsak népszerűség-növelő célból jöttek létre, hanem jelentős költségvetési pluszigényt is jelentettek, amit a társadalomnak kell fedeznie.
A finanszírozási problémák és kockázatok
Egy korábban jól működő, következetes járulékfizetésen alapuló nyugdíjrendszer esetében az aktív korúak befizetései fedezik a nyugdíjasok ellátását. Ha azonban a járulékfizetők száma és/vagy befizetései csökkennek, miközben a nyugdíjasok száma nő, egy idő után a rendszer deficites lesz. Ezt súlyosbítja a társadalom elöregedése és a Ratkó-unokáknak nevezett nagy létszámú évjáratok nyugdíjba vonulása, ami a 2030-as években fog teljes mértékben kibontakozni.
A 13. havi nyugdíj és a nőknek nyújtott kedvezményes nyugdíjazási lehetőségek, amik bár a rövidtávú népszerűségnövelés eszközeiként szolgáltak, hosszú távon jelentős stabilitási kockázatot jelentenek az öregedő társadalomban, ahol a gazdaság versenyképessége folyamatosan növekvő nyomást gyakorol a szociális kiadásokra.
Összefoglaló
A magyar nyugdíjrendszer jövőjét tekintve végrehajtott reformok és intézkedések megosztották a közvéleményt és szakértői köröket. Az igazság az, hogy a rendszer fenntarthatósága egy olyan létfontosságú kérdés, amelyre a válaszokat nemzetgazdasági szinten kell megfogalmazni és hosszú távú stratégiákat kell kialakítani, melyek a társadalmi igényeket és a gazdasági realitásokat is figyelembe veszik.