Magyarországot is testközelből érintheti az Oroszországban Putyin elnök által bejelentett részleges mozgósítás. Már nyilvánvaló, hogy Putyin háborúra készül, ma reggel atomfegyverekkel fenyegette meg a világot, és már az oroszokkal baráti viszonyt ápoló szerbia miniszterelnöke is úgy véli, hónapokon belül az egész világot érintő fegyveres konfliktus robbanhat ki.

Ebben a helyzetben Magyarországnak is lépnie kell, vannak ilyen esetekre jogszabályaink, törvényeink és eljárásaink, illetve az alaptörvény is rendelekzik a teendőkről. Így véli a fel- és bejelentéseiről elhíresült Tényi István, aki a kialakult helyzet miatt közérdekű beadvánnyal fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

A kérése viszonylag egyszerű, és alighanem a mai hírek hallatán a döntéshozóknak is eszükbe jutott már:

„Magyarországon jelenleg nincs háborús helyzet, béke van, melynek fenntartásához erő kell. Oroszország katonai lépései a globális – benne hazánk – biztonságára veszélyt jelentenek.

Szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében, indokolt lehet a megelőző védelmi helyzet kihirdetése. A Kormány eredeti jogkörében, rendeletben, a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően – de még annak Országgyűlés általi kihirdetését megelőzően – a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő, a hatályos törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be. A Magyar Honvédségnek és a rendvédelmi szerveknek fel kell készülnie a váratlan helyzet kezelésére.

A növekvő feszültség okán – továbbá a közvélemény informálása és megnyugtatása érdekében – indokoltnak tartom, hogy a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs rendkívüli ülésén kerüljön sor a kialakult helyzet elemzésére, a háborús konfliktus következményeinek megvitatására.”

1.: Részleges katonai mozgósítást rendelt el Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. szeptember 21- én, szerda reggel. Az orosz elnök beszédében úgy fogalmazott: a Nyugat már 2014-ben ágyútöltelékké tette az ukrán népet akkor, amikor elcsatolták a Krím félszigetet. A rendelet értelmében az orosz kormány dönt arról, hogy kik azok, akiknek joguk van halasztást kapni a mozgósítási célú sorozás alól. Minden csapásra válaszolni fogunk, erre azoknak is felhívom a figyelmét, akik atomcsapással fenyegetőznek – fogalmazott az orosz elnök. Vlagyimir Putyin beszédét úgy zárta: Nem blöffölök, amikor azt mondom, hogy nukleáris fegyvereket is bevethetek.

2.: „Néhány hónapon belül olyan katonai konfliktus robbanhat ki, amely az egész világra kiterjed” – mondta Alekszandar Vucsics szerb elnök az orosz sajtónak 2022. évi szeptember hó 20. napon az ENSZ-közgyűlésen. Vucsics úgy véli, hogy folyamatosan romlik a viszony a nyugati országok, valamint Oroszország és Kína közt, így pár hónapon belül egy olyan, hatalmas katonai konfliktusra kerülhet sor, melyet a második világháború óta nem láthattunk.

3.: A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata, Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról rendelkezik. A globális és regionális konfliktusok nemzetbiztonsági kockázataival az NBS 27. pontja foglalkozik, megállapítva, hogy „Az instabil régiók, az államok közötti és államokon belüli konfliktusok, a gyenge vagy működésképtelen államok, valamint a világban zajló erőteljes fegyverkezés potenciális veszélyt jelentenek Magyarország és szövetségesei biztonságára. Az érintett térségekben tapasztalható instabilitás, a szegénység és a demokrácia-deficit, valamint a konfliktusok jellemzően etnikai és vallási háttere táptalajt jelentenek az országokon belüli erőszakhoz, fegyveres konfliktusokhoz, vagy az olyan, határokon átívelő fenyegetésekhez is, mint a szélsőségesség, a terrorizmus, vagy a fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelem.”

A napi hírekből tudhatjuk, milyen kockázatokat jelent az ismét nagyhatalmi babérokra törekvő putyini Oroszország.

Megelőző védelmi helyzet

Tényi ekként értelmezi, miért is kellene a kormányak megelőző védelmi helyzetet kihirdetnie:

Magyarország Alaptörvényének 51. cikke rendelkezik a megelőző védelmi helyzetről.

A megelőző védelmi helyzetet, mint új minősített időszakot a 2005. január 1-től hatályos 2004. évi CIV. törvény vezette be az Alkotmányba. A közvetlen kiváltó oka az a politikai igény volt, hogy a hadkötelezettség ne legyen visszaállítható. A szövetségi kötelezettség teljesítése, mint másik kihirdetési feltétel elképzelhetetlen lenne a kölcsönös védelmi kötelezettséget tartalmazó nemzetközi szerződéshez tartozás nélkül. A különleges jogrend ezen eleme tehát elsődlegesen a katonai jellegű állami feladatok ellátásához kapcsolódik, kihatásában ugyanakkor a tág értelemben vett közigazgatás gyorsítását hordozza. A megelőző védelmi helyzetet úgy is értelmezhetjük, mint a rendkívüli állapot és a békeidőszaki rend közötti átmeneti minősített időszakot. A „külső fegyveres támadás” fogalma azonos az „idegen hatalom fegyveres támadásának” fogalmával. A kétfajta veszély pontos elhatárolását a jogalkotó szándékosan nem tette meg, így hagyva nyitva a lehetőséget az ország katonai és külpolitikai érdekeinek legmegfelelőbb opció választására. A szövetségi kötelezettség a NATO-tagságból fakadó kötelességeket jelenti: amennyiben a szövetség valamely más tagállama kerül fegyveres konfliktusba, vagy annak veszélyébe, akkor a megelőző védelmi helyzet kihirdethető – feltéve, hogy ez szükségesnek látszik a konfliktus vagy annak veszélye szempontjából. Amennyiben pedig tényleges fegyveres konfliktus törne ki a NATO-szerződés 5. cikke értelmében, tehát kollektív védelmi kötelezettség este áll fenn, akkor akár a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot is kihirdethető – véli Tényi István.

A megelőző védelmi helyzet tehát közvetít a rendkívüli állapot és a rendes jogrend eszközeivel kezelhető időszak között. A rendkívüli állapotnál kihirdetési feltételei között szerepel azonban az idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély). A megelőző védelmi helyzet kihirdetését megalapozó fegyveres támadás veszélye, valamit az idegen hatalom fegyveres támadásának a veszélye (háborús veszély) között tartalmi különbség nincs. Ebből következik, hogy a megelőző védelmi helyzet valamint a rendkívüli állapot kihirdetési feltétele konkurál egymással. A különbség a válsághelyzet elhárítására biztosított jogosítványok mértékében és címzettjében van. A megelőző védelmi helyzet másik kihirdetési feltétele a szövetségi kötelezettség teljesítése. Ez a válsághelyzet szintén beilleszthető akár a rendkívüli állapot, akár a szükségállapot kihirdetési feltételei közé, hiszen egy szövetségi kötelezettség bármilyen formában manifesztálódhat.

„Ekkor a rendeleti kormányzást megvalósító Kormány a megelőző védelmi helyzet időszakában rendeletet alkothat. Rendeletével – a honvédelmi törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, hatályos törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – írja Tényi István.

A háború előszobája

A megelőzővédelmi helyzet tehát a „háború előszobájának” kezelésére rugalmasan változtatható és kétszeri politikai mérlegelést igénylő rendszert épített az Alaptörvény rendelkezései közé annak érdekében, hogy a rendkívüli állapot különleges jogrend kihirdetésére ne legyen szükség, vagy megfelelő feltételeket teremtsen az arra való időbeni felkészüléshez.

Sok más jogszabályi értelmezés mellett ezek állnak Tényi értelmezésében, melyet megküldött a minisztrelnöknek, a belügyminiszternek és a honvédelmi tárának is. Tény, hogy Tnyi beadványaira szoktak válaszok érkezni, de az esetek döntő többségében elutasítóak. Forrás: Blikk.hu