Rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás 2020/2021 évre: Akár 200 ezer forintnál is több pénz járhat!
Részletek itt >>>
A rokkantsági járadék mellett a megváltozott munkaképességű személyeknek nyújtott társadalombiztosítási ellátások a rokkantsági ellátás, mely korábban rokkantsági nyugdíj elnevezéssel volt megállapítva és folyósítva. 2012 után már rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás néven folyósítanak a jogosult egészségügyi állapotának megfelelően. 2020-tól a rokkantsági járadék szabályai lényegesen nem megváltoztak.
Korábban rokkantsági nyugdíj volt a neve annak az ellátásnak, ami ma már rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás attól függően, hogy valaki rehabilitálható, vagyis állapota javulhat, és újra munkába állhat vagy sem. A rokkantsági ellátásokról külön cikkben írunk bővebben, itt csak néhány különbségre akarunk rámutatni.
EZ IS ÉRDEKELHETI :FELHÍVÁS! HA VAN ILYEN PÉNZ A TÁRCÁDBAN HOLNAP ROHANJ BEVÁLTANI!!!! Rohanj a bankba ha van ilyen pénz nálad! És bárkinél ott lapulhatnak!!! >>> ITT olvashatja el a teljes cikket!
Rokkantsági járadékra az lesz jogosult, aki 25. éves kora előtt szenved olyan mértékű egészségkárosodást, ami eléri a 70%-os mértéket.A rokkant ellátásoknál nincs ilyen életkori megkötés. A rokkantsági ellátásoknál kategóriánként, rokkantsági fokoknak megfelelően van meghatározva besorolás.
A rokkantsági járadékot leghamarabb a 18. életév betöltésének hónapja 1. napjától állapítják meg. Visszamenőleg pedig az igény benyújtását megelőző 6. hónap első napjától állapítják meg.
A jogszabály szövege szerint a rokkantsági járadék havi összege 2016. január 1-jétől 34 475 forint, ami rendkívül alacsony összeg volt. 2017. január 1-től 35.025.-Ft -ra változtatták meg a rokkantsági járadék havi összegét.
A rokkantsági járadékosoknak az utazási kedvezmény is jár, amit a helyi közlekedésben bérletre vehet igénybe. További feltétel, hogy se nyugdíjat, se baleseti nyugdíjat, sem más olyan ellátást nem folyósítottak, amit a megváltozott munkaképesség miatt nyújtanak. Viszont nem akadálya a rokkantsági járadéknak az, ha a jogosult fogyatékossági támogatást kap, illetve utána családi pótlékot folyósítanak, de akár munkaviszonyt is létesíthet vagy más kereső tevékenységetisfolytathat. A rokkantsági ellátásban részesülő is folytathat kereső tevékenységet, viszont a heti 20 óránál nem lehet hosszabb idejű.
Akinek megállapítanak rokkantsági járadékot, a határozatban egyúttal azt is megállapítják, hogy mikor vizsgálják felül az állapotát. A rokkantsági járadéknak nem előfeltétele a szolgálati idő. Ebben is különbözik a rokkantsági nyugdíjtól, vagy ahogyan jelenleg nevezik, rokkantsági ellátás, ahol kell, hogy legyen megelőző szolgálati idő.
A rokkantsági járadékot a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg. A nyugdíjfolyósító előtt személyesen, de meghatalmazott vagy törvényes képviselő útján is igényelhető az ellátás. A nyomtatvány mellett szükség lesz az orvosi véleményre, vagy kórházi zárójelentésre, korábbi ellátásokról (ha voltak) iratokra, valamint TB számra is.
Akkor szüntetik meg a rokkantsági járadék folyósítását, ha az orvosi felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy az egészségromlás már nem éri el a 70 százalékos mértéket, vagy pedig az ellátott
Rokkantsági járadék melletti munkavégzés: Korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, nem úgy mint a rokkantsági ellátások mellett.
Rokkantsági járadék melletti egyéb ellátások:
Ha a rokkantsági járadékos nyugellátásra válik jogosulttá, megszűnik a járadék, valamint akkor is, ha egészségromlása már nem éri el a hetven százalékot.
Visszamenőleg 6 hónapra folyósítják az igénybenyújtás napjától számítva, de leghamarabb 18. éves kortól. Ha tehát valaki rokkant járadékra lett jogosult, és elmúlt 18 pl. 3 hónappal, beadja az igénykérelmet, amit igaz, hogy 6 hónapra visszamenőleg folyósítanak, viszont, mivel 6 hónappal azelőtt még nem töltötte be a 18-at, agy csak három hónapra visszamenőleg kaphatja meg.
K04-es nyomtatványon, akár elektronikusan is benyújtható a kérelem.