Újabb fertőzéshullám jöhet itthon, pusztítóbb lehet a covidnál is!

A harcok elől menekülők megpróbáltatásai akkor sem érnek véget, ha biztonságos országba érnek: fokozottan ki vannak téve különféle fertőző betegségeknek, amelyek megelőzése és kezelése a fogadó országokra is nagy terhet ró a rég nem látott méretű menekülthullám közepette. A menekültek között sok a gyerek, Ukrajna pedig a gyerekkori oltások terén békeidőben sem állt jól, ezért fontos minél többek érkezőt minél előbb beoltani, hogy ne kaphasson szárnyra a kanyaró és a járványos gyermekbénulás. Az érintetteket Magyarországon is oltják, és az EU is segítene.

Az Ukrajna orosz megtámadása és a háború kitörése óta eltelt három hétben már több mint 500 ezer menekült érkezett Magyarországra, de a hatóságok számítása szerint összesen akár 900 ezer is jöhet. A más országokba menekülőkkel együtt már 3,2 millióan hagyták el Ukrajnát, és ki tudja, hol van még a vége.

Ha a menekülthullám közegészségügyi vonatkozásai kerülnek szóba, a koronavírus-járvány harmadik évében természetesen mindenki a covidos esetszám megugrásától tart elsősorban. Ez sem irreális veszély, de egyelőre úgy tűnik, a nagyszámú érkező nem robbantja be újra a járványt, részben talán annak köszönhetően, hogy mire az orosz–ukrán konfliktus háborúba torkollt, már épp az ötödik hullám leszálló ágába értünk.




A menekültek azonban más fertőző betegségeknek is ki vannak téve, különösen, ha a nélkülözéstől és az akár többnapos utazástól legyengült a szervezetük. Pláne, hogy egy jelentős részük gyerek, márpedig Ukrajnában a gyerekkori oltásokkal elért átoltottság elmarad a megnyugtató szinttől.

Gyerekkori nyavalyák bukkanhatnak fel

Az ukrán gyerekek a klasszikus betegségek ellen békeidőben is sokkal kisebb arányban vannak beoltva, mint a magyarok, így a körükben különösen fontos figyelni arra, hogy ha még nincsenek oltva ezek ellen, akkor megkapják a szükséges oltásokat, különben nagy számban betegedhetnek meg, és Európa-szerte járványgócok alakulhatnak ki.

A gyerekek beoltása a legfontosabb

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a nemzetközi közegészségügyi szervezetek is a gyerekek beoltásának a fontosságára hívják fel a figyelmet. A WHO azt javasolja a fogadó országoknak, hogy vegyék be a menekülteket a rutin oltási kampányokba, és a hat éven aluli menekült gyerekeknek soron kívül is ajánljanak fel gyermekbénulás, kanyaró és rózsahimlő elleni oltást, ha még nem kapták meg ezeket.

„Magyarországon, Lengyelországban, a Moldovai Köztársaságban és Romániában különösen nagyszámú menekült lépte át a határt Ukrajnából az elmúlt hetekben. A WHO együtt dolgozik ezekkel és más országokkal a betegségfelügyelet megerősítésén és az immunizációs szolgáltatások biztosításán, összhangban a fogadó országok immunizációs menetrendjével és irányelveivel”

– írják.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is kiadott egy jelentést az ukrajnai helyzet miatt felmerülő fertőző betegségek megelőzéséről és kezeléséről, hasonló megállapításokkal: „A rutinszerű oltások folytonosságának biztosítása és a korábbi oltási előzmények hiányosságainak kezelése a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek közegészségügyi támogatásának alapvető eleme. Ebben az összefüggésben a gyermekbénulás, a kanyaró és a Covid–19 elleni oltási lefedettség biztosításának prioritást kell élveznie” – írják, szintén felhívva a figyelmet arra, hogy fontos az oltási hajlandóság növelése, illetve az elszállásolt menekültek esetleges tüneteinek monitorozása is.

error: Content is protected !!