Sok szülő nem tudja: 100 ezer forint is járhat ezért évente, így kell igényelni >>>

Évről évre emelkedik a sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás és iskolás gyermekek száma, ezzel együtt pedig a szülői terhek is. Már egy enyhébb tanulási és viselkedési nehézségekkel küzdő gyermek esetén is a különórákat, utazási költségeket, vizsgálatokat, a fejlesztést segítő étrend-kiegészítőket, gyógyszereket kigazdálkodni sem egyszerű, hát még azt megoldani anyagilag, ha súlyosabb a probléma. Mutatjuk, hogy milyen támogatásokra lehetnek jogosultak az SNI-s gyermekek szülei és hogyan lehet igényelni azokat.

Az SNI-sek egyre emelkedő számát általában azzal magyaráznak, hogy a diagnosztikai eszközök bővültek, javultak, vagy hogy jobban odafigyelnek a gyermekek igényeire. Azonban valószínűleg nem csak ez áll a háttérben, hanem az is, hogy a százéves alapokon nyugvó oktatási rendszer nem kedvez a mai gyerekeknek, és nem tudja jól kezelni a problémásabb tanulókat. Ezen túlmenően a pedagógushiány egyik legsújtottabb területe a gyógypedagógia is: ilyen szakemberekből különösen kevés van.

Akinek a gyermekének tanulási, fejlődési, vagy viselkedési problémái vannak, elküldik a szakszolgálathoz, hogy megállapítsák, mi áll ezen problémák hátterében. Van, aki „csak” a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) kategóriába esik, mely esetben szükség van külön fejlesztésekre, foglalkozásokra, de nem kell például olyan iskolába íratni a gyermeket, amely megfelel a sajátos nevelési igényeknek, külön szakembert tud biztosítani. Hogyha viszont súlyosabb problémák állnak fent, akkor a gyermek megkapja az SNI besorolást.

Nemek szerint nagyobb lett az eltérés a sajátos nevelési igényű gyermekek arányában: a lányok 5,3, a fiúk 9,8 százaléka sorolható az érintett kategóriába. Az általános osztályokban integráltan oktatott SNI-tanulók száma 1,2 százalékkal, 39,3 ezer főre nőtt, ezzel arányuk az SNI-tanulókon belül 71,1 százalékra emelkedett. A külön osztályban oktatott SNI-tanulók száma közel 300 fővel, 16 ezerre csökkent.

Azonban SNI-s és SNI-s gyermek között is van különbség. Már a fenti meghatározásból is kitűnik, hogy az SNI-s gyerekek egy része testi fogyatékkal él, vagy autizmussal, amelyeket sokkal egzaktabban meg lehet állapítani, mint a másik kategóriát, az „egyéb pszichés fejlődési zavart”. Az SNI-sek emelkedő számában megfigyelhető a tendencia, hogy ha különválasztjuk a két csoportot, akkor inkább az utóbbi okból sajátos nevelési igényűnek ítélt tanulók száma nő, és nem az autisták és fogyatékkal élőké.

Ahogy korábban írtuk, az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok létszáma 31,3 ezer, 160 fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,4, egy óvodai csoportra 21,8 gyermek jut, mindkét mutató közel megegyezik az előző évi értékkel. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya 3,0 százalék az óvodások körében, 0,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az érintett közel 10 ezer gyermek 82,2 százaléka integrált nevelésben részesül.

A diagnosztizált SNI-sek számára valószínűleg az is hatással lesz, hogy módosult a magántanulói státusz kérelmezésének változása. A magántanuló státusz rengeteg olyan gyermek vette igénybe eddig, aki nem felelt meg – tanulási vagy viselkedési nehézségei miatt – a jelenlegi oktatási rendszer normáinak. Akik augusztus végéig benyújtották a magántanulói státus iránti kérelmet, azoknak még az igazgatók bírálták el a beadványát. Viszont szemben szeptembertől már az Oktatási Hivatal dönt a beadványokról, és legkésőbb egy éven belül minden jogviszonyt felül fognak vizsgálni – írta az Oktatási Hivatal.

A sajátos nevelési igényű tanulók pedig csak olyan iskolába járhatnak, amely biztosítani tudja a szakértői bizottság által megfogalmazott különleges bánásmódnak megfelelő ellátást – írta az alapvető jogok biztosa egy konkrét ügy vizsgálata alapján közzétett jelentésében.

Milyen támogatást, kedvezményt vehetnek igénybe az SNI-sek?

A fentiekből kitűnhet, hogy az SNI-s gyermekekegyre növekvő száma az oktatási rendszerre és a családokra is egyre több terhet ró. Azt pedig szintén kevéssel kell magyarázni, hogy egy sajátos nevelési igényű gyermek felnevelése, oktatása rengeteg plusz kiadással jár. Ezért fontosak a különböző támogatások, kedvezmények, amelyeket a családok igénybe vehetnek. Azonban úgy tűnik, hogy a szülők kevés információval rendelkeznek arról, mit tudnak, és honnan igényelni. Ezért most összegyűjtöttük, mire lehetnek jogosultak.

Általában inkább szájról szájra terjednek az információk, ki és mit vehet igénybe. Ápolási díj, kedvezményes utazás, emelt összegű családi pótlék, közgyógyellátás, gyes a gyermek 10 éves koráig, stb. A különböző besorolások, gyermekre aggatott kódok alapján sokszor nem csak a szülő, az egészségügyi szakemberek sem tudják kibogozni, mi mire jogosít fel.

Fontos itt kitérni arra, hogy az SNI besorolástól függetlenül a támogatások jó része orvosi igazoláshoz kötött. A BNO-kódok irányadóak lehetnek, de az sem jelent garanciát az egyes támogatások igénylésénél. Sajnos a kódrendszer átláthatatlansága, és az orvosi ítélethez kötés miatt sokan meg sem próbálnak igényelni támogatásokat, pedig a gyermek állapota szerint jogosultak lennének rá.

• Ingyen tankönyv és fejlesztés, bölcsődei és óvodai étkeztetés (és az iskolai étkeztetés féláron)

Az SNI besorolású gyermekek esetén ezek a kedvezmények biztosan igénybe vehetők, azonban sokszor az intézmény, vagy a közétkeztetést ellátó nem tud róla. A fejlesztést pedig, ha a gyermek olyan iskolában tanul, amely fogadhat SNI-s gyermeket, az intézménynek biztosítania kell. Azonban sokszor a logopédiai, gyógypedagógiai, és különórás fejlesztéseken túl az orvos javasol egyéb fejlesztéseket is, amelyeket az intézmény nem biztos, hogy tud biztosítani. Ezért mindig az adott intézménynél kell érdeklődni, mit biztosítanak. Az azon felül igény szerint meghatározott fejlesztéseket többnyire magánúton kell a szülőknek intéznie.

• Családi pótlék és emelt családi pótlék

Az igénylést a benyújtó személy munkahelyén (amennyiben az családtámogatási kifizetőhely), a családtámogatási kifizetőhelyen, vagy ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalban kell benyújtani.

A családi pótlék összege gyermekenként 2019-ben egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint, egy gyermekes egyedüláló szülő esetén 13 700 forint. Két gyermeket nevelő család esetén 13 300 forint, egyedülálló két gyermekes szülőnek 14 800 forint, a három gyermeket nevelő családnak 16 000 forint, egyedülálló szülő esetén 17 000 forint.