Miután Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott interjújában előrebocsátotta, hogy a kormány újabb élelmiszerekre tervezi kiterjeszteni az árstopot, lapunk több ágazati szereplőnél is érdeklődött arról, mi most a legvalószínűbb forgatókönyv. Háttérbeszélgetéseink visszatérő eleme, hogy a tojás és a burgonya kerülhet fel várhatóan a hatósági áras listára, igaz, többen megemlítették a kenyeret és a trappista sajtot is. Ugyancsak elhangzott: az eddigi kormányzati logikát követve lenne ráció olyan alapvető élelmiszerekre is kiterjeszteni az intézkedést, mint a kenyér, a száraztészta vagy akár a rizs.

Fáj a gyártóknak, de a forgalmazóknak is

Arra többen is felhívták az Index figyelmét, hogy a lépés egyetlen kedvezményezettje a lakosság, a piaci folyamatok mesterséges szabályozása, az ársapka azonban további jelentős károkat okoz a gyártóknak és a kereskedőknek egyaránt. A nagyobb üzletláncok is megsínylik ezt az időszakot, de a kistelepülések boltjai annál inkább, hiszen eleve gyengébbek a beszerzési pozícióik, vásárlóközönségük pedig nagyobb arányban keresi az alapvető élelmiszereket, mint az egyéb árucikkeket.




Közben ne feledjük, a 20,1 százalékos szeptemberi inflációból az élelmiszerek 35,2 százalékos drágulással vették ki a részüket, a mostani módosításokkal várhatóan érintett termékekre szűkítve a kört a sajt 68 százalékkal került többe a múlt hónapban, mint egy évvel korábban, míg a tojásnál 53,7 százalék a különbözet. Viszonyításképp a kenyér ára 76,2 százalékkal ment fel, a tejtermékeké, úgymint a vajé, vajkrémé 66,3 százalékkal, a margariné 61,2-del, a száraztészta 60,2 százalékkal.

Befagyasztott árak

Leegyszerűsítve az árrobbanás okait, túl az energiaválságból adódó többletköltségeken, a tojáspiacot még mindig sújtja az ágazat lassú regenerálódása a madárinfluenza-járványból. A legalább annyira élőmunka-igényes burgonya esetében fontos tudni, hogy az áremelkedéshez hozzájárul az aszály és a vetőmagdrágulás is. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) egyetlen hónap alatt – augusztusról szeptemberre – 4,7 százalékkal kerültek többe.




A sajt drágulásához viszont már a 2,8 százalékos tej árának befagyasztása is közvetlenül hozzájárul szakértők szerint. Korábban ugyanis a lakosság jelentős része a 1,5 százalékos tejet preferálta, az árstop miatt viszont tömegesen áttértek a 2,8-asra, így viszont a sajttermelők egyre nehezebben jutnak hozzá a gyártáshoz szükséges tejzsírhoz.

Rég volt tavaly október

Emlékezhetünk, a február 1-jén bevezetett élelmiszerárstopnak az volt az alapja, hogy a tavaly október 15-i árakon rögzítették az érintett termékek árait. Márpedig a vizsgált hónapban a csirkemellfilé kilogrammonkénti átlagára 1600 forint volt, a sertéscombé pedig 1420. A napraforgó-étolaj literenként 713 forintba került tavaly októberben, a 2,8 százalék zsírtartalmú, dobozos UHT-tej pedig 268-ba. Az élelmiszerárstopnál figyelembe vett időszakban a kristálycukor átlagos fogyasztói ára 261 forint volt kilogrammonként, a finomliszté pedig 203.