Ahogy arról az Origo a világsajtóra, illetve számos német közvélemény-formáló aggodalmaira hivatkozva beszámolt, energia-veszélyhelyzet van kialakulóban Németországban. A kialakuló energia-veszélyhelyzet okai összetettek, mindenekelőtt az orosz-ukrán háború, valamint az erre adott brüsszeli-berlini szankciós politika a felelős.




További problémát okoz, hogy a hatalom lévő, radikális baloldali Zöldek (Die Grünen) – ideológiai okokból vezéreltetve – hallani sem akarnak az atomenergia felhasználásáról, amely jelentős részben kiváltaná a szankcionált orosz energiahordozók hiányát. Ráadásképpen a Zöldek különböző, hosszú távú klímacélokat hirdettek meg, amelyeket egyre inkább felülírnak a realitások, külön kiemelve az orosz-ukrán háborút. A berlini Zöldek amerikai és közel-keleti cseppfolyósított gáz (LGN) beszerzését kínálják alternatívaként.




Ezzel három alapvető gond van, egyrészt nem áll rendelkezésre elengedő tankerhajó az LNG szállításához, másrészt rendkívül környezetszennyező, illetve elég drága is. „Megoldásképpen” a dúsgazdag zöld politikusok azt „tanácsolják” az elszegényedő német nyugdíjasoknak, hogy „vegyenek fel még egy pulóvert”, hideg vízben zuhanyozzanak és csak 17 Celsius-fokra fűtsék a szobát, mert az akkor olcsóbb lesz a számla…




„Egész véletlenül” nemrég két másik dúsgazdag baloldali politikus is arra utalt, hogy mi átlagemberek fogyasszunk kevesebbet. Frans Timmermans holland EU-biztosról és Tüttő Katáról, Budapest egyik főpolgármester-helyetteséről van szó. Az Origo a téma kapcsán Kiszelly Zoltánt, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdezte.